Portfóliók
Kilencvenöt deka
A negyvenhat kilós, törékeny balerina szinte siklott a levegőben. Finom fátyolruhájában olyan volt, mint egy szabadságtól és tértől megrészegült sirály, önfeledten, a gravitációt legyőzve szárnyalt a zenére. Az utolsó ütemek után a kimerültségtől és a boldogságtól szinte megsemmisülten fogadta a közönség ünneplését.
A lány évek óta kitartóan, megfeszített akarattal, mindent a táncnak alávetve készült a sikerre, mégis alig tudta elhinni, amikor a világhírű Hodorov menedzsere őt szemelte ki a sztár következő partneréül.
Noha Hodorov már túlvolt pályafutása csúcsán, vele dolgozni még mindig egyet jelentett a hírnévvel. A táncos menedzserének egyetlen kikötése volt, Hodorov partnere nem nyomhat többet negyvenhárom kilónál.
A balerina tisztában volt azzal, hogy csupa izom, zsírtalan testéről néhány dekát is csak keserves megpróbáltatások árán tud lefaragni, hiszen a mostani súlyát is csak rendszeres koplalással volt képes tartani. Ám a csábítás ellenálhatatlannak bizonyult, a világhírű művésszel táncolni csak a kiválasztottaknak adatott meg.
A lány ettől kezdve gyümölcsön és zöldségen élt. Az első próba előtti napon nem is evett, s az éhségtől és a gyengeségtől szédelegve támolygott be az operaház öltözőjébe. Remegett az idegességtől, hiszen indulás előtt a mérleg az előírtnál még mindig kilencvenöt dekával többet mutatott.
A nagy Hodorov barátságosan mosolyogva várta a színpadon, a balerina mégis úgy érezte, az alakját méregeti. A rendező néhány percig az elképzeléséről beszélt, aztán elkezdődött a próba.
A balerina egy szólóval indított, majd néhány forgással kecsesen odatáncolt a színpad bal oldalán belépő Hodorovhoz. A Halál és kiszemeltje egymás körül kergetőztek, míg Hodorov egyszerre átfogta a lányt, s felkapta a levegőbe.
A világsztár arca már a mozdulat közben összerándult az indulattól. Azonnal jelezte, hogy félbeszakítja a próbát.
- Maga olyan, minta az ólom – jelentette ki megvetően. – Ilyen körülmények között nem tudok dolgozni. Nem vagyok súlyemelő.
A próbának végeszakadt, Hodorov feldúltan elviharzott, míg a menedzsere és a rendező kezelésbe vette a balerinát.
A lány megszégyenülten és leverten lépett ki az épületből. Az éhségtől sajgó gyomorral indult el a sugárúton. Reménytelennek érezte a helyzetét. Másfél hónap alatt önmagát sanyargatva alig több mint két kilót tudott csak leadni, most pedig egy hetet kapott, hogy hozza a szerződésben kikötött súlyát.
Húsz perce bolyongott céltalanul, amikor meglátta a cukrászdát. Nem is emlékezett, mikor evett utoljára édességet. Hirtelen sürgető, ellenálhatatlan vágy fogta el. A hátsó részen, a fal mellett talált egy üres asztalt. Meleg volt bent és süteményillat.
A balerinát ismeretlen erők ragadták magukkal. Sorban rendelte és habzsolta be a krémeseket, a gyümölcsös, csokoládés és kókuszos tortaszeleteket. Nem bírta abbahagyni, pedig a szokatlan megterheléstől gyöngyözni kezdett a homloka.
Amikor újabb négy krémest rendelt, a pincérek laposan összenéztek. Még sohasem láttak ehhez hasonlót.
A balerina pedig csak evett és evett, egészen addig, míg elsötétült előtte a világ.
