"Ebben a térben sűrűsödik össze mindaz, amit a mester tett" – hangsúlyozta az építész születésének 90. évfordulója alkalmából megrendezett kiállításon az MMA elnöke.

Kiemelte, hogy mindaz, ami a tárlaton látható, a Makovecz Alapítvány több mint egy évtizedes rendszerező munkájának köszönhető, de ennél jóval több is történt az építész hagyatékával, hiszen a halála után néhány évvel kiadott kormányhatározatnak köszönhetően csaknem húsz Makovecz-épület újult meg, és a költségvetési forrás több mint tíz új házának megépítésére is lehetőséget adott.

"A mester munkássága arra kötelez bennünket, hogy a hagyatékát nemzeti örökséggé emeljük"

– emelte ki.

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója felidézte, hogy jó négy évtizeden át tanulhatott Makovecz Imrétől építészeti és világlátást.

"Makovecz Imre imponáló bátorsággal, intellektussal és energiákkal szállt szembe az 1960-as, '70-es és '80-as években regnáló, a magyar identitást és a magyar falut felszámoló politikai hatalommal és annak kulturális főáramával" – fogalmazott.

Az igazgató kiemelte, hogy Makovecz építészetének környezetszemlélete, gondolkodása és hite világszerte érvényes példa, hiszen az építész egyike volt azoknak, akik a magyar nemzeti, a patrióta lokalitásért és identitásért a legtöbbet tettek.

"Jonathan Glancey kurátor és Makovecz Pál, a Makovecz Alapítvány elnöke olyan kiállítást álmodtak meg, amely immerzív, a befogadás építő eszközével, a néző elmélyülő részvételével operál" – fűzte hozzá az igazgató.

Jonathan Glancey felidézte, hogy negyven évvel ezelőtt ismerte meg Makovecz Imrét, akinek munkásságáról elsőként publikálhatott a vasfüggönyön túl. A kurátor úgy fogalmazott: az építész a természet szolgálatában, a magyar falvakért, közösségekért dolgozott.

"Szerette a fákat, és látta az angyalokat" - mondta, hozzátéve, hogy Makovecz Imre víziói nagyon hasonlók voltak William Blake világához, akinek nagyszabású kiállítása épp a Műcsarnokkal szemben, a Szépművészeti Múzeumban látható.

"William Blake-hez hasonlóan a menny és a föld összekapcsolását tűzte ki célul, erre is utal a tárlat Angyalok és építészet címe"

– fűzte hozzá.

Elismerésre méltónak nevezte, hogy a magyar kormány támogatást nyújt a Makovecz-épületeknek, és reményét fejezte ki, hogy egyszer a Feltámadás templomának megépítéséről is döntés születhet.

Az Angyalok és építészet - Makovecz Imre 90 című kiállítás rajzok, hanghatások, eredeti hang- és filmfelvételek, zenék, modellek és fotók segítségével mutatja be az építész szellemiségét, hitét, képzelőerejét és építészeti alkotásait.

A magyar falvak megújulásáért végzett munkájában Makovecz a szerves építészetet, az ácsmesterséget, a helyi szaktudást és anyagokat egyaránt eszközként alkalmazta.

Olyan jellegzetes épületeket hozott létre, amelyek javították az ott élők morálját, és nemcsak fizikai, hanem szellemi és lelki környezetükhöz is illeszkedtek.

A Makovecz-épületek építészeti kialakítása és kivitelezése minden elemében gazdag szimbolikát hordoz, és Makovecz Imre képzeletének és nagyszámú alkotótársa tehetségének, szaktudásának termékei.

A kiállítás szervezője és megbízója a Makovecz Imre Alapítvány. A tárlat célja, hogy bemutassa Makovecz Imre építészetének szellemiségét és felidézze az építész érzelmi és gondolati világát.

A kiállítás november 21-től 2026. február 1-ig tekinthető meg a Műcsarnokban.

A megnyitót követő első kísérőprogram a kurátori tárlatvezetés lesz, amelyet november 22-én délután tartanak angol nyelven, magyar tolmácsolással.

Fotó: A Makovecz Imre Alapítvány Facebook-oldala és a Magyar Művészeti Akadémia Facebook-oldala