bezár
 

irodalom / tudósítás

A növekvő költőiség
A növekvő költőiség
Túlzás lenne azt állítani, hogy kipihenten ébredtünk a szerdai borús reggelen, Imreh András azonban nem kímélte a csapatot: azzal a kérdéssel fogadta őket a szemináriumi teremben, hogy mit is nevezünk magyar irodalomnak. Ebédre megérkezett hozzánk Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész és műfordító, aki a kortárs líra tendenciáiról, fontosabb irányzatairól tartott délután négytől egy elképesztően tartalmas és érdekes összefoglalót, este pedig vele beszélgetett Horváth Florencia az Alkotóház könyvtárszobájában. Fogli d’album című új kötete mellett szó esett még zenéről, antik kultúráról és arról is, hogy mit jelent ma felvidéki költőnek lenni.
Legitimációs válság és önismereti eszköz
Legitimációs válság és önismereti eszköz
Hétfőn sokáig beszélgettünk még Kemény Lili regényéről, kedden azonban korán szólt az ébresztőm: talán az idei tábor legsűrűbb napja várt ránk. A reggeli elfogyasztása után belehallgattam Imreh András műfordítói szemináriumába, ahol továbbra is Örkény egypercese volt terítéken, délután Balogh Endre ajánlotta a résztvevőknek a Prae Kiadó újdonságait, később pedig kivételesen két kötetbemutatóval is készültünk a csapatnak. A budai anyák kelet felé indultak el című könyvéről Horváth Florencia beszélgetett Pál Dániel Leventével, míg este nyolc órától Turi Tímea tavaly megjelent versgyűjteményéből kaphattunk ízelítőt. Az Egyszerre egy beszéljen szövegein kívül Péczely Dóra kérdezte még a szerzőt önismeretről, szerkesztői munkásságáról és arról is, hogy mi a költészet szerepe korunkban.
Az egzotikus Kelet-tapasztalat otthonossága
Az egzotikus Kelet-tapasztalat otthonossága
Szeptember 27-én, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál második napján Ingo Schulze német író olvasott fel, valamint az eddig megjelent műveiről is beszélgettek. A Könyvfesztivál, a Szépírók Társasága és a budapesti Goethe-Institut közös szervezésében zajló eseménynek az Európa Pont közösségi ház adott otthont. A szerző többek között arról is beszélt, hogy a keleti és nyugati országrész egyesülése milyen ma is érzékelhető különbségeket eredményezett a berlini fal mindkét oldalán.  
Tomboló vihar, pacal és sós kifli
Tomboló vihar, pacal és sós kifli
A tavalyi évhez hasonlóan 2024-ben is a Szigligeti Alkotóházban vette kezdetét az egykori József Attila Kör legendás táborainak hagyományát folytató műfordítói workshop, amely immár hatodik alkalommal valósul meg a Prae Kiadó szervezésében. A programsorozat a magyar irodalom külföldi fordítóit hivatott segíteni a szellemi életben történő tájékozódásban, lehetőséget biztosítva nekik arra, hogy festői szépségű környezetben és inspiráló közösségben kaphassanak színes képet a kortárs kultúráról. Hétfőn Kemény Lili látogatott el hozzánk, aki mesélt nekünk többek között saját fordítói tapasztalatairól, alkotói válságáról és természetesen az irodalmi szférát hónapok óta izgalomban tartó első regényéről is.
Az apokalipszis a lét természetes állapota
Az apokalipszis a lét természetes állapota
Szeptember 24-én a Magvető Caféban mutatták be Fekete Vince Magvetőnél megjelent, Gyönyörű apokalipszis című verseskötetét. A szerzővel a kötet szerkesztője, Szegő János beszélgetett.
Változó narratívák
Változó narratívák
Augusztus 31. és szeptember 1. között rendezték meg idén a zenei és művészeti feminista fesztivált, a Ladyfest Budapestet, amelynek célja a közösségépítés és a női szolidaritás tereinek építése. A fesztivál részét képező irodalmi beszélgetéseknek a Gólya Presszó adott otthont, a résztvevők a Szépírók Társasága tagjai voltak, a programokat Ferencz Mónika költő és műfordító moderálta. Kőrösi Kata beszámolóját olvashatják a fesztivál második napjáról.
Szolidáris irodalom?
Szolidáris irodalom?
Augusztus 31. és szeptember 1. között rendezték meg a zenei és művészeti feminista fesztivált, a Ladyfest Budapestet, amelynek célja a közösségépítés és a női szolidaritás tereinek építése. A fesztivál részét képező irodalmi beszélgetéseknek a Gólya Presszó adott otthont, a résztvevők a Szépírók Társasága tagjai voltak, a programokat Ferencz Mónika költő és műfordító moderálta. Kőrösi Kata beszámolóját olvashatják a fesztivál első napjáról.
Egy regényben kellenek a krízishelyzetek
Egy regényben kellenek a krízishelyzetek
Havas Juli második, Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című, tavasszal megjelent regényének bemutatóját június 17-én tartották a Kis Présházban. A kötetről a szerzőt Horváth Florencia költő, kulturális újságíró kérdezte.
Versek a gyógyulásért
Versek a gyógyulásért
Május 31-én mutatták be Sárkány Tímea első, Boszorkányok nyara című verseskötetét (Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége, 2024) a Kis Présházban. A műről Horváth Florencia költő és kulturális újságíró kérdezte a szerzőt.
Kívülállás, gerilla művészet és WC-napló
Kívülállás, gerilla művészet és WC-napló
Június 6-án folytatódott a Kötetlenül rendezvénysorozat a Kis Présházban. Horváth Florencia vendége ez alkalommal Hajdu Levente volt. A beszélgetés során többek között szó esett képzőművészet és irodalom kapcsolatáról, vers- és prózaírás különbségeiről, valamint a „gerilla művészetről” is. A szerző – képzőművész énjét nem meghazudtolva – egy kisebb installációval készült a beszélgetésre. A csipkés abrosszal terített asztalon kiskori önmagával nézhetett farkasszemet a közönség.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés