Portfóliók

Szivárványos ezüstfelhő titok palástban
Nincs hatalom, se kincs a zord várában
Ki nem érti a világot, nyitott a kérdése:
Szeretetből nem túlzás-e az önös féltése

Sivár táj pihe hó alatt édes álmát alussza
Csendes otthonában kong az idő harangja,
Elrepülnek-e gyorsan az átfagyott nappalok
Átmelegítenek ölelő karok, mint a paplanok

Szikrázó fényben hajnali szél fúj az utazóra
Álmokat repít végtelen messzeségbe az óra
Perzsel-e a tündökletes égből elárvult sugár
Habpárna selymén a tavasz eszmél újra már