bezár
 

Portfóliók

BOLYONGÁS - HAZAFELÉ

Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
 „Kinyílt az ég háromfelé, mikor mentem hazafelé” /székely népdal/

Osonó Színházi Műhely és a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola drámatagozatának erdélyi találkozása

Hazafelé - rendezte: Herold Eszter - Fotó: Ormándi Zoltán

Már másfél hete visszatértünk, s még mindig van mit érlelni, megfejteni, továbbgondolni. A budapesti Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola 37 drámatagozatos diákja szeptember végén egy hetes erdélyi tanulmányútra indult. Programunkat az Apáczai Közalapítvány „Határtalanul” pályázata 1.330 000 forinttal támogatta. Ahogyan a dalban az ég háromfelé nyílt az indulásra, mi is három céllal érkeztünk Erdélybe. Hosszú napokat vágytunk barangolni, látni, amit csak lehet, falvakat, szorosokat, tavakat, székely kapukat, fenyveseket, régi korokat magukban rejtő városokat. Ugyanakkor meg kívántunk szólítani ottani magyar diákokat, fiatalokat, pedagógusokat, színészeket, drámatanárokat. Ezzel egy időben mi magunk is megszólíttatni vágytunk általuk, tiszta s egyenes tekintetük, ízes magyar nyelvük, mély s tartalmas gondolkodásuk által. Harmadrészt szakmai találkozást is eszközöltünk határon inneni és túli drámatagozat között, pár tréning erejéig módszertant, utat, eszközöket, látásmódot utattunk egymásnak.








A Nemes Nagy diákjai erdélyi hét napjuk alatt eljutottak a Gyimesbe, az ezer éves határra, Csíksomlyóra, Korondra, Parajdra, Székelyudvarhelyre, Nagyváradra, Kolozsvárra, Sepsiszentgyörgyre, Szelykefürdőre, Homoródfürdőre, Csúcsára, Kőrösfőre, Fejéregyházára és Segesvárra is. Állandó szálláshelyünk Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Kollégium lett, mert e városban működik az immár Európa-hírű Osonó Színházi Műhely, melynek diákjaival közös tréningeken vettek részt drámatagozatosaink. A szakmai találkozás koronázásaként megnézhettük az Osonósok Részletek a bolyongás meséiből című előadását, valamint magyarországi diákjaink is előadást hoztak ajándékul erdélyi társaiknak: a tavalyi Országos Diákszínjátszó Találkozón bronz minősítést szerzett HAZAFELÉ című táncszínházi darabjukat mutatták be az ottani diákokból sereglett közönségnek.



Túl Erdély felejthetetlen látványán, a roppanó friss levegőn, a meseindás korondi rajzokon, a naprozettás, tulipános, életfás kapukon rádöbbentünk arra, hogy nem szólítjuk egymást elégszer. Megtapasztaltuk, hogy itthoni tempónk túl gyors és túl felületes. Hogy e mindent szabad és semmi se drága világban értéket teremteni s őrizni, közösséget formálni s tartani erőt próbáló feladat. Megtanultuk, hogy kizárólag rajtunk múlik, kérdést és választ, megélt pillanatokat s rögzített képeket milyen mélyre s milyen igazul küldünk önmagunkba, önmagunkból, társainkig. Láttuk azt is, hogy küzdeni és hinni érdemes. Hogy a szavak tiszta jelentését megtalálni, majd őket kimondani érdemes. Hogy a céltalan, oktalan, oktondi nevetgélő, haj tűrögető, pénzszóró, pletykáló, intrikus, mindig hibát és kifogást kereső magatartást hátrahagyni és felejteni kell, helyébe valódi hit, valódi munka, tudni és tanulni akarás kell lépjen, nyílt tekintet és a teljes testtel a világ felé fordulás egyetlen lehetséges és szükséges mozdulata.

Osonó színházi Műhely: Részletek a bolyongás meséiből - fotó: Kovács Botond

Herold Eszter osztályfőnök drámatanár

www.youtube.com/watch



nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés