bezár
 

irodalom

Rengeteg szálon
Rengeteg szálon
Uralkodhatunk az életünk felett, vagy az életünk uralkodik felettünk? Van értelme vakon bízni a sorsban, vagy vegyük kezünkbe az irányítást? Az Élet és Irodalom legújabb számának szerzői többek között az áldozati szerepkört, a felesleges feszültséget, valamint a rohanás visszásságait helyezik középpontba. Az írások emellett azt is bemutatják, miféle átmenetek létesülhetnek a kérdőjel és a felkiáltójel között.
Se veled, se nélküled
Se veled, se nélküled
Az Irodalom és Blues eseményt már sokadik alkalommal rendezték meg. Ezúttal március 19-én a Fabrikban került rá sor, ami egy kellemes, barátságos kis kávézó a Nyugati pályaudvar környékén. A zenés irodalmi est három szerző – Horváth András Dezső, Lágy Kornél, Szabados Attila – és a bluesgitáros Garrick Davis részvételével valósult meg.
Fiatal, egészséges és szép
Fiatal, egészséges és szép
Mi előzte meg a Kádár-korszak utolsó évtizedében fellépő fiatal irodalom térfoglalását? A hatvanas évek végétől egyre markánsabban jelentkező „ifjúsági probléma”, vagyis a háború alatt és után született nemzedék feltűnése és mind láthatóbb térnyerése a magyar irodalomban a hetvenes évek végére érte el azt a küszöböt, amikortól a különféle szinteken működő döntéshozói réteg (hivatalos és informális kultúracsinálók, irodalmi ügyek döntéshozói) számára megkerülhetetlen potenciállá, problémává vált.
Mindig csak a majd?
Mindig csak a majd?
Az erdélyiség itt kontextus, nem kisebbséget jelent, hanem a családi első Daciát, a felnőttek román szavait, amiket mindig feszültség sző át, a pálmafás tapétát a falon, ami ott volt minden öreg házban, és minden unoka eljátszotta mellette, hogy éppen a trópusokon van. 
A sóvárgás regénye, amiből nem lehet idézni
A sóvárgás regénye, amiből nem lehet idézni
Március 11-én rendezték meg Török Ábel a harmadik ég című kötetének bemutatóját a Három Hollóban. A beszélgetést hosszú jegyzeteinek „mankójával” Lackfi János terelte előre, szót ejtve többek között a regény narrációs megoldásairól, a sóvárgás és kegyetlenség szerepéről, valamint a szerző készülőben lévő kötetéről is, ami Görögországba kalauzolja majd az olvasókat.
Egy bálna és a választások
Egy bálna és a választások
Kilencedik éve már, hogy Uppsalában nemzetközi irodalmi fesztivált rendeznek. Idén a március tizennyolcadikán kezdődött, négynapos eseménysor témája az ellenállás. A fesztivál nyitóprogramjának fókuszában Közép- és Kelet-Európa irodalma volt, közreműködtek: Daniel Gustafsson műfordító és író, valamint Stefan Ingvarsson, a Kelet-európai Tanulmányok Központjának elemzője, aki kiadói, kulturális újságírói és műfordítói háttérrel rendelkezik, és emellett öt éven át kulturális tanácsadóként dolgozott a svéd nagykövetségen Moszkvában.
Kezdet és vég
Kezdet és vég
Március a tavasz kezdete, mely a megújulás, az újrakezdés reményét hordozza magában. Az Élet és Irodalom legújabb számának szerzői az emberi kapcsolatok bonyolultságára helyezik a hangsúlyt. Többen a múltba révednek, legyen szó elhunyt szeretteinkre való emlékezésről, vagy megszokott, kedvenc karaktereink újragondolásáról.
Gravitáció-hiány és határelmosódás
Gravitáció-hiány és határelmosódás
Az LMBT Történeti Hónap keretében március 5-én Papp-Sebők Attila beszélgetett Gerevich Andrással az ISBN+ videógalériában. Az est a szerző új kötetét, az XXX-et járta körül, mely az elmúlt harminc év queer verseit öleli fel. Tartalmaz korábban megjelent és eddig még nem publikált szövegeket is. Szóba került a görög mitológiai alakok hatása, a kora kétezres évek queer folyóirata, a Mások, illetve a Pilinszky-remixek témája is. Az esemény a Háttér Társaság szervezésében valósult meg.
Az emberi lét előfutárai
Az emberi lét előfutárai
Március 11-én rendezték meg a Goethe-Institut budapesti intézetében Georg Leß Az éhségputtók éjszakája (Die Nacht der Hungerputten) című verseskötetének bemutatóját, amely a Prae Kiadó gondozásában jelent meg. A szerzővel Nemes Z. Márió és Lesi Zoltán beszélgetett.
Ki nevezte József Attilát „Kakuk Attilának”?
Ki nevezte József Attilát „Kakuk Attilának”?
Mivel jelen sorozatomban József Attiláról még nem esett szó, úgy gondoltam, itt az ideje pótolni a mulasztást. Szokás szerint róla is egy szokatlan szemszögből írok. Mégpedig abból az aspektusból, hogy hogyan hatott stílusára a kor ismert prózaírója, Tersánszky Józsi Jenő. - Acsai Roland „Reggeli jegyzetek” című sorozatának újabb darabját olvashatják.
29   30   31   32   33   34   35   36   37 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés