Felhasználói adatlap
-- Triceps --
felhasználói adatlapjaHe-he.
Triceps portfólióját ide kattintva éred el.
Triceps által feltöltött cikkek:
2019. 11. 29.
A képek köröttem csordultig vannak sikoltással (hallom én ezeket a képeket?) – hangtalanok, elnyújtottak és fekete-fehérek, akár Munch végtelen üvöltése.
2019. 11. 19.
Nem fogom leírni az utolsó találkozást, amikor, kiskomám, már haldokoltál, és én egyedül ittam nálad a borodat.
2019. 11. 08.
„Rakétát lőnek ki, az ember a füsttel megy el. Azért olyan nagy a füle, mert meg van ijedve.” Egy 6 éves fiú / „...ami, n’entre pas sans desir...” Paul Valéry
2019. 09. 09.
"A tortúra lényegében abból áll, hogy eközben a boszorkánymester a nő fejét nyomkodja ritmikusan lefelé a víz alá." G. E.
2019. 07. 26.
a felnőttek elszerették tőlünk a macit / elcsábították és megerőszakolták / esténként ők mondanak helyette mesét / meséik ocsmányak zagyvák
2019. 07. 09.
Ha kortárs zsenit akartok hallani, aki már 22 éve meghalt, és fütyült mindenkire, itt az ideje. Cage? Nono? Penderecki? Húzhatnak. Most a mexikói láncfűrészes zongorista, Conlon Nancarrow fogja felszeletelni a fülünket. Készüljetek fel valami őrülten szokatlanra és furcsára.
2019. 07. 02.
Én elgondolkoztam rajta, hogy mindenki csak ember, még ha nagy művész is. Ember, a legegyszerűbb emberi tulajdonságokkal.
2019. 06. 07.
Ifjabb James Newell Osterberg – ismeritek ezt a nevet? Én sem. Pedig, találkoztam vele ’96-ban a Szigeten, és lehúztunk egy pofa barna sört a nagyszínpad előtt. Valami turista.
2019. 03. 19.
140+1 éve született Kazimir Malevics, a szuprematista festészet és elmélet atyja. Pashu: egy macedón-szerb malevicsista portréja.
2019. 02. 03.
Megvágtam a jobb kezem. Nagyon vérzett. Megvarrtam. Megittam egy üveg barna sört. Elszívtam néhány szál cigarettát. Hallgattam a DAF számait: Alles ist gut.
2019. 01. 23.
Hajnalonta gyakran arra ébredek, megmozdultak a Város alatt a homokfolyamok, de mindez érzékcsalódás: itt a talaj nem lösz és finom homok, mint Pannóniában, csak sziklába gyökereztetett acél és beton.
2018. 09. 10.
„Fejünk felett / nagy gyökerek, / fenyegető / fojtó kezek! / Ez aztán a / horror terror metró, / hogyha nem jó, / akkor is jó!” Bada Dada (öngyilkosságának 12. évfordulójára)
2018. 04. 03.
Felment a „török” és a „magyar” Kanizsát összekötő hídra, kilépett gyöngyökkel hímzett, fekete bársonypapucsából, és leugrott a hatméteres mélységbe. Úszott a szőke Tiszában, ki az életből, bele az emlékezetbe.
2018. 02. 02.
Ami szakadatlanul önmaga körül forgatja a világot, az mindig más (színű).
2018. 01. 02.
„Átmentem a szita fokán és rácsán, ezt a förtelmes életet kipróbáltam”
2017. 11. 29.
Ürmi parázik: mi lesz a határon? A magyaroknak azt hazudod, hogy a tied, a szerbekkel majd én beszélek – mondom neki.
2017. 10. 24.
Most a palicsi tó úgy fénylik, mint az ólom, / és a beléndeken s a vad farkasbogyókon / alszik a fény. (Kosztolányi Dezső: Vers Csáth Gézának)
2017. 08. 24.
Kezdetben volt a házi csokilikőr és a rumpuncs, / az után a fű és a mentatea, / az után a Jelen sör és a Napoleon vinjak, / az után a sljivovica és a török kávé.
2017. 05. 12.
Kezdetben volt a házi csokilikőr és a rumpuncs, /
az után a fű és a mentatea, /
az után a Jelen sör és a Napoleon vinjak…
2016. 11. 28.
Száz éves a Dada. Tristan Tzara román migráncs 1916. február 8-án, este 6 órakor mondta ki Zürichben a „dada” szót. Hisszük, ha akarjuk. „Ó dzsiramári ó lébli ó bum-bumm” – mondta viszont Kassák Lajos 1922-ben, és milyen igaza volt. A pegazus meghalt, a sárkányok kiröpültek, mi maradt még a költőnek, vagy akárkinek? Elhúzott fejük felett a nikkel szarvár…
2016. 10. 05.
Két éve hunyt el Erdélyi Tamás, magyar migráncs, a legendás New York-i Ramones punkbanda dobosa és szövegírója. Egy „hungarikum”. Halott, mint az Orion rokkendrol rádió. Punx is not Dead!
2016. 09. 08.
„Én az összes rímfaragót költőiskolába íratnám, mint a Csokonaiék idejében, hogy mindjárt kiderüljön, kit kell eltiltani a versírástól.” K. R.
2016. 04. 19.
„Láttam André Bretont egy darab kutyaszar előtt / térdre hullva imádkozni / Láttam Mao elnököt egy bábu elevennek látszó / nemi szervével játszani / Láttam Frida Kahlót Montrealban / egy műagy-gyárban dolgozni…”
2016. 04. 10.
Art Deco, Európa Kiadó, Sziámi, Orkesztra Luna, Új Nem, Paleo Acid, Escurial Gitárquartet, Paddy at the Gas Station, Opál Színház, Tibeti Együttérzők, Pillangó, Dixi, Bada Dada, Bardo…
2016. 03. 08.
„I can be so strong / Like a lion on a mission / I can do no wrong / I can fight day and night / That`s my decision…” Nem nagyon kell hozzá tudni angolul. Rossz, rossz, so bad ez.
2016. 01. 18.
2016. január 4-e van, bezárt a ludwigos Pop Bazár, mehetünk a Tescóba kínai kecsöpért. 1995. január 14-e van, megnyílt a merlines Volt Bazár, mehetünk a közértbe magyar babkonzervért.
2015. 12. 27.
Vége az évnek, vége a jó kedvemnek. Számot kell adni, legyen: 100. Száz lehetetlen műalkotás, felejthetetlen rock, bakeliten. Ameddig a gramofon, magnó, CD-player, You Tube le nem áll.
2015. 12. 10.
A konyhában csöpög a csap, csepeg a csöp. Állítólag nem forgatja a vízórát. A kínaiak kínzásra használták, szétrobbantotta az agyad, a koponyád. Kikapcsolom a Henry Rollins Bandet, hallgatom a fluxus zenéjét. Nem forgatja a villanyórát.
2015. 11. 07.
Kihagyhatatlan, szívszorítóan amerikai, csodás kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban: Ludwig Goes Pop + The East Side Story. Andy Warhol, Roy Lichenstein, Richard Hamilton, Tom Wesselmann + a hungaropop emblematikus alkotásai. Majd beszélünk róluk, ha megnéztétek.
2015. 09. 24.
„Virágok ők. Áthajlanak a lét / vizén üdén, de csokruk már nehéz / és hervatag lesz, hogyha földet ér.”
2015. 08. 19.
Európa komikus kockái: Hisztori, Hungari, Fantazi. Schön, vazze, hicsi.
2015. 08. 01.
Banzaj! Jön az eszkimók fagyhalála és a szénné égett Lajka kutya ugatása. Tárazd be újra tűzköves űrpisztolyod! Legyél helyettem én.
2015. 07. 31.
„Nesztelenül mozdulnak a súlyos élek, / megannyi villanó sikoly a sötétben, / és így múlnak el az évek.”
2015. 01. 12.
„Minden azon múlik, ahogyan a moziból jössz ki”… Bódultan, elvarázsolva, lelkesen, rettentő hittel, hogy minden lehet másképpen.
2014. 06. 12.
Kétfajta harcos létezik. Az egyik indulatos és erővel győzni akar – ez elvörösödik. A másik higgadt és akarat nélküli – ez elsápad. Tőle kell félnetek, mert gyilkos típus, nem érdekli a túlélés.
2013. 12. 25.
Kérdezem Anyát harminc év múlva, mire gondolt azon a fagyos délutánon, de hallgat. Talán nem akar emlékezni a nehéz időkre, pedig ott vagyunk ketten, a szürke fényben, mögöttünk a rozsdavörös villamos, és egy vad szélroham lekapja a kucsmáját.
2013. 10. 07.
Unatkozok, forró a nap, nem tudok még úszni, észre sem veszik, amikor elnyel az ár. Háttal megyek be a vízbe, apránként csúsztatva gumiszandálas lábam a mederben, a vádlimat hűvösen nyalja körül a folyó. Aztán belelépek egy mély gödörbe, és a szememig felszalad a világ. Lélegzetet se veszek...
2013. 07. 07.
Az aranyszőke királynő az ideálom, de fél fejjel sudárabb nálam, rám se pillant. A tűzrőlpattant, formás Hóvirág viszont csillogó szemmel megpuszil, szégyellem, de mégis jobb, mint a mulya Margaréta. Fölöttünk, a színpad falán Tito marsall fényképe, keményen balra néz, nem lát bennünket, de "gyöngéd keze vigyázza csöndes álmunkat“.
2013. 06. 03.
"Senki nem hal meg túl későn, ó, urak,
A kíváncsiság túlsó partján, soha túl későn..."
2013. 04. 25.
Ábel idén szeptemberben lesz 15 éves, lassan belenő az egyik bőrnadrágomba, karatézik, a haverokkal paintballoznak, sutyiban egyiptomi hastáncosnőket néz a neten, de még mindig számít a jóéjszakát-puszira. Meddig marad még? – gondolom, és visszanéz rám szemből Miksa, a félvak mackóbarát.
2013. 03. 20.
"A világ lassan eltűnik, mint ködcsapat –
Ki temeti majd el szívünket, csontjainkat…"
2013. 03. 03.
Anna néni modern nő, francia szabású ruhákat visel és sokat olvas. A combja vékonyka, de a retikülje artdeco. Anyám félénk, nem mer pasizni, pedig kibontott haját fújja a tavaszi szél. Anna kalauzolja a városban, bent ülnek Szabadka legelegánsabb éttermében, a Kék Hajóban, és Cézár vinjakot iszogatnak szódával, ki merné megszólítani őket: mágyárica, kisztihand!
2013. 01. 13.
"Hízott halak szálazzák
Isten lábán a szőrt."
2013. 01. 04.
Cincike a legszebb lány a világon, nem szégyell bugyira vetkőzni előttem, és egyszer megmutatja a punciját. Homokos, csillognak rajta a kvarcpikkelyek, kívánatosan rózsaszínű, ha tudtam volna, mi az, szájon csókolom.
2012. 11. 05.
"egy mindegy
egy azért is
egy miért ne
egy muszáj"
2012. 11. 04.
"Minden jelenségében magunk alatt érezni a kárpáti vulkánt, tudni azt, hogy a dolgok itt már ezer éve mozdulatlanok, s hogy itt már ezer éve mindig egy és ugyanaz a kép ismétlődik..."
2012. 09. 08.
Nyár volt, rekkenő hőség, fortyogott a híg szar és penetráns fehér kukacok nyüzsögtek a felszínén, mint kéjsóvár tekintetek Marilyn szoknyáján. Ott úszott a kés, és lassan merült alá. Szörnyen megijedtünk, ki kellett halászni...
2012. 07. 09.
"Kezükkel törölték, de azok nem voltak kezek,
szemüket meresztették, melyek nem voltak szemek,
felfelé néztek a vándor ezüst gondolájára.
– Kik vagytok? – kérdezte tőlük.
– Az unokáid. – Atomemberek."
2012. 06. 30.
"Mikor fellángol az októberi erdő,
mikor domboldalakon sír a kékesfekete fény,
a délután mintha nagy koporsó volna,
a nyár benne, mint elhagyatott halott."
2012. 06. 25.
"Fiúk, baj és fölkelés van Pesten-Budán – mondtam a szorgalmasan tanuló péterváradi egyetemistáknak. Elborult erre a képük, Somogyi Sanyi elővette az asztali citerát, és hazafias dalokat pengetett nekünk. A szomszédból bort hoztunk és darvadoztunk, könnyünket hullatva."
2012. 06. 20.
Vonul a túlélő és áldozat, élhetetlen és disszidens, öngyilkos és kivégzett Apák hada. A keményszívűek nemzedéke, az enyéim, akiket még nem ismerek. De érteni fogom őket, gyűlölni és imádni egyszerre, ahogyan az a keleti tragédiákban szokás.
2012. 06. 14.
Boldog újévet, szülőhazám! Idejövet egy feketeség hívott. Mondtam neki, hogy nekem éppen úgy nincs pénzem, mint neki. Mért nincs? – kérdezte. – Mért nincs neked, te csacsi? – kérdeztem vissza magyarul.
2012. 05. 23.
Alakot ölteni – rothadt ügy. Mert milyen legyen a bevándorló, ha kínai, peremvidéki vagy űrszörnyrágcsáló, savas vérrel, meg ilyesmi. Nem lehet belőle bonviván, donhuán, mi a faustot akartok?
2012. 05. 14.
"némaság ősze nincs mód szabadulásra
veszett homály mely nem vezet semerre"
2012. 04. 09.
"Keményen kimondjuk azt is, hogy a művész úgy fest, ahogy neki tetszik, az illető közösség pedig azt hívja meg a művészek közül, aki neki tetszik. S ha ilyen művészeket nem találunk, majd teremtünk."
2012. 03. 25.
"Ezért is lettem költő: lázadásból,
úgy álmodni, ahogy magamnak tetszik..."
2012. 03. 18.
"Március 15-ét nem kell és nem is szabad ünnepelnünk, mert a magyar dolgozóknak ma nincs mit ünnepelniük a burzsoá demokratikus forradalom győzelmén."
2012. 03. 14.
Többet nem megyek ki a temetőbe. Leülök a konyhába mindenszentek másnapján, kiteszem szeretteim fényképét az asztalra, rágyújtok, leiszom magam ütős barackpálinkával. Már nem síratom őket, nem sajnálom magamat. Egyedül vagyok, én vagyok a család.
2012. 03. 12.
"Oda, ahol minden kezdődik és végződik.
Oda, ahol semmi sem ismétlődik.
Oda, ahol dalaink és könnyeink először fakadtak."
2012. 03. 08.
Felálltam, és azt mondtam:
Vége a színjátéknak – kezdődhet a realitás.
Vége a valóságnak – kezdődhet az álom.
2012. 02. 29.
"Hogy kőfalakon
virítsunk
arra vagyunk ítélve"
2012. 02. 28.
"Ó, ezek a csalhatatlanok, mily ostobák és vakok voltak, mikor azt gondolták, hogy ők megdönthetik Titót! Igen, bálványok ledőlnek, ó könnyen megdőlnek, tanúk vagyunk mi rá. De Tito?"
2012. 02. 22.
Te leszel, Lacikám, az első diplomás a családban – mondja, és a mellemet összeszorítja a szégyen. Nézd csak, van egy ősz hajszálam. Kihúzod? Mosolyog, negyven éves. Kihúzom, mosolygok, 21 éves vagyok.
2012. 02. 20.
Színházi és filmrendező, performer, művészeti író és kulturális szervező.
1955. IX. 29-én született Kikindán (Vajdaság / YU).