bezár
 

építészet / gondolat

A stílusos otthon
A stílusos otthon
A következőkben a filmtörténet egyik legszebb enteriőrjét mutatom be. Ingmar Bergman 1982-es történelmi drámája a rendező pályájának záródarabja, ezzel együtt az egyik legkiforrottabb díszlettel rendelkező film Bergman munkáinak sorában.
„Podcasting”, a kultúrszerelem
„Podcasting”, a kultúrszerelem
Alig emlékszem az internet különböző vívmányaival való első találkozásaimra. Nem tudom felidézni, mikor láttam életem első Youtube-videóját, vagy, mikor böngésztem először blogok között. Két dologra viszont élénken emlékszem. Az egyik a Facebook-regisztrációm, a másik az a pillanat, amikortól rendszeresen elkezdtem podcastadásokat hallgatni. A tech-óriástól idővel kissé elidegenedtem, sőt, éppen Facebook és Messenger „böjtbe” kezdtem, az utóbbi viszont meglehetősen a szívemhez nőtt. Ezért is vállalkoztam a podcasttörténelem rövid összefoglalására, és azt is kifejtem, miért jó podcastokat hallgatni, milyen hazai, kulturális csatornákat érdemes követni – és egyáltalán milyen mértékben fedik le a kulturális életet.  
Kincset érő kerámia
Kincset érő kerámia
A legtöbb magyar számára minden bizonnyal ismerős cseng a Zsolnay név: a világhírű iparosmester és gyártulajdonos 1853-ban létrehozott vállalkozása egyaránt mérföldkőnek tekinthetőek a modern építészetben és az ipartörténetben. A Zsolnay-márka alkotásai hungarikumnak, azaz a magyar kulturális örökség részének számítanak, miközben a pécsi Zsolnay-negyed szintén kiemelt műemlék státusszal rendelkezik, ahol turisták ezrei fordulnak meg évente.
A kontempláció keretében
A kontempláció keretében
Amikor Rikyu, a tea-út mestere a tengermelléki hegygerincen befejezte kertjének kialakítását, első látogatói meglepődtek, mert a mester fákkal és bokrokkal fedte el a tengerre nyíló kilátást.
Mi lesz velünk, szomszéd?
Mi lesz velünk, szomszéd?
A 21. században már nem lesz lelkiismeret-furdalásunk, ha kijelentjük, hogy vannak materiális dolgok, amikhez kötődünk. Nem arról beszélek, hogy felületes érzelmeket táplálunk a telefonunk vagy a kedvenc hőtartósújrahasznosítottdelfinbarát kulacsunk iránt, hanem arról, hogy mára már a humán tudományok is felfedezték, mennyire függünk környezetünktől, ez által (is) formálódunk. Nem csak, mint individuum létezünk a világban, meghatároznak minket állataink, tárgyaink, lakókörnyezetünk. Én így értelmeztem a 12. Építészeti Filmnapok hangzatos szlogenjét: „Buldings with Feelings”.
Győr-Moson-Sopron megye középületeit bemutató kiállítás a FUGÁBAN
Győr-Moson-Sopron megye középületeit bemutató kiállítás a FUGÁBAN
A Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara folytatja a megye 20. századi építészeti örökségét bemutató kiállítássorozatát. Budapesten Április 12-én a FUGÁban nyílt meg a Közös Modern?  című kiállítás, amely Győr-Moson-Sopron megye kiemelkedő középületeit  mutatja be a két világháború közötti modern időszaktól egészen a rendszerváltásig. Ezek közé tartozik például a Győri Nemzeti Színház, az Ivánka András által tervezett klubház, és Makovecz Imre tervei szerint elkészült csornai áruház. A mintegy hatvan épületet archív képeken, színes képeken és makett fotókon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők.
A modernizmus és a múlt illúziója
A modernizmus és a múlt illúziója
Barcelonán szinte valamennyi fontosabb európai nemzet, kultúra, művészettörténeti kor és stílusirányzat rajtahagyta a kézjegyét, emiatt pedig a katalán főváros egyedülálló, sokszínű és kimondottan gazdag struktúrával rendelkezik. Néhány városrészre egyedi, és könnyedén beazonosítható szerkezet jellemző, máshol viszont teljesen keverten fordulnak elő a legkülönfélébb motívumok, amelyek között mégis van szerves egység és koherencia. Ezeket az eltérő tónusokat a legkönnyebben úgy lehet érzékeltetni, ha megvizsgálunk néhány markáns példát a város többtucatnyi épülete közül, amelyek más-más karakterét emelik ki a barcelonai művészeti palettának.
Sündisznótüske és betonhintaszék
Sündisznótüske és betonhintaszék
Április 10-én a budapesti Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumban Bauhaus100. Program a mának/ Kortárs nézőpontok címmel nyílt kiállítás, amely a Bauhaus-év megemlékező eseménysorozathoz kapcsolódik.
Az építészet többé nem a férfiak világa
Az építészet többé nem a férfiak világa
Zaha Hadidot lehet csodálni, szeretni, elitélni, és megkérdőjelezni, azonban egyetlen dolog kétségtelen: a kortárs építészet utánozhatatlan egyénisége volt, aki nem csak építészként, mérnökként, tervezőként, és designerként, de nőként is egyedülálló életművet hagyott ránk. Váratlan veszteség, mely nem csak az építész szakmában hagy  űrt maga után.
Koolhaas és a digitális vidék
Koolhaas és a digitális vidék
Rem Koolhaas, az Office for Metropolitan Architecture építésziroda alapítója tanulmányában arról beszélt, hogy a világon jellemzően kevés figyelmet fordítanak a vidékre, pedig ezek a területek sokkal gyorsabban változnak, mint a nagyvárosok. Az építész szeptemberben publikált tanulmányában a vidéken zajló folyamatokra irányította a figyelmet.
1   2 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés