irodalom / tudósítás
2019. 04. 10.
Clara Royer francia író és irodalomtörténész neve a magyar nagyközönség számára Nemes Jeles László két nagyjátékfilmje, a Saul fia és a Napszállta forgatókönyvírójaként vált ismertté. 2019. március 27-én, a Francia Intézetben a Kertész Imre élete és halálai című monográfia szerzőjeként mutatkozott be, és folytatott izgalmas, nagy szellemi távlatokat megnyitó beszélgetést a kortárs irodalmárok középgenerációjának egyik legkiemelkedőbb alkotójával, Schein Gáborral. A párbeszéd moderátora a kötet magvetős szerkesztője, Szegő János volt.
2019. 04. 08.
A Kemény Gabriella által szervezett Crossover programsorozat a Wesselényi utcai Négyszoba Galériában az első alkalom alapján olyan páratlan gesztusnak tűnik, amely ritka a kortárs művészeti életben. Ez pedig éppen annyira köszönhető a szervező személyének, mint a helyszínnek.
2019. 03. 22.
Bemutatkoztak a JAK prózaműhelyének rendszeres résztvevői. Az esten összesen 11 felolvasót hallgathatott meg a közönség. A felolvasást a műhely vezetői, Molnár T. Eszter és Mucha Dorka moderálták.
2019. 02. 26.
Ferbruár 21-én ünnepelte huszadik születésnapját a Prae irodalmi és kultúratudományos folyóirat. Ha már szülinapról van szó, mindenképp kell lennie házigazdának is, mely szerepet a lap főszerkesztője, L. Varga Péter, valamint az egyik szerző, Sánta Miriám vállalta el.
2019. 02. 04.
A Lakásszeminárium őszi és tavaszi féléve között Zuglóból a Nyitott Műhelybe költözött egy alkalomra, hogy tágabb közönség előtt is megmutatkozhasson. Nemcsak a helyszín volt rendhagyó, hanem a klasszikus program menete is, hiszen a két házigazda, Halász Rita és Visy Beatrix mellett több vendégelőadó is szerepelt a maratoni előadássorozaton, továbbá a napot felolvasás zárta. A január 26-i alkalom élet és halál tematikája köré szerveződött, amelyet az irodalom, képzőművészet, film illetve színház felől közelítve jártak körül, némi marhapörkölt, borscs valamint töltött káposzta illata kíséretében.
2019. 01. 22.
Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából Ady-évet ünnepelnek országszerte. Ez adta apropóját az Irodalmi Magazin idei első lapszámának tematikájához és az este ötletéhez is. A Petőfi Irodalmi Múzeumban Buda Atilla és Herczeg Ákos irodalomtörténészek, illetve Zeke Zsuzsanna muzeológus, a lapszám szerzői beszélgettek Pataky Adrienn szerkesztővel.
2018. 12. 16.
Az Írók Boltjában mutatták be Földes Györgyi (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának tudományos munkatársa, a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle főszerkesztője) kötetét, amely a Kalligram gondozásában látott napvilágot. Beszélgetőpartnerei Deczki Sarolta és Torma Mária voltak. Hallhattunk a kötet megíródásának és megjelenésének történetéről, a testírás-kutatás helyzetéről Magyarországon és a címlapon szereplő különös alakról is lehullt a lepel. Sőt, az is kiderült, hogy a címben megjelenő szövegen túl, a nő felől érkezett a testhez.
2018. 12. 10.
Az irodalom egy délután kilépett a könyvek lapjairól, végigsétált a Dunakorzón, majd beült a törzskávéházába, ott feketét rendelt, és elénekelt egy sanzont Kovácsné Gyapjas Betonkáról. Tette mindezt 2018 december 7-én, a Budapest-töredékek program zenés irodalmi esttel összekötött díjkiosztó eseményén a Három Hollóban.
2018. 12. 09.
A kortárs próza újabb fejleményei címmel rendeztek konferenciát az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében 2018. november 29-én és 30-án, amelynek alapvető célkitűzése, hogy körüljárja az aktuális narratológiai problémákat, valamint felmutassa a rendelkezésre álló szépirodalmi és irodalomelméleti szövegek dialógusát, esetleges cezúrát, a kettő közti hiátust. A tematikus blokkok előadásai rámutattak arra, hogy egy hasonlónak vélt problematika, jelenség milyen tág interpretációs lehetőséget rejthet, a szoros érintkezési felületek ellenére. A kontaktzónát minden szekciót követő vita esetében a trauma fogalma képezte, illetve hangsúlyozottan vagy kevésbé a fókuszba emelve, szinte kivétel nélkül minden előadásban elhangzott.
2018. 12. 09.
A kortárs próza újabb fejleményei című konferencia második napja tele volt izgalmas előadásokkal, bent ragadt kérdésekkel, kibomló vitákkal és továbbmutató lehetőségekkel. Az előadók öt szekcióban egészen különböző irányokról és művekről számoltak be, melyek kifejezetten változatos síkokon kapcsolódtak egymáshoz – ezt összegzésként az eseményt szervező Deczki Sarolta is megjegyezte. Szinte mindegyik szekció vitáját tovább lehetett volna folytatni, hogy egy még több napig tartó esemény kerekedjen belőle és arról is megbizonyosodhattunk, hogy bőven van még mit körüljárni a kortárs próza kérdésében.
