A kiállított képek nagy részében a kubista világ dominál, van néhány kép, amely gondolatiságát tekintve szürrealista világot idéz, megjelenésében azonban kissé impresszionista. Ugyanakkor van klasszikus tájképe is, ezért került a válogatásba a Fák között című kép. A most kiállításra kerülő munkák egy részét már láthattuk tavasszal az Örökmozgó Mozi kiállító termében, mint például a Nap őrzői, A fény útja, A fényviszonyok találkozása címűeket. A Napfény útja című kiállítás képei a fényről, a napról és annak színekre való hatásáról szóltak, egyszóval szín- és fényjátékáról a városban és a természetben, ezekhez válogatott a régebbi alkotásokból is a művész.
 

Az azóta elkészült képek pedig éppen a sötétségről és az éjszakai életről szólnak, érdekes módon ezekben is a színhatásokra lehet azonnal felfigyelni. A színvilág változásait a feketéhez viszonyítva fejezi ki, például a Szerelmes virágok, Egy csók a sötétben, Fonódások, A hit ereje, Felkérés, Mouillé, Billentyűkön táncolva, Fák között című képeken. Ezen belül hangsúlyos témává lettek néhány kép erejéig a Jazz jellegű zsánerképek is.

         „Gondolatok, éber álmok a beteljesült és beteljesületlen vagy beteljesülhetetlen vágyakról. Kilenc hónap készülődése, várakozása egy új élet születésére. A születés utáni első kép két-három hónappal azután készült, hogy leányunkat életre ítéltük: fehér virágokban domináló "virágcsendélet", de a kép mégsem csendélet, a sok fehér szín talán inkább egy nem mindennapi, nem megszokott hétköznapi "esemény"-ről tudósít. Arról, hogy itt vagyunk, s hogy egyikünket sem kérdezte meg senki, egyáltalán meg akarunk-e érkezni. Remélem, leányunk igennel válaszolna a soha, senkinek fel nem tett kérdésre: Igen, élni akarok! Ezt akarják kifejezni a fehér virágok. Az élet igenlését! A kiállított többi képen burjánzanak a színek, amelyek a megtörtént, illetőleg soha meg nem történt eseményekről "tudósítanak" - tükröt tartva a látogatónak: A kérdés akár így is szólhatna: Önmagadra ismertél?” (a festő ajánlása)