bezár
 

art&design / interjú

A problémáimon keresztül mindenkit festek
A problémáimon keresztül mindenkit festek
Kecső Endre a Szolnokhoz közeli Martfűn nőtt fel, és a művészi pályára készülés évei, majd budapesti tanulmányai alatt is gyakran vendégeskedett a Szolnoki Művésztelepen. 2020 nyara óta a kolónia törzstagja, jelenleg a legfiatalabb alkotója. 2022. április 1–30. között tekinthető meg az Elvarázsolt ember című egyéni kiállítása a Művésztelep Kert Galériájában, mely az elmúlt másfél év folyamán Szolnokon készített alkotásait, törekvéseit összegzi.
Azt akartam, hogy a képeimet ugyanúgy megértsék Nyíregyházán, mint New Yorkban
Azt akartam, hogy a képeimet ugyanúgy megértsék Nyíregyházán, mint New Yorkban
Keresztesi Botond napjaink posztdigitális művészgenerációjának egyik hazánkon kívül is elismert tehetsége. Noha Budapesten él és alkot, munkái az online térben terjedve, illetve Oslótól Párizsig a világ számos pontján kiállítva jelentős nemzetközi figyelemre tettek szert – jelenleg éppen New Yorkban tekinthető meg első tengerentúli egyéni tárlata. Az ott bemutatott legújabb festmények betekintést nyújtanak a művész munkásságát kezdetektől fémjelző egyéni univerzumba: álomszerű, szürreális alkotásaiban az egyetemes művészettörténet, a populáris kultúra, a virtualitás, illetve a mindennapi életünkből vett sokszínű utalások fonódnak össze új, sokszor humoros, meghökkentő és elgondolkodtató narratívákká.
Hosszútávon állok kézen
Hosszútávon állok kézen
Az elmúlt 10 év alatt több mint 100 kiállítást és projektet tudhat a háta mögött Bencze Péter, Görögországtól kezdve az Egyesült Államokon át egészen Japánig. Nemcsak a művészet felé forduló pályakezdése rendhagyó, hanem maga a tevékenysége is. Gyakran hibrid módon teremt átjárhatóságot a különféle művészeti ágak és azok formátumai között, így teszi lehetővé azt, hogy kiállítás nyíljon a természetben, egy strandon, egy múzeumban, vagy hogy párbeszédbe tudjon elegyedni egy festő hagyatéka és egy élő költő gondolatai.
Több érzékszerven keresztül hatni
Több érzékszerven keresztül hatni
Bubla Évával művész-aktivistával, a Sensing the City kurátorával, és Nánay Fannival a PLACCC Fesztivál művészeti vezetőjével beszélgettem az általuk létrehozott performatív szimpóziumként meghatározott eseménysorozatáról. A környezettől való elidegenedés és kölcsönös viszony a pandémiától függetlenül egyre aktuálisabb ökológiai kérdéskör. A Sensing the City négy projekten keresztül mutatta be, hogyan lehet úgy művészeti eszközökkel, több érzékszerven keresztül megmozgatni, bevonni a befogadót, hogy a környezeti kérdésekkel foglalkozó diskurzust előrébb lendítsük, vagy csak tágítsuk a mindennapi ember ismereteit. Bár a probléma az egész bolygónkat lefedi, a városban tartott eseménysorozat nemcsak témáját érintve, de helyileg is közelebb hozza hozzánk a diskurzust.
Postával átugrani a vasfüggönyt
Postával átugrani a vasfüggönyt
Tót Endre Kossuth-díjas konceptuális képzőművész, aki minden kétséget kizáróan a 20. század egyik legnagyobb jelentőségű magyar képzőművésze, a mail-art úttörője, munkái számos világhírű múzeumban megtalálhatók. Tót a ’70-es évek végén külföldre emigrált, ám nem szakította meg végleg a kapcsolatot szülőhazájával, évente hazajár Magyarországra. Jelenleg Kölnben él és dolgozik, nemrég TÓTalJOY néven alapított egy kortárs magyar képzőművészeket támogató díjat.
„A hangsúly a közösségépítésen és a párbeszéden van”
„A hangsúly a közösségépítésen és a párbeszéden van”
2021 adventjén Ladik Katalin performance-ával nyílt meg az „Új szakralitás” című csoportos kiállítás az Art9 Galéria két termében, ami a résztvevő művészek alkotásai mellett számos kísérőrendezvénnyel csalogatta a galéria falai közé az érdeklődőket. A tárlat egy sajátos kurátori kiállítás-sorozatba illeszkedett, ennek létrejöttén túl kurátori munkájáról és jövőbeli terveiről kérdeztem Dóra Attila zeneszerzőt. 
Táncház, vendégmunkás, indián
Táncház, vendégmunkás, indián
Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik hazánkon kívül is széles körben elismert alakja. Hírnevét a kelet-európai hagyományos paraszti életformát dokumentarista módon megörökítő alkotásaival alapozta meg. Az immáron több mint 50 évet felölelő munkássága máig töretlen, az 1967-ben készített táncházi képektől egészen a 2010-es évek legújabb, konceptuális jellegű, modern betlehemesekig, illetve A Vendégmunkás ikonikus sorozatához is több szálon kötődő széki asszonyokat bemutató alkotásokig ível. Mindeközben fotóriporterként bejárta a világot, riportjai a leghíresebb magazinokban jelentek meg, számos kiállítása és könyve révén pedig a magyar és a nemzetközi fotográfiai színtér máig aktív szereplője.
Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is
Gyorsan szoktunk ítéletet mondani a művészeti világban, de be kell nézni a színfalak mögé is
Szántó András kulturális stratégiai szaktanácsadóként olyan intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, mint a New York-i Metropolitan Museum, az Art Basel művészeti vásár vagy a BMW autóipari cég. Szerzőként éppen a pandémia időszakában megjelent The Museum of the Future című könyve váltott ki óriási nemzetközi érdeklődést. Többek között munkájának komplexitásáról kérdeztük, amely során akár egy alkohol-, vagy éppen egy dohánycéggel is együttműködött: vajon van a „művészvilágban” olyan szakmai határ, amin túl ez már nem fér bele?
Ki kell erőszakolnunk, hogy sikítson az a műanyag
Ki kell erőszakolnunk, hogy sikítson az a műanyag
Borsos János és Lőrinc Lilla közös pályafutása 2008-ban kezdődött, ekkor született meg a kettőjük személyiségéből létrejött hibrid entitás. Munkájuk meghatározója a folytonos identitáskeresés egy látszólag feltérképezhetetlen úton, amelyen a 2000-es évek eleje óta haladnak. Az egyetemi tanulmányaik kezdetétől aktívan kiállító alkotópárt több díjra jelölték már, köztük az Esterházy Art Awardra és a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra. 2018-ban New Yorkban rendeztek kiállítást, mégis problematikusnak tartják a magyar képzőművészek nemzetközi helyzetét. Éppen ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktoranduszaiként egy, az aktuálistól radikálisan eltérő művészetoktatási modell gyakorlatba ültetéséért szeretnének tenni a jövőben. Az alkotói bázisukat és egyben otthonukat jelentő Art Quarter Budapest biztosít helyszínt a nemrég véget ért TECHNO WORLDS című kiállításnak, melynek maguk is résztvevő művészei voltak.
Ember legyen a talpán, aki az űrbe akar utazni
Ember legyen a talpán, aki az űrbe akar utazni
Hargitai András (’Banyek’) elektronikus zenei producer, dub-zenész, hangművész. Művészetében moduláris szintetizátorral kísérletezik, amelyet gyakran kombinál videó áramkörökkel. Ennek (és Stanisław Lem Kalapács című novellájának) eredménye az „Extrasolar” című audiovizuális performansz, amelynek további érdekessége, hogy nagyrészt közösségi finanszírozásból született meg. A Három Holló Kávéházban november 11-én megtekinthető performansz-előadás kapcsán kérdeztem a művészt az audioélmény sokszínűségéről, az adaptáció lehetőségeiről, illetve ember és gép kapcsolatáról.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés