irodalom
2025. 12. 24.
Kifejezhető-e szavakban az óceánnal kapcsolatos kötődésünk? Hány fa elég az önkívülethez? Hol ér össze a feröeri megmártózás, Assisi Szent Ferenc és a természetfotózás? Endrey-Nagy Ágostont, Sirokai Mátyást és Veress Katát Tomcsányi Sára kérdezte a Kovász Kultúrbárban szervezett harmadik Lomboldal öko-irodalmi esten, a versek pedig Kozma Zsófia Rebeka felolvasásában hangzottak el.
2025. 12. 24.
Dupla kötetbemutatóval zárta az évet a Törzsasztal műhely Szegeden. A december 9-i, eseményen Ráday Zsófia A csendkirály győzelmi beszéde és Papp-Sebők Attila Káté című köteteit mutatták be. A zenei kíséretről Vőneki Ádám gondoskodott, a szerzőkkel Urbán Andrea beszélgetett.
2025. 12. 23.
Ma reggel Áprily Lajos Fecskék, őzek, farkasok című kisprózagyűjteményéről gondolkozom, meg a karácsonyról. Kevés dolog képes számomra akkora örömet okozni, mint az állatos történetek; kiskoromban az állattörténetek felől jutottam el az irodalomhoz. Az abonyi könyvesboltba édesanyámmal betérve madaras könyvet kerestünk, és Tandori Dezső Madárnak születni kell című könyvét nyomták a kezünkbe. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának karácsonyi írása.
2025. 12. 20.
Az Élet és Irodalom ünnepi dupla lapszámában a friss Mészöly Miklós-díjas Barnás Ferenccel készített interjú mellett Thomas Mann naplói és Patti Smith memoárja állnak a középpontban ‒ legyen ez a lapszemle olyan betekintő, mintha az idei ÉS-fenyő fényfüzérjei villannának fel. A sokoldalú recenziók és kritikák sorát húsz költő és húsz író szövegei teszik színesebbé.
2025. 12. 16.
A legutóbbi Élet és Irodalom írásait többek között az érzelmek megélésének problematikája is összeköti, miközben a történelem is fókuszba kerül. Mások mellett Kassák Lajos, Spiró György és Rakovszky Zsuzsa műveiről is olvashatunk.
2025. 12. 16.
A Jelenkor és az Alföld decemberi számaiban gyakori az emlékezés: családtagokra, megbecsült alkotótársakra, önmagunk korábbi verzióira. A szépirodalmi szövegekben fontosak az emberi kapcsolatok és a természet jelenléte, a kritikákban és esszékben pedig, az irodalomértelmezés és az ihletfelfogás.
2025. 12. 14.
A tábor utolsó teljes napján olyan köd szállt le Szigligetre, hogy szinte az orrunkig sem láttunk el, de a kastélyban a szürke idő ellenére töretlen lelkesedéssel folyt a munka. Az izgalmas vendégekben és beszélgetésekben gazdag hetünket Szirák Péter tanár úr előadása koronázta meg, melynek fő témája a magyar családregény volt, este pedig ő kérdezte Tótfalusi Ágnes műfordítót, aki többek között a legendás Michel Houellebecq „magyar hangja”.
2025. 12. 12.
Csütörtökön végre hosszabb időre előbújtak a napsugarak, ami kellett is, mert a hét második felére általában elfárad kicsit a csapat. Szerencsére ilyenkor szokott megérkezni Imreh András, aki hamar felrázza a társaságot valamilyen különleges feladattal, a Balaton-part vagy az arborétum pedig mindig kiváló helyszín egy kis délutáni feltöltődésre. Négy órakor ezúttal Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese mesélt az idei megjelenésekről, és este ő kérdezte Bognár Péter írót a könyvtárban.
2025. 12. 11.
Ködös, borús időre ébredtünk szerdán, de a kastélypark szerencsére ilyenkor is gyönyörű, a programunk pedig szokás szerint színes volt. Rácz Péter szemináriuma és a délutáni pihenő után Balogh Endre számolt be a Prae Kiadó legfrissebb megjelenéseiről, míg az esti beszélgetés főszereplője Csordás Kata költő volt, akinek idén jött ki A tékozlás öröme című kötete.
2025. 12. 11.
Krasznahorkai László hozzáállása, az, ahogyan a tárgyához közelít, maga a tárgy, valamint a módszere, vagyis miképpen közvetít a befogadó felé, véleményem szerint nem változott az életmű során, csak elmélyült, méghozzá valószínűleg annak a személyes tapasztalatnak a hatására, hogy közel került a keleti gondolkodásmódhoz, ez pedig úgy is megmutatkozik a szövegeiben, hogy a keleti világ tematizálódik nála (pl. Az urgai fogoly vagy a Seiobo járt odalent). Tehát a korábbi megközelítés, a tárgy, illetve a módszer megerősítést nyer a tapasztalat és a tematizálás során.
