bezár
 

építészet / gondolat

Az elveszett biennálé nyomában
Az elveszett biennálé nyomában
Bolla Ágnes, az építész rovat 2026 tavaszi évadának gyakornoka és Borsai Szandra rovatvezető május végén felkerekedtek, hogy megnézzék a 2026-os Temesvári Építészeti Beta Biennálét. A kiállítást nem tartották meg, de amit helyette találtak, arra senki sem számított. Négykezes.
Az NKA „nevezési díja”, azaz az L. Simon adó eltörlésének szükségességéről
Az NKA „nevezési díja”, azaz az L. Simon adó eltörlésének szükségességéről
Rengeteg fájdalmat okozott az elmúlt időszakban az NKA kiszámíthatatlan döntési mechanizmusa, ami sokszor minden szakmaiságot nélkülözve – például Orbán János Dénes és Takaró Mihály kurátori jelenlétében – ideológiai vagy személyes bosszú miatt volt elutasító. A közpénzekből történő szakmai kultúrafinanszírozás hiányát tetézte az általam ebben az időszakban megírt, kereken 100 pályázat esetében az NKA kasszájába befizetett, és soha viszont nem látott 4.478.211 forintnyi „nevezési díj” – amit nyugodtan nevezhetünk a bevezetőjéről L. Simon László adónak, amivel a kulturális szférát sújtotta.
Egy év alatt 323 millió a „polgári jó ízlésre”
Egy év alatt 323 millió a „polgári jó ízlésre”
Az akkori országos főépítész, egyben építészeti államtitkár, Lánszki Regő tulajdonában álló lakásba bejegyzett Genius Loci Építészeti Alapítvány 2024-es létrehozása után több mint háromszázmillió forintos állami támogatással elindult a hely.hu és az Eclectiq című bookazine. Épp akkor történt az is, hogy a Lánszki-féle minisztérium bekebelezte a magyar építőiparban monopolhelyzetben lévő szoftvert létrehozó, építészeti könyvkiadással foglalkozó Terc Kft.-t. Cikkünk ennek a két, közpénzből történt „befektetésnek” a hátterét tárja fel, melyek üzleti és személyes szálakon keresztül is összefonódnak.
Örökségvédelem bontással, hamisítással
Örökségvédelem bontással, hamisítással
A cikk a Körszálló bontásának apropóján összegyűjti az elmúlt időszakban lebontott, '60-as, '70-es években épült ikonikus budapesti épületeket. Felmutat néhány strukturális okot, amely a késő modern építészeti örökségünk módszeres pusztításához vezetett. Értelmezi az építészetben a hamisítás fogalmát, felvillantja az egyes szakértők és a laikus közönség közt húzódó értékkülönbséget a historizáló visszaépítések kapcsán.
Megevett isteneink III.
Megevett isteneink III.
A háromrészes esszésorozat a lakhatási és lakozási válság kérdéseit helyezi új megvilágításba egy konkrét építkezés példáján keresztül. A harmadik részben a szakértelem elértéktelenedését tág történeti kontextusban vizsgálja a szerző. Levezeti, hogy a hit és a tudomány helyére befurakodott propaganda hogyan változtatja a meg a jelenünket, és ötletet ad arra nézve, hogy mit tehetünk ellene a posztigazság korában. A cikksorozat első része itt, második része pedig itt érhető el.
Az Egyetem Presszó
Az Egyetem Presszó
Az éjjel-nappali közért mellett, a Felszabadulás tér Petőfi Sándor utca felől nézve jobb oldalán az Egyetem Presszó működött.
Megevett isteneink II.
Megevett isteneink II.
A háromrészes esszésorozat a lakhatási és lakozási válság kérdéseit helyezi új megvilágításba egy konkrét építkezés példáján keresztül. A második részben a szerző kibontja a különbséget a lakhatás és a lakozás fogalma között. Tárgyalja az építész és a várostervezésben közreműködők szerepét a lakhatási körülmények alakításában, és megmutatja, hogy az ingatlanfejlesztői gondolkodás hogyan hat a végfelhasználók (a későbbi lakók) életére. Az első rész itt olvasható.
Megevett isteneink I.
Megevett isteneink I.
A háromrészes esszésorozat a lakhatási és lakozási válság kérdéseit helyezi új megvilágításba egy konkrét építkezés példáján keresztül. Az első részében a szerző bemutatja a Szilas Liget projekt körülményeit, majd értelmezi a jelenkori lakótelep-építések, illetve a szocialista rendszerben tervezett újpalotai városrész kontextusában. Átkeretezi a "lokáció" fogalmát, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy városrész társadalmi megítélése és valódi élhetősége között nincs egyenes arányosság.
Mézes Mackó megkísértése a Kígyó utcában
Nem reflektív felület
Nem reflektív felület
Az építészeti dokumentumfilm egy olyan műfaj, ami két egymástól elkülönülő, hacsak nem természetükben ellentétes világot köt össze. Az épített környezet fizikai tömegeit vászonra vetett, súlytalan részecskéken keresztül megmagyarázni kicsit olyan, mint a műfordítás: a film szerzője a művész és technikai szakember feladatköreit egyesíti, aki egyszerre alkot, újraértelmez és szintetizál – nem könnyű feladat. Képes-e egy rendező elbeszélése úgy eleget tenni az építészet gyakorlati és szociális valóságainak hogy a végén épkézláb film is születik belőle?
1   2   3   4 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés