bezár
 

film / interjú

Ahogyan egy nővel nem szabad beszélni, úgy egyetlen kollégával sem szabadna
Ahogyan egy nővel nem szabad beszélni, úgy egyetlen kollégával sem szabadna
Külön falka, Szabadító, A narancs útlevél, Chili vagy Mango – csupán néhány cím Sípos Anna producer és gyártásvezető filmográfiájából, aki jelenleg Az almafa virága című vietnami-magyar koprodukció elkészülte felett bábáskodik, amely februárban érkezik a mozikba. Anna kívül-belül ismeri a hazai filmgyártás helyzetét, a beszélgetés során pedig betekintést enged a filmezés kulisszatitkaiba, mesél a hiányszakmákról és a női stábtagokat érő mindennapi szexizmusról.
A társadalomra és politikára is reagáló alkotás érdekel
A társadalomra és politikára is reagáló alkotás érdekel
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett, mára a kortárs magyar animáció egyik legizgalmasabb alkotója. Olyan munkák fűződnek a nevéhez, mint a Candide kalandjai, a Róma bukása és az Oligarchia. Legújabb rövidfilmje, az Amok Annecyben és Szarajevóban is a legjobb rövidfilm díját nyerte el 2022-ben. Turai Balázzsal többek között a siker kérdéseiről, a MOME animációs filmjeiről, az intézményes képzésről, valamint a jövőbeli terveiről beszéltünk.
A szinkron nemcsak azért van, hogy könnyebben nézz filmeket
A szinkron nemcsak azért van, hogy könnyebben nézz filmeket
A Vertigo Média Kft. gondozásában készült Magyar hangja… a magyar szinkron történetéről, intézményes hátteréről és meghatározó figuráiról mesél, szeretetteli és nosztalgikus képet festve a magyarországi szinkronszakma múltjáról és jelenéről. Csapó Andrással, a dokumentumfilm rendezőjével a film készítésének hátteréről és fő kérdésfelvetéseiről beszélgettünk.
Ha nincs ott az ember mögött a saját országa, nagyon sokat kell küszködni
Ha nincs ott az ember mögött a saját országa, nagyon sokat kell küszködni
2005-ben végzett rendezőként a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, radikális formanyelvű rövidfilmjeivel (Zárás, Before Dawn, A repülés története) tucatnyi nemzetközi filmfesztiválon szerepelt, a Before Dawn a Sundance különdíját és az Európai Filmakadémia legjobb rövidfilmnek járó díját nyerte el 2006-ban. Első nagyjátékfilmje, a 2018-ban bemutatott Tegnap a modernista európai szerzői filmes hagyomány örököse. Kenyeres Bálintot többek között arról kérdeztük, mit jelent számára a siker, és milyen ma Magyarországon szerzői filmesként érvényesülni.
Önfejlesztés és önmagunkhoz kapcsolódás
Önfejlesztés és önmagunkhoz kapcsolódás
Kisjátékfilmjeivel lett ismert, a Szép alak Diák Oscar-díj jelölést kapott, a Last Call pedig a Legjobb Magyar Rövidfilm díját nyerte meg a 2018-as Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. Első nagyjátékfilmje, a 2021-ben megjelent Külön falka számos nemzetközi filmfesztiválon nyert díjat, több országban is futott mozikban, hamarosan pedig a HBO Max szolgáltatásán is elérhető lesz. Legfontosabb egyetemi élményeiről és legújabb, a forgatókönyvírás fázisában tartó filmjéről is kérdeztük.
A művészeti tudás kincs
A művészeti tudás kincs
Csuja László civil főszereplőkkel forgatott különleges filmjeivel hívta fel magára a figyelmet: a Virágvölggyel a lázadó fiatal nőről, akiben felébrednek az anyai ösztönök; az ukrajnai háborút egy kárpátaljai magyar család szemszögéből feldolgozó Kilenc hónap háborúval és a Sundance Filmfesztiválon bemutatott Szelíddel, amely egy testépítőnők világába vezet. A rendezőt munkamódszeréről, látásmódjáról és azon tapasztalatairól kérdeztük, amelyek elvezették a nemzetközi sikerhez.
Olyat forgatni, amit előtte ember még nem látott
Olyat forgatni, amit előtte ember még nem látott
Forgatott Svédországban, Izlandon, Szibériában, Floridában és számtalan helyen a világban, tudja, mi a „medencehatás”, és ahhoz is ragaszkodik, hogy a csapata nemzetközi legyen. Elmeséli, mik a természetfilmes legfontosabb tulajdonságai, és azt is megtudjuk, mikor lehet elégedett a munkájával.
A mítoszkeresés útján
A mítoszkeresés útján
Leginkább reklámszakemberként ismert, emellett a kétezres évek óta készít rövidfilmeket, novellákat ír, 2016-ban pedig regénye jelent meg Más bolygó címen. Első nagyjátékfilmje, az Eltörölni Frankot egy szabadon gondolkodó punkzenész küzdelmét mutatja be az elnyomó hatalommal szemben a nyolcvanas évek szocialista Magyarországán. Fabricius Gáborral szereplőválasztásról, stílusról és a szabadságkeresés drámájának kulcsmotívumairól beszélgettünk.
Átadni filmen azt, ahogyan a világot látja
Átadni filmen azt, ahogyan a világot látja
Grosan Cristina üstökösként robbant be a kortárs magyar filmszcénába. Éppen csak a mozikba került A legjobb dolgokon bőgni kell című első nagyjátékfilmje, máris nyakig benne van egy cseh – magyar – szlovák – olasz koprodukcióban.
Jumurdzsáktól a zombivadász Adyig
Jumurdzsáktól a zombivadász Adyig
Izgalmas dokumentumfilm, a Volt egyszer egy képregény került a magyar mozikba, amely hazai képregénykultúrát térképezi fel. Rendezőjével, Gábor Bencével beszélgettünk a film keletkezéséről, a magyar szuperhős megteremtésének lehetőségeiről és a képregények jövőjéről.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés