art&design

A Soproni Levéltárban alig két hete megtalálták a 20. század közepe óta elveszettnek hitt Hűségserleget, amelyet az 1921. évi népszavazás tiszteletére adományozott a városnak 1926-ban gróf Széchényi Bertalan.

Többek között koncertekkel, könyvbemutatóval, és a Beatles egykori fodrászával szervezett beszélgetéssel ünnepli 10. születésnapját május 31-én az Egri Road Beatles Múzeum.

Vasárnap ismét a gyerekeké lesz a főszerep a Nemzeti Színházban: a Gyermeknapi Kölyöknap elnevezésű, ingyenesen látogatható rendezvény színházi élményekkel és játékos foglalkozásokkal várja a családokat.

Sári Zsolt etnográfus-muzeológus, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, az ICOM Magyarország elnöke vehette át az idei MúzeumCafé Díjat a magyar muzeológia nemzetközi elismertetéséért, valamint úttörő és társadalomérzékeny kiállítási programjaiért végzett munkája elismeréseként.

„Talán legszembetűnőbb, legállandóbb jele a költői alkatnak az örök figyelem, a lankadatlan, ugrásra kész éberség” – írja Pilinszky János 1947-es A mű születése című előadásában, amelyben azt is kifejti, hogy az ihlet fogalma helyett miért a figyelemé segíthet bennünket az alkotás folyamatának lélektani megértésében. Izgalmas, hogy a magyar irodalom egyik meghatározó költője, aki többször is meg akarta írni a saját figyelme történetét, a ’60-as években e célkitűzés jegyében a vizualitással is kísérletezett. Például filmet tervezett és streetfotókat készített, amelyek arról tanúskodnak, hogy előszeretettel nézett a fényképezőgépe keresőablakán keresztül az épített környezetre, érdeklődéssel fordult a magányos alakokhoz, valamint a köztereken zajló élet szakrális jelenetei felé. Bár az említett szöveg majdnem két évtizeddel azelőtt keletkezett, hogy Pilinszky fényképezni kezdett volna, nem indokolatlan felidézni a streetfotózás gyakorlatának és Vigh Levente Léptek nyomán című tárlatának kontextusában.