Portfóliók

1.

újra pereg most épp egy rég leforgott filmem:
sűrű cseppek szántanak vízkövet a csempén.
közben szappan marja ki tisztára sírt szemem,
zuhanyrózsa bomlik volt fehérünk mentén,
miközben a víz tudatlan, áldozottan zubog.

ego-k pillangóznak ego-k víztestén.

2.

fürdőszobánk fala foltos, hűvös, szétélt,
s mint változó, mi már magától is eltért
élvezi a helyzet abszurd, lágyult magát:
vízcsobogás komponál újabb éjszakát.

megfáradnak ebbe a halvaszült nappalok,
mert önismétlők már az üvöltő balladák.
kulcsra zárt szemmel sötétet hallgatok,

zuhanyzom. folyjon át rajtam a holdvilág.

3.

zuhatag lazítja betontömb izmaim,
mutatóujjam egy apró örvényt kavar,
tegnap még téged is úszni láttalak:

mára bennünk szűkült csenddé a zavar.