bezár
 

irodalom / lapszemle

Hiányban gazdag
Hiányban gazdag
Hogyan lehet minden kicsit csorba, kicsit hézagos? Hogyan lehet egyre csak keresni, és mégsem találni rá a kutatás tárgyára? Az Alföld és Jelenkor júniusi lapszámaiban szereplő művek elbeszélőinek, lírai énjeinek vállára súlyként nehezedik a hiány. Mindenből, mindenhonnan, de legfőképp önmagukból: hiányzik valami.
Rendszerint a túlzás
Rendszerint a túlzás
Fokozatosan eltávolodni a világtól, annak zajától és csendjétől. Megváltoztatni egy nő életét puszta utasításokkal. Belebotlani a szavak ürességébe. Mindenkinél okosabbnak képzelni magunkat. Milyen lehet mindez? – az e heti Élet és Irodalom ezeket a témákat járja körbe radikálisan közelről. 
Eredettörténetek, perspektívák, narratívák
Eredettörténetek, perspektívák, narratívák
Ki vagyok én? Miért lettem ilyen? Hogy láttam azt, ami volt és hogy látom azt, ami van? Meghatároz a környezet, amiből jöttünk, a traumák, melyeket gyerekként átéltünk, a dinamika, melyben akkor működtünk. Ránk teszi a bélyegét az is, ami utána történik, minden egyes párkapcsolat, élettapasztalat, átélt élmény alakít rajtunk. Kik leszünk mi az átélt pillanatok árán? – teszik fel implicit módon a kérdést az e heti ÉS-lapszám írásai.
Oda nem illő
Oda nem illő
Az élet leghétköznapibb pillanataiban is érezhetjük magunkat oda nem illőnek. Rossz helyen vagy rossz társaságban, ránk tör a szorongás, hogy mit mondhatunk és mit nem, hogyan fejezhetjük ki magunkat, és hogy nem. Idegenné válunk nem csak a környezetünkben, de a saját bőrünkben is. Ezt az idegenségérzetet tükrözik vissza a heti ÉS lapszám írásai is: egyesek nem férnek meg egymás mellett egy kapcsolatban, másokat egy idegen bolygó próbál kiköpni magából.
Határzóna
Határzóna
Belív – ahol nem állunk meg a borítónál címen fut a Petőfi Irodalmi Múzeum havonta megjelenő podcastsorozata. A március 18-án megjelent epizód vendége Kollár Árpád, akivel verseskötete, a Nád kapcsán beszélgetett Modor Bálint és Mezei Kristóf. Szó esik többek között a kisebbségi létről, a határzónákról és az irodalmi apákról.
Nyomkövetés
Nyomkövetés
A krimi klasszikus forgatókönyvében elkövetnek egy bűnt, ami megsért valamiféle törvényt, ezzel bolygatva a világ rendjét. Színre lép egy nyomozó, aki felderíti és leleplezi a tettest, ezzel járulva hozzá a rend helyreállításához. Az e heti ÉS lapszám hasábjain hasonlóképpen nyomoznak a szerzők, de ködösebb a bűn, az elkövető és a nyomozó kiléte, valamint az is kérdéses, bárki rátalál-e arra a dologra, amivel helyre lehetne állítani a rendet. Van ilyen elem? Van-e egyáltalán rend, amit vissza lehet állítani?
Tökéletesnek tűnik
Tökéletesnek tűnik
Mi a családban az anya és az apa pontos szerepe? Mikor mondjunk megálljt azoknak, akiket közel érzünk magunkhoz? Tényleg közel érezzük őket? A legújabb Élet és Irodalom írásai ezeket a kérdésköröket tárgyalják.
Mindig van hova visszanézni
Mindig van hova visszanézni
A májusi Alföld és Jelenkor lapszámok szerzői a múltba révednek, felhalmozott darabokból igyekeznek valami olyat összerakni, ami a jeleben is érvényes lehet. A szövegek többek között a terek változásait, a hiány megnyilvánulásait, a hitetlenség és félelem témáit helyezik a középpontba.  
Árnyékként követ
Árnyékként követ
Az apokalipszis eljövetele, szertefoszló kapcsolatok és mérhetetlen kapzsiság. Az e heti Élet és Irodalom írásaiban megfestett hangulat és felvetett kérdések elsőre szorongást kelthetnek bennünk, ennek ellenére fontos, hogy elmerengjünk az általuk közvetített üzeneteken. 
Rendezett káosz
Rendezett káosz
Sokszor a legabszurdabb dolgok a legéletszerűbbek, és néha megragadhatatlan távolságba kerülnek tőlünk a mindennapok. Az Élet és Irodalom írásai csak fél lábbal állnak a földön: észszerűség és abszurd egyvelege a legújabb lapszám.
1   2   3   4   5 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés