bezár
 

zene / előadás

David Fray – könnyű és mégis nehéz
Visszatérni – ez lehet az egyik célunk – egy olyan állapotba, ahol nyugalom uralkodik, ahol biztonságban, már-már féltve vagyunk. Ilyen érzések uralkodnak a valódi gyermekkor és ugyanakkor az ünnep idején is – de vajon megadatik-e még számunkra mindez? Létezik-e az a biztonság, amire mindenképp vágyunk, de felidézni és legfőképpen átélni már – esetleg – képtelenek vagyunk?
A katarzis árnyékában
Hard rock zenekarnak énekest váltani legalább annyira veszélyes a karrierjére, mint hollywoodi színésznek a "coming out". A svájci Gotthard viszont kicselezte a lehetetlent, és markáns dalnokának halála után 2 évvel, új frontemberrel lopta vissza a boogie-t dallamcentrikus rockzenéjébe.
Ironikus apokalipszis
Ironikus apokalipszis
Magyarország ritkán kerül fel a rock nemzetközi térképére, az meg még ritkább, hogy akkora sztárok, mint a Muse zenészei, Budapestet is útba ejtik a bő egy hónapja megjelent albumuk turnéján. Több volt ez, mint koncert: a jó angolok kétórás, tökéletesen koreografált performanszt produkáltak.
Odavert a legjobb Thin Lizzy emlékzenekar
November 13-án egy roppant erős rock ’n roll bulit nyomott le a torkunkon a jelenlegi legjobb Thin Lizzy tribute zenekar, a Thin Lizzy. Tudjuk, Phil Lynott halála óta ez a Lizzy már nem az a Lizzy, ám ez nem zavarta a Scott Gorham gitáros vezette bandát abban, hogy megmutassák: még mindig tudják, mitől üt a kettőnégy.
Cigányok ideje
Cigányok ideje
A Band of Gypsys Reincarnation vezetőjének célja "hidat létesíteni Jimi Hendrix zenei világa és a magyar romák által játszott jazz és tradicionális cigányzene között." A híd jó ötlet, bőven van létjogosultsága, ám – valahogy – a hídon való átmenet mégis kissé darabosra sikerült.
Az érett svéd narancs íze
A magyar zene olyan, mint a magyar narancs: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Ezzel szemben a svéd túlcsorduló, érett és finom... legalábbis ha a kortárs progresszív rockról beszélünk.
Sáry-dinasztia a Café Budapest Fesztiválon
A komolyzene története több zenészdinasztiát is számon tart, az azonban unikum, hogy apa és fiú kompozícióját egyszerre mutassák be – egy időben, egy helyen. S talán még ennél is ritkább, hogy a két szerzemény nagyjából ugyanazokkal a tanulságokkal szolgáljon: némileg csalódott beszámolónk következik az előadásról...
Tekerd el, haver!
Nem túl leterhelő hakniból vagány örömzenéléssé fajult a progresszív metált és a neoklasszikus gitárhős-stílust kitaláló nagymesterek koncertje, amin Mike Portnoy, Tony MacAlpine, Billy Sheehan és Derek Sherinian stand-up comedyvel fűszerezett, bevezető mesterkurzust tartott munkásságába.
A romantika hercege
A romantika hercege
A Philippe Pagès néven született, Nancy Reagen által a romantika hercegének nevezett párizsi, akinek wikipédia-diszkográfiája abc-sorrendben és nem kronológikusan van szedve, teltházas, fantasztikus és különleges, meglepetésekkel teli, látványos koncertet adott a franciául is remekül értő, művészetre kiéhezett budapesti közönségnek.
Hatni, hatni és megint csak hatni kell: crossover ünnep az Akváriumban
Olyan jól sikerült a mix, és ami létrejött belőle, az olyan jó ízléssel lett megkavarva; a zenekar olyan pontosan játszotta a Kraftwerk-nótákat, mint a gép, és mégis érezni lehetett, hogy ami szól, az mégiscsak hegedű, hogy valami más, valami egészen különleges muzsika jött itt létre.
33   34   35   36   37   38   39   40   41 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés