Mirzoyan Albert, a társulat balettmestere koreográfusi bemutatkozásaként az eredeti librettó nyomán készítette el a klasszikus balettirodalom egyik látványos alkotásának befejezését - közölte a Magyar Állami Operaház szerdán az MTI-vel.

Az ősi Indiában játszódó történetben Szolor, a harcos és Níkia, a templomi táncos szerelmének beteljesedését féltékenység és rosszakarat lehetetleníti el. Szolor ura, Dugmanta rádzsa saját lányának, Gamzattinak szánja legkiválóbb harcosát, míg a templomi elöljáró, a nagy brahim magának szerezné meg a bajadért. Mesterkedéseik eredményeként Níkiával kígyómarás végez.

A bajadér az elmúlt csaknem évszázados baletthagyományok alapján a gyászoló Szolor álmával zárul, aki az Árnyak birodalmának híres fehér képében találkozik újra kedvesével és nyer feloldozását. Petipa eredeti librettója azonban nem itt ér véget: a szerelme és a kötelessége közt őrlődő Szolorra másnap rávirrad az esküvő napja, ahol az események drámai fordulatot vesznek - tették hozzá.

A közlemény szerint a darab cselekményének egyes részleteit és lezárását az eredeti librettó alapján most Mirzoyan Albert, a Magyar Nemzeti Balett balettmestere rekonstruálta, aki a Vaganova Akadémia elvégzése után több mint két és fél évtizeden át volt az egykori leningrádi Kirov Balett, mai nevén a szentpétervári Mariinszkij Színház balettművésze és balettmestere, majd 12 éven át dolgozott a Bécsi Állami Operaház balettmestereként, ahol a klasszikus repertoár ápolása mellett koreográfusi munkát is végzett.

Kiemelték: a helyreállított befejezést Ludwig Minkus zongorakivonata alapján Lázár György vezető balettkorrepetitor hangszerelte szimfonikus zenekarra, amit a koreográfus kérései nyomán egy másik Petipa-Minkus alkotásból, az 1883-ban bemutatott Nuit et jour (Éjszaka és nappal) című balettből kölcsönzött részletekkel is kiegészített.

A tájékoztatás szerint A bajadér különleges látványvilággal tér vissza az Operaházba: a romantikus, mesebeli Indiát Rózsa István tervei nyomán készült részletgazdag, festett díszletek és Rományi Nóra elgondolásai alapján aprólékosan kidolgozott jelmezek hozzák közelebb a közönséghez.

A darabot négyes szereposztásban állítja ki a társulat, a főszereplők közül Níkiát Melnyik Tatyjana, Jakovleva Maria, Takamori Miju és Í Szoobin, Szolort Scrivener Louis, Rónai András, Tyimofejev Dmitrij, Zsurilov Borisz és Kijota Motomi, míg Gamzattit Beck Maria, García Carriera Claudia, Saripova Elena, Szkripcsenko Olha és Wakabajasi Juki formálja meg.

Az előadás során a Magyar Nemzeti Balett csaknem 70 művésze lép színpadra, beleértve az Árnyak tánca 32 tánckari művészt és három szólistát felvonultató fehér képét is. A felnőtt együttes mellett a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei 10 gyerek és 4 felnőtt szerepben működnek közre, valamint több mint 40 fős statisztéria vesz részt az előadásban. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Hámori Máté és Dobszay Péter vezényli.

A bajadér a szombati premiert követően az évadban további nyolc alkalommal, vasárnap, majd június 18-án, 19-én, 21-én, 22-én, 25-én és 27-én látható a Magyar Állami Operaházban - hívták fel a figyelmet az összegzésben.

Felidézik, A bajadért 1877-ben mutatta be a Cári Orosz Balett a szentpétervári Nagy Színházban, jótékonysági előadásként az együttes prímabalerinája, Jekatyerina Vazem számára. Marius Petipa a saját ötletei, valamint Szergej Hugyekov drámaíró, balettkritikus szövegkönyve alapján készítette el a négyfelvonásos librettót, amire többek közt Kálidásza klasszikus indiai költő Sakuntalá című drámája, Goethe Az isten és a bajadér című balladája, valamint ezek 19. században népszerű francia balettváltozatai is hatással lehetettek.

A 20. század folyamán a koreográfia több átalakuláson esett át. A Magyar Nemzeti Balett először 2008-ban tűzte műsorára a darabot ugyancsak Petipa nyomán, Slava Muchamedov koreográfiájával.