bezár
 

art&design / interjú

Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is
Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is
Szántó András kulturális stratégiai szaktanácsadóként olyan intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, mint a New York-i Metropolitan Museum, az Art Basel művészeti vásár vagy a BMW autóipari cég. Szerzőként éppen a pandémia időszakában megjelent The Museum of the Future című könyve váltott ki óriási nemzetközi érdeklődést. Többek között munkájának komplexitásáról kérdeztük, amely során akár egy alkohol-, vagy éppen egy dohánycéggel is együttműködött: vajon van a „művészvilágban” olyan szakmai határ, amin túl ez már nem fér bele?
Ki kell erőszakolnunk, hogy sikítson az a műanyag
Ki kell erőszakolnunk, hogy sikítson az a műanyag
Borsos János és Lőrinc Lilla közös pályafutása 2008-ban kezdődött, ekkor született meg a kettőjük személyiségéből létrejött hibrid entitás. Munkájuk meghatározója a folytonos identitáskeresés egy látszólag feltérképezhetetlen úton, amelyen a 2000-es évek eleje óta haladnak. Az egyetemi tanulmányaik kezdetétől aktívan kiállító alkotópárt több díjra jelölték már, köztük az Esterházy Art Awardra és a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra. 2018-ban New Yorkban rendeztek kiállítást, mégis problematikusnak tartják a magyar képzőművészek nemzetközi helyzetét. Éppen ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktoranduszaiként egy, az aktuálistól radikálisan eltérő művészetoktatási modell gyakorlatba ültetéséért szeretnének tenni a jövőben. Az alkotói bázisukat és egyben otthonukat jelentő Art Quarter Budapest biztosít helyszínt a nemrég véget ért TECHNO WORLDS című kiállításnak, melynek maguk is résztvevő művészei voltak.
Ember legyen a talpán, aki az űrbe akar utazni
Ember legyen a talpán, aki az űrbe akar utazni
Hargitai András (’Banyek’) elektronikus zenei producer, dub-zenész, hangművész. Művészetében moduláris szintetizátorral kísérletezik, amelyet gyakran kombinál videó áramkörökkel. Ennek (és Stanisław Lem Kalapács című novellájának) eredménye az „Extrasolar” című audiovizuális performansz, amelynek további érdekessége, hogy nagyrészt közösségi finanszírozásból született meg. A Három Holló Kávéházban november 11-én megtekinthető performansz-előadás kapcsán kérdeztem a művészt az audioélmény sokszínűségéről, az adaptáció lehetőségeiről, illetve ember és gép kapcsolatáról.
Savban bomló testek a nevetőgázzal telefújt műhelyben
Savban bomló testek a nevetőgázzal telefújt műhelyben
A test ördöge című kiállítás 2020 szeptemberében volt látható Pécsett, május végén pedig a Gallery MAX-ban nyitotta meg kapuit. A látogatók úgy érezhették, hogy egy fétisbarlangban rendezett szektagyűlésre igyekeznek, valahová egy eldugott paratérbe. A kiállítás két művészével beszélgettem, Győrffy Lászlóval és Kis Róka Csabával.
Az üzemanyag a kreativitás legyen
Az üzemanyag a kreativitás legyen
Szauder Dávid tizenhárom éve él Berlinben, működik művészként, kurátorként, egyetemi oktatóként vagy épp művészeti tanácsadóként. Eközben a hazai művészeti életnek is markáns szereplője és alakítója: digitális tanácsadója például a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosnak. Kezdetben művészettörténésznek tanult, majd az intermédia szakon és a Collegium Hungaricum Berlinen át vezetett az útja a nemzetközi karrierhez, számos díj és ösztöndíj, valamint rangos nemzetközi kiállítás- és könyvmegjelenés áll a háta mögött.
Az eltűnt idő nyomában
Az eltűnt idő nyomában
A Tértelen hely, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet Tanszék harmadéves BA hallgatóinak online térbe kényszerült diploma-projektje nemsokára kiállítás formájában is megtekinthető lesz. Noha 2021. szeptember 4-én lesz a megnyitó, a tíz közreműködő tehetség munkájából született kutatásalapú művészeti projekt apropóján Deák Majával, Horváth Mátyással, Láposi Zsófiával és Szentimrey Borbálával beszélgetettem az elidegenedésről, nosztalgiáról és Budapest egyik legforgalmasabb köztere, a Blaha Lujza tér sorsáról.
A jövőbe tekinteni, a jelenben élni, a múltban keresni
A jövőbe tekinteni, a jelenben élni, a múltban keresni
Az egyetemi tanulmányai kezdetétől fogva aktívan kiállító alkotót több díjra jelölték már, köztük az Esterházy Art Awardra és a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra is. 2021-ben több nemzetközi kiállításon fog szerepelni, Budapesten legközelebb az ISBN könyv+galériában lesz látható egyéni kiállítása.
Az otthon fogalma alapjaiban határozza meg munkáimat
Az otthon fogalma alapjaiban határozza meg munkáimat
Schwéger Zsófia Amerikában és Angliában képezte magát, jelenleg a New York-i Sapar Contemporary és a budapesti Inda Galéria egyaránt képviseli. Azt, hogy külföldön szeretne tanulni, már egészen fiatalon tudta, de a képzőművészet felé egyetemistaként fordult. Diplomája megszerzése után szinte egyből jelentős ösztöndíjakat nyert el, nagy presztízsű művészeti intézményekben állított ki, felkerült a Forbes magazin 30 Under 30 Europe listájára is. Május végétől a Cristea Roberts Gallery-ben láthatók munkái a „Just what is it...?” című csoportos kiállítás keretében.
Hölgymenyét
Hölgymenyét
A korábban leginkább önarcképeiről ismert, az emberi testtel hangsúlyosan foglalkozó művész évek óta kétlaki életet él. Budapest és Kairó között ingázik és Egyiptomon belül is sokat utazik. Legutóbb a Siwa-oázisban járt. Élményeit archeológia motívumokkal megfestett kollázs-szerű képeken keresztül mutatja be.
A köztes térben létezni
A köztes térben létezni
Szegedi-Varga Zsuzsanna képzőművész már több mint két évtizede él Amerikában, ahol bátran osztja meg ötleteit az őt körülvevő közeggel. Azonban az alkotáshoz számára szinte elengedhetetlen egy bizonyos köztes helyzet, amit Magyarország és Amerika között ingázva tapasztal meg leginkább. Amerika-szerte, Izraelben és Európában is számos kiállítása volt már, ezekről, a pályakezdésről és a művészettel kapcsolatos jelenlegi tapasztalatairól is kérdeztük.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés