bezár
 

zene / gondolat

Bach Chaconne-jának elmélete
Bach Chaconne-jának elmélete
Különleges kétkötetes kiadványt vehet a kezébe az olvasó, hegedűs, brácsás hallgató, koncertező művész, hegedűtanár. A közelmúltban a BioBach-Music kiadó gondozásában megjelent kézikönyv és kotta sajátos helyet foglal el a modern hegedűoktatásban. Gyönyörű kivitele Szabó Ferenc grafikai munkájának, valamint Eveline Meier kottagrafikáinak köszönhető, a kötet felelős szerkesztője Schweigert György. A Chaconne-kézikönyv és a hozzá tartozó Chaconne-kottakiadás mind megjelenését, mind funkcionalitását tekintve oly egyedi, hogy a magyar és nemzetközi zenei életben való elhelyezése, illetve céljának megértése mindenképpen megér néhány mondatot.
Bach mozgóképen
Bach mozgóképen
Ha úgy kezdjük el megnézni Víkingur Ólafsson Bach 4. Orgonaszonátájának második tételéből készült August Stradal zongoraátiratához forgatott videóklipjét, hogy nem tudjuk pontosan, mi is az, amit éppen látunk, elsőre nem feltétlenül lehet nyilvánvaló számunkra, hogy egy videóklippel van dolgunk.
In C
In C
Ezt a félig ismeretterjesztőt, félig élményleírást, félig manifesztót abból az alkalomból írtam, hogy az Ensemble Mobilé két nap múlva előadja a művet.
Too small for autocracy but too large for laissez faire
Too small for autocracy but too large for laissez faire
Végéhez érkezik a Classicus Quartet 5 éven keresztül tartó koncertsorozata, a Wohltemperiertes Streichquartett a BMC-ben. Az utolsó, 19-ik koncerthez közeledve érdemesnek tűnt visszatekinteni az elmúlt évekre, mit tanultunk 71 vonósnégyes hangnemek szerint csoportosított előadásából, miért nem cserélnék senkivel, és mit csinálnánk ma már másképpen.
Töprengés közben is mosolygott
Töprengés közben is mosolygott
Április 19-én elhunyt egy jelentős magyar zenész: Vas Katalin csellóművész.
Úton egy új magyar zenekultúra kiépítése felé
Úton egy új magyar zenekultúra kiépítése felé
A BMC kiadásában a Magyar zeneszerzők sorozat immáron negyvenkettedik kis kötete jelent meg. Az elcsépelt fordulat itt nagyon is találó: hiánypótló írásokról van szó, mert a magyar zenetörténet néhány jelentős alakja mellett se szeri, se száma azoknak az alkotóknak, akik ugyan nem írták be magukat a manapság már amúgy is gyanús szemmel nézett Nagy Elbeszélésekbe, mégis, jelentős életművük arra sarkallja régies, német megfogalmazás szerint a Kennert és a Liebhabert, hogy megismerje ezeket az elfeledett életműveket.
Bartók Béla zenéjének tovább élése a jazzben 2.
Bartók Béla zenéjének tovább élése a jazzben 2.
Esszém első részében magyar és nemzetközi kitekintésben azokat az előzményeket mutattam be, amelyek a jazz-kutatás és a műfaj szakirodalma területén Bartók Béla jazzre gyakorolt hatását vizsgálták. A terjedelem természetesen nem tette lehetővé, hogy a teljesség igényével szóljak a témáról, de a fontosabb tendenciák mindenképpen említésre kerültek. Ezt a tematikát szeretném a továbbiakban a saját kutatásaim alapján kiegészíteni.
Ne bántsátok a tehetségteleneket!
Ne bántsátok a tehetségteleneket!
Rögtön a konklúzióval kezdem: a tehetséges zenész úgy segítse a tehetségtelen zenészt, ahogyan a tehetős ember is segíti a tehetetlent. 
Hangosztály, vigyázz!
Hangosztály, vigyázz!
Roger Scruton zenéről szóló gondolataival lehet és kell is vitatkozni. Erejük és támadhatóságuk is abban a klasszikus zene iránti szenvedélyes, mély szeretetben rejlik, ami, társulva a filozófus ízlésének radikális konzervativizmusával, végig áthatja e tárgyú írásait. Talán épp ez a szenvedély az oka, hogy azok a tanulmányai, melyek valamilyen „ellenfél” (például az avantgárd, Boulez vagy a rendezői színház) bírálatára fókuszálnak, kevésbé meggyőzőek, mint azok, amelyekben rajongása tárgyait vizsgálja, fejti meg. Schubert Quartettsatzáról írt pazar elemzése a tisztán zenei megoldásokból leszűrt narratíva- és jelentésalkotás egyik legszebb példája.
Bartók Béla zenéjének tovább élése a jazzben 1.
Bartók Béla zenéjének tovább élése a jazzben 1.
A jazz-kutatásban a klasszikus zenei hatások vizsgálatának egy adott korszakra vonatkozóan mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban, magától értetődően számos előzménye van, különös tekintettel az úgynevezett third stream irányzat kapcsán, amely stílus művelői a klasszikus zene stiláris eszközeihez fordultak a jazz műfaji kereteinek tágítását célozva.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés