art&design / interjú
2023. 06. 08.
Hogy mi sül ki, amikor egy textiltervező és egy ékszertervező művész találkozik és közösen kiállít? Valami egészen különleges: egy nagyméretű installációban összegezett látnivalók: lágy selyemfonalak, kreatív, egyedi ékszerek. A tárlat ötletgazdáival, Földi Kingával és Gera Noémivel beszélgettem pályaindulásról, művészeti stílusukról, a kiállítás koncepciójáról, jövőbeni tervekről.
2023. 05. 28.
Öt szobrászművésszel együtt szerepel Majoros Áron Zsolt a Műcsarnok Súlypontok / A megjelenítés határai a kortárs szobrászatban című tárlatán. Ennek apropóján kérdeztem a kiválasztás miértjéről, kurátori együttműködésről, munkamódszeréről.
2023. 05. 22.
Habár Fajgerné Dudás Andrea és Horváth Lóczi Judit művészeti stílusa a másikétól különböző két fontos dologban mégis megegyezhetnek. Pályájuk sikeres, mindketten boldog családanyák. Számos kérdésben hasonlóan is gondolkoznak, ugyanazon témák érdeklik őket. Korábbi diskurzusaikból most egy közös kiállítás kerekedett Similar Stories címen a The Space Contemporary Art Gallery and Managementben.
2023. 03. 12.
Gadányi Jenő (1896–1960) festőművész Szakrális természet című emlékkiállítása a Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal 1. emeleti Folyosógalériáján látható április 19-ig. Rainer Péter építész-belsőépítész, a Gadányi Alapítvány elnöke, Gadányi Jenő unokája, a hagyaték gondozója 27. alkalommal rendez kiállítást a művész alkotásaiból.
2022. 12. 20.
Fusz Mátyás képzőművészt egészen hétköznapi, mégis univerzális kérdések mozgatják: mekkora részt takar ki a hátunk a világból? A választ nem fogjuk megtalálni, ő azonban éppen arra törekszik, hogy megoldja ezt a rejtélyt. Első, a Kisterem Galériában október 26. és november 25. között megrendezett, Rückenkopf című egyéni kiállításán a kitakarás motívumát helyezte boncasztalára. Ehhez a művész még önmagát is formába öntötte – szó szerint.
2022. 12. 06.
Fürjesi Csaba festőművész, grafikus a kilencvenes évek óta itthoni és külföldi tárlatok rendszeres kiállítója. A Nyíregyházi Főiskola rajz és földrajz szakára járt, majd a Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció szakán szerzett újabb diplomát. Alkotásaival 2017 óta nem találkozhatott a hazai közönség, azonban november 3. és december 3. között ismét látható volt The Space Contemporary Art Gallery kiállítóterében. A tárlat kapcsán kérdeztük az általa használt multitípia technikáról, hazai és nemzetközi sikerekről és az általa alapított Ceredi Művésztelepről is.
2022. 11. 13.
Szalai Dániel képzőművész, fotográfus, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusza. Évekig reklámfilmes produkciókban dolgozott, majd elhatározta, kilép a mókuskerékké vált kreatív iparból és autonóm alkotói pályára lép. Az ember állatokhoz, természeti környezetéhez, technológiához való viszonyának rétegeit feldolgozó fotográfust a művésszé válás kezdeti nehézségeiről, nagyipari állattartásról, nemzetközi sikereiről és az érvényesülés esélyeiről kérdeztük.
2022. 08. 21.
Laczkovich Borbála kurátorral és Szigethy Anna képzőművésszel beszélgettünk a képzőművészet hazai és külföldi támogatási helyzetéről, a képzőművészeti szféra elmúlt két évéről művészetközvetítői és művészi oldalról, az idén első alkalommal megrendezett a Godot Katalizátor-díjról, annak a magyar képzőművészeti szférában betöltött szerepéről.
2022. 07. 31.
Az elmúlt évek a lezárások miatt minden galéria számára megterhelők voltak, mégis, valahogy meg kellett oldaniuk, hogy fenntartsák az érdeklődést az online térben is. Többek között ezekről a túlélési stratégiákról, online megjelenésről is kérdeztük Deák Erikát, aki több évnyi külföldön tanulás, majd munka után nemcsak egy kortárs művészeket felvonultató galériát alapított itthon, hanem több, fiatal pályakezdőket – alkotókat és kurátorokat egyaránt – támogató ösztöndíjat is.
2022. 07. 15.
Házas Nikoletta esztéta, vizuális kultúrakutató, a konceptuális művészet nemzetközi színtereken is ismert szaktekintélye. A kultúra jelenségeit tudományos tevékenysége során szereti a hétköznapi élet kontextusaiban vizsgálni, gondolataival fogódzókat adni a mindennapi létezéshez. Szerinte a kortárs kultúra egyik legnagyobb kihívása, hogy napjainkban túlzottan háttérbe szorul az időbeliség koncepciója, a hálózati média és a képi kommunikáció által meghatározott térbeli tapasztalati struktúrák miatt. Ennek következtében nehézzé válik az emberek számára a sorsban és a fejlődésben való gondolkodás. A jelenség egyik szimptómájának az időskortól, valamint az elmúlástól való társadalmi szintű rettegést látja, egy másik szimptómának pedig az idősek társadalmi kirekesztését tartja.
