bezár
 

zene / gondolat

Van álom, és van tisztánlátás
Van álom, és van tisztánlátás
A Jézus-történet mindenkinek mást jelentést hordozó misztérium, ember feletti kérdés-sor és gondolkodni való. Sok, és sokféle zene született hozzá. De milyen illik igazán egy kiismerhetetlen szertartáshoz, egy ilyen történethez, ami újra és újra megráz és felemel? Engem, nem klasszikus vallásosként,  igazán a példa, a terv, az akaraterő és a viselkedés szélsőségessége taglóz le és hat meg a történetben. A passiózenékben is ezt keresem, ebben tudok elmerülni, igazságot találni. Zombola Péter Passiója ilyen. Megmutatja nekem, hogy örök érvényű és igaz minden benne elhangzó szó.
Rejtő Jenő esete a rákenrollal
Rejtő Jenő esete a rákenrollal
Lévai Balázs alighanem a magyar mainstream könnyűzene egyik legjelentősebb bennfentes ismerője, aki sok minden más mellett csinált már tv-sorozatot dalok születéséről (Dob+basszus), forgatott filmet WellHello számokhoz (#Sohavégetnemérős) és írt életrajzot alternatív-rocksztárnak is (Lovasi: Idáig tudom a történetet) - többek között. Ezúttal pedig egy regényre, pontosabban egy „rákenrol ponyvaregényre” vállalkozva egy fiktív hazai zenekar hullámhegyeken és -völgyeken át vezető kalandos útját írta meg a Beállással.
Acélhúrok zengenek
Acélhúrok zengenek
Barre Phillips több ízben járt már hazánkban, legutóbb 2017-ben az Újbuda Jazz Fesztiválon, ahol kétszer is fellépett. Egyszer az LDP trióval és egyszer az LDP in Residence zenekarral, ahol a trió Gőz Lászlóval és ifj. Kurtág Györggyel egészült ki. Február 21-én az Opus Jazz Clubban játszott, 23-én pedig a Lumenben fog fellépni magyar zenészekkel. Esetében olyas valakiről beszélünk, aki a 60-as évek óta aktív, és jóformán átbőgőzte a modern jazz/free-jazz/szabadzene egész történetét.
Tat tvam asi
Tat tvam asi
Tat tvam asi - "Én az vagyok". Azzá válsz, ahogy magad képzeled. Azonosulsz a gondolataiddal, világgal, emberekkel benne. Melis Laci így volt önazonos, e világban élő, hangjaiban igazi. 9 éves voltam, mikor megismertem, akkor különcnek gondoltam. Mióta én is különc vagyok, csodálatra méltó példakép lett, ahogy a jég hátán is képes a szabad alkotásra, örömzenélésre. A máz nélkül, tisztán, egyenesen élés most nem divatos, nem az kerül rivaldafénybe, aki így működik. Azokat később fedezik fel, mikor már késő. Tudta és elfogadta.  
Carmen és Porgy és Bess
Carmen és Porgy és Bess
A Carmen-tragédiát nem szabad megváltoztatni a szerző akaratát figyelmen kívül hagyva, mert a mű szent és sérthetetlen, az, hogy mi érzékenykedünk a női sorsokon, hasogatjuk a szőrszálat, az nevetséges, csináljuk otthon a négy fal között. (Egyébként tényleg ott kéne, az opera csak magatartásmintákat legitimál, az igazi katasztrófák mindig a négy fal között történnek.) A Porgy és Bess-tragédiát miért is ne lehetne megváltoztatni a szerző akaratát figyelmen kívül hagyva, a világ megváltozott, a művészet szabad, különben is, érzékenykedni a néger sorsokon, hasogatni a szőrszálat, az nevetséges, csináljuk otthon a négy fal között.
Mág(ly)ára, ki ellenszegűl, minden velsz énekest!
Mág(ly)ára, ki ellenszegűl, minden velsz énekest!
Az elején muszáj tisztázni: képzett zenészként írom ezt a kritikát. Nem rajongóként, mezei nézőként, vagy a színpadon szereplő sajnálatraméltó zenész barátok megmentőjeként, kimagyarázójaként, hiszen ők is önkéntes elszenvedői voltak annak, ami történt. Tehetséges zenész kollégáim járultak hozzá játékukkal egy, az átlagközönség számára is sokszor arcpirítóan öncélú, amatőr produkcióhoz. Mire vége lett az első félidőnek, nem tagadom, megittam két Mága bort, (minden széken volt egy = 12.000 üveg!!!), hogy a lelkem tudja kezelni, amit láttam, hallottam. Leírhatatlan antikultúrsokk-terápia, büszkén, szélesvásznon.
Melyik zene mindenkié?
Melyik zene mindenkié?
Egyes előadók a klasszikus repertoárt játszó kollégáikat szomorú zenészeknek nevezik vidáman, de enyhén – és vállaltan – cinikus ízzel. A titulus amellett, hogy pejoratív, igen kifejező: a „laikus”, nem zenész számára is rögvest érthetően sugall egy alapvető hozzáállást, amellyel insidernek látszó módon lehet összekuncogni a Jenő háta mögött, aki fagotton játszik valami zenekarban (...te, azt a fagótos cuccot ütik, vagy húzzák?), szóval, hogy a Jenő feketében, ilyen szomorú képpel ül egy csomó ember közepén, akik szintén szomorú képűek és érthetetlen, bonyolult zenéket adnak elő, hosszan, amit ők is, a közönséggel együtt láthatóan unnak.
Alternatív Valóság nagybátyánk
Alternatív Valóság nagybátyánk
A Corvina kiadó frissen jelentette meg Bereményi Géza és Vető János fotográfus közös „fényképregényét”, amely a híres Antoine és Désiré című Cseh Tamás-lemezhez készült adalékként, vagy a lemez továbbgondolásaként is értelmezhető. Annak idején, egészen pontosan 39 éve Vető János készítette a lemez borítóképét, valamint a hátoldalon található fotósorozatot is, amely képek tulajdonképpen mind egy hosszúra nyúlt, kalandos délután alatt készültek el. Ennek a délutánnak az eddig ismeretlen képi termését Bereményi Géza friss szövegekkel, Antoine és Désiré történetének újabb részleteivel egészítette ki, így született meg a szóban forgó fényképregény.  
Zeneipari forradalom - 1. lépés
Zeneipari forradalom - 1. lépés
Jön a karácsony, sok a hakni, a minőségen aluli bevállalás. Iparilag számít a mennyiség, a művészi energiák meg fonnyadnak. A saját környezetemben tevékenykedő előadóművészek közt is egyre több a fásult, kiürült, elfáradt, és ez nem ünnepkörhöz köthető. A kis magyar kultúr-szcénában mozgóknak egyensúlyt kell tanulni, meddig vagyunk iparosok, meddig művészek.
Istenközel
Istenközel
A betegszoba előtt apró lábak dobognak el-vissza, szaporázzák; a folyosó gyerekzsivajtól visszhangos, fiúk-lányok szólongatják egymást teli torokból csíkszéki dialektusban, de legalábbis Küküllő-menti tájnyelven, erre ébredek valami reggel hét körül – igazságtalanság! Dühösen forgolódok, tán káromkodok is hangosan, rám izzadt a gyapjúpaplan, ami a betegszobához jár télen-nyáron, és külön kényelmetlen belegondolnom abba, vajon ki mindenkivel történt ez még meg ebben a szobában. Fejemre húzom a paplant, pedig kint máris kánikulára áll, a zsibongás csak nem akar elülni. Úgy döntök, nem megyek ki megfegyelmezni őket így, enyhén cefreszagúan, nem lenne túl hatásos, aztán meg nyilván ők az új vendégek, a messziről érkezettek.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés