Portfóliók
A Kilimandzsáró hava eltűnik
A Kilimandzsáróról
A Kilimandzsáró Tanzánia (Afrika) területén található (az Egyenlítőtől 320 km-re, délre), harmadkori vulkáni tevékenység során keletkezett. Vulkáni bazalt a kőzete, erősen mállékony, sziklamászásra ezért nem alkalmas. Magasságára vonatkozóan az adatok eltérnek. Vannak források, melyek 6000 m-t meghaladó hegyként említik, de az utolsó hivatalos mérés szerint 5895 m-rel az Uhuru Peak csúcs a legmagasabb pontja, mely a dél-nyugati peremen helyezkedik el.
Afrika legmagasabb hegycsúcsa.
A kráterperem legmagasabb része sokáig a Vilmos császár-csúcs (Kaiser Wilhelm Spitze) nevet viselte, az ország függetlenségének elnyerése óta Uhuru (Győzelem)-csúcs a neve.
A globális felmelegedés
A globális felmelegedés következtében a Kilimandzsáró hava Lonnie Thompson (az Ohiói Állami Egyetem professzora, glaciológus, geológus) szerint 2015-re teljesen eltűnik. Amerikai kutatók adatai szerint 1912 és 2000 között a hegy hómennyisége több mint 80 százalékkal csökkent[1]. A folyamat egyre gyorsul, hiszen a helyi lakosság termőterülethez kíván jutni, mindezt pedig úgy oldják meg, hogy felégetik a hegyoldal bizonyos részeit. Az erdők elégetésének az a következménye, hogy kevesebb eső esik, hiszen azok „vonzzák” a csapadékot a hegyre. A klímaváltozás a hósapka elolvadásán és szárazságon keresztül megy végbe, de az ok leginkább az erdők pusztulásában keresendő.
Lonnie Thompson jégmintákat gyűjtött hat furatból a Kilimandzsárón. 12 ezer évre visszamenőleg adatokat lehet nyerni a jégben lévő minták alapján a térség átlaghőmérsékletéről.
Kulturális vonatkozás
Ernest Hemmingwayt is megihlette a hely, melyről a Kilimandzsáró hava című könyve tanúskodik.
1987-ben került fel a Világörökségek listájára a Kilimandzsáró Nemzeti Park, mely 756 négyzetkilométer nagyságú.
Teleki Sámuel elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert.
A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről elnevezve, amely a partjain él.
Az expedíció felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Chew Bair, Etiópia déli részében.) Teleki Sámuel 1895-ben még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát. Hosszú betegség után Budapesten halt meg.
[a]http://hu.wikipedia.org/wiki/Kilimandzs%C3%A1r%C3%B3[text]http://hu.wikipedia.org/wiki/Kilimandzs%C3%A1r%C3%B3[/a]
A Kilimandzsáró Tanzánia (Afrika) területén található (az Egyenlítőtől 320 km-re, délre), harmadkori vulkáni tevékenység során keletkezett. Vulkáni bazalt a kőzete, erősen mállékony, sziklamászásra ezért nem alkalmas. Magasságára vonatkozóan az adatok eltérnek. Vannak források, melyek 6000 m-t meghaladó hegyként említik, de az utolsó hivatalos mérés szerint 5895 m-rel az Uhuru Peak csúcs a legmagasabb pontja, mely a dél-nyugati peremen helyezkedik el.
Afrika legmagasabb hegycsúcsa.
A kráterperem legmagasabb része sokáig a Vilmos császár-csúcs (Kaiser Wilhelm Spitze) nevet viselte, az ország függetlenségének elnyerése óta Uhuru (Győzelem)-csúcs a neve.
A globális felmelegedés
A globális felmelegedés következtében a Kilimandzsáró hava Lonnie Thompson (az Ohiói Állami Egyetem professzora, glaciológus, geológus) szerint 2015-re teljesen eltűnik. Amerikai kutatók adatai szerint 1912 és 2000 között a hegy hómennyisége több mint 80 százalékkal csökkent[1]. A folyamat egyre gyorsul, hiszen a helyi lakosság termőterülethez kíván jutni, mindezt pedig úgy oldják meg, hogy felégetik a hegyoldal bizonyos részeit. Az erdők elégetésének az a következménye, hogy kevesebb eső esik, hiszen azok „vonzzák” a csapadékot a hegyre. A klímaváltozás a hósapka elolvadásán és szárazságon keresztül megy végbe, de az ok leginkább az erdők pusztulásában keresendő.
Lonnie Thompson jégmintákat gyűjtött hat furatból a Kilimandzsárón. 12 ezer évre visszamenőleg adatokat lehet nyerni a jégben lévő minták alapján a térség átlaghőmérsékletéről.
Kulturális vonatkozás
Ernest Hemmingwayt is megihlette a hely, melyről a Kilimandzsáró hava című könyve tanúskodik.
1987-ben került fel a Világörökségek listájára a Kilimandzsáró Nemzeti Park, mely 756 négyzetkilométer nagyságú.
Teleki Sámuel elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert.
A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről elnevezve, amely a partjain él.
Az expedíció felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Chew Bair, Etiópia déli részében.) Teleki Sámuel 1895-ben még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát. Hosszú betegség után Budapesten halt meg.
[a]http://hu.wikipedia.org/wiki/Kilimandzs%C3%A1r%C3%B3[text]http://hu.wikipedia.org/wiki/Kilimandzs%C3%A1r%C3%B3[/a]
