art&design
2024. 04. 02.
Április 4-ig megtekinthető Percz János Határátlépés című kiállítása az Amikor Galéria új kiállító termében. A galéria korábban antikvitás és lakberendezési üzletként volt ismert, azonban a Molnár Viktor galériatulajdonos által összegyűjtött művekből egy egész életművet átfogó kollekció tárul a nagyközönség szemei elé.
2024. 03. 21.
Az elsőre szokatlanul hangzó MADI kifejezés egy művészeti mozgalmat jelölő mozaikszó, amelynek jelentése Mozgás, Absztrakció, Dimenzió és Invenció. A MADI gyökerei a huszadik század eleji avantgárd irányzatokból erednek, elsősorban a konstruktivizmusból, de a kubizmus és a futurizmus elemei is ötvöződnek benne. A MADI sajátosságai azonban leginkább a színek és formák játékában rejlenek. A Deák17 Galériába most száznál is több látványos geometrikus MADI-alkotást válogatott Dárdai Zsuzsa és Saxon Szász János a Mobil MADI Múzeum gyűjteményéből.
2024. 03. 04.
Időben és térben távol eső közösségek tárgykultúrája eredeti kontextusuk nélkül gyűjteményekbe katalogizálva. Felébreszthetőek-e vajon még ezek a valaha volt eszközök hosszú hibernációjukból, hogy egy univerzális művészeti kereten belül reinkarnálódjanak? A Néprajzi Múzeum A kétely felfüggesztése című kiállítása a kortárs művészet perspektívájának behívásával erre tesz kísérletet.
2024. 03. 04.
A Hermina alkotócsoport képzőművészek és zeneszerzők kollektívája, akik 2015 óta valósítanak meg kiállításokat és koncerteket, hoznak létre zene és képzőművészet határán egyensúlyozó, audiovizuális és hangzó, többdimenziós műalkotásokat.
2024. 02. 29.
Hatvanhárom évig élt a szürrealista alkotó a házban, amely egyszerre volt számára otthon, műterem és menedék. Az épület most múzeummá alakul. Leonora Carringtonra mexikóvárosi házában emlékezünk, ahol a még készülőben lévő kiállításon jártunk.
2024. 02. 20.
Az új esztendő beköszöntének egyik első kiállítása Závorszky-Simon Márton festőművészé volt. A Vízivárosi Galériában rendezett The trees will burn blackened hands címe sejtette, hogy mit látunk: tűzzel festett képeket.
2024. 02. 16.
Papageorgiu Andrea festőművész számára a szín mindennél előbbre való. Emellett a figuralitás is nélkülözhetetlen szerepet kap munkásságában. Mindezekről meggyőződhettünk az alkotó Vendégségben az életnél című tárlatán.
2024. 01. 13.
Az animációs filmek vizsgálatakor többnyire a mozgatás stílusa a domináns elemzési szempont. Jobb esetben a műfaj és az élőszereplős filmek közti különbségtétel, így az animáció látszólagos vizuális és dramaturgiai szabadsága kerül fókuszba. Amikor a filmes szempontok egy az egyben nem érvényesíthetők, akkor finomhangolás helyett a műfajt gyakran mintegy „átpasszolják” a képzőművészet térfelére, kezdjenek vele a művészettörténészek, amit akarnak. Mindazonáltal léteznek hibrid vizsgálati és megfigyelési stratégiák, melyekkel megfoghatóvá válik az alkotók által gyakran intuícióvezérelt tervezési folyamat, ami az oktatásban vagy a különböző alkotói folyamatokkal kapcsolatban felmerülő interdiszciplináris művészeti gyakorlatban is hasznosítható.
2024. 01. 10.
Az ember utáni, emberen túli, vagy nem emberi valóságok elképzelésére irányuló kortárs művészeti és designspekulációk fantáziáit alapvetően a kortárs techno-kulturális tapasztalat disztópikus érzetei uralják. Annak ellenére is, hogy a poszthumanista filozófiai és esztétikai gondolkodásból ez a borús, gyakran éjszínre festett világhangoltság nem feltétlenül következik.
2024. 01. 08.
Huminilowicz Vanda festészetének szomatikus receptora a test egésze. Itt nem a tapintható anyagszerűségről van szó, és nem arról a fajta taktilis megismerésről, amit a felületek és a test kölcsönhatása jelent. Része ez is, hiszen elmélyült kapcsolata van a tapintással, ám abban inkább érző és tapasztaló testként van jelen, illetve egy másik élő szervezetet ismer meg általa.
