Mint a rendező az MTI-nek elmondta, az eredetileg az 1800-as évek végén játszódó történetet a két világháború közé tették át. A sztori napjainkban is megállná a helyét, de akkor a szövegen, a szóhasználaton is változtatni kellett volna, annyira pedig nem akarták aktualizálni – tette hozzá Halasi Imre.

Az 1938-ban írt darabot és az 1944-es, George Czukor által rendezett filmet Nemlaha György íróval összedolgozták: meghagyták az eredeti darabból azt, hogy a történet egyetlen helyszínen játszódik, mert így a rendező szerint „sokkolóbb, tömörebb, feszesebb tempójú a történet, jobban érzékelteti azt, hogy innen nincs kiút”.

A darab egy a századfordulót idéző londoni szalonban játszódik, Vacsi Dávid díszlettervező eredetileg komorabb helyszínt álmodott meg, utólag kicsit világosítottak a színeken, de sok rejtett nyílást, ajtót használnak – árulta el Halasi Imre. Petrovszki Árpád jelmezei az 1940-es éveket idézik.

A történet középpontjában egy látszólag boldog házaspár áll, ám a mindennapok felszíne alatt alattomos manipuláció és láthatatlan lelki hadviselés zajlik. Különös „véletlenek”: elhalványuló fények és kételyt ébresztő megjegyzések feszegetik a feleség valóságérzékelésének határait, aki már nem tudja, hihet-e saját érzékeinek.

A rendező a decemberi olvasópróbán emlékeztetett arra, hogy a történetből kölcsönözte a pszichológia a „gázlángolás” (gaslighting) kifejezést, ami egy olyan manipulációs technikát jelöl, melynek célja, hogy az áldozat kételkedni kezdjen saját józan ítélőképességében. Épp ezért megterhelő feladat hárul majd a színészekre – jegyezte meg Halasi Imre, aki elárulta, hogy korábban még nem rendezett pszichothrillert.

A darabban Liszi Melinda, Czitor Attila, Csomós Lajos, Nánási-Veselényi Orsolya és Kövesdi Kornélia szerepel.