bezár
 

Felhasználói adatlap

Énekes Gábor által feltöltött cikkek:

Életük a haláluk
A Cannes-ban több elismerés között a zsűri nagydíját és FIPRESCI-díjat is bezsebelő 120 dobbanás percenként méltán nyerte el a bírák tetszését. Robin Campillo harmadik nagyjátékfilmje meghökkentő őszinteséggel, hol szórakoztató, hol pedig megrendítő módon beszél egy olyan témáról, amelyet számos tévképzet és előítélet övez, és amelyről sokszor még ma sem szívesen beszélünk.
A gyermek, aki ott se volt
Hollywoodi klasszikusokat idéző fekete-fehér képsorok, méregdrága szmokingok és mindent átható cigarettafüst. A háttérben halkan duruzsol a jazz, a színpadon egy rezignált úriember osztja meg díszes publikumával a rádióval kapcsolatos aggályait. Ezek a Jó estét, jó szerencsét! kezdő képsorai, melyek egyúttal George Clooney eddigi munkásságát, alkotói attitűdjét is remekül összegzik.
Csak azt lopjuk el, ami megillet
Steven Soderbergh legújabb heist-filmje a nyári szezonhoz illő könnyed, szórakoztató hangnemben, mégis érzékenyen mutatja be mind a szegényebb rétegek, mind a függetlenfilmesek kiszolgáltatottságát, marginalizálódását. Noha a Logan Lucky nem ér fel a rendező legjobban sikerült alkotásaihoz, őszinte és közvetlen hangnemével az elmúlt hónapok egyik legjobb filmjét üdvözölhetjük benne.
Pátosz nélkül
A Dunkirk a mértéktartás jegyében készült: Nolan korábbi alkotásainál egyszerűbb, szerényebb, mégis erőteljes filmet alkotott, amelyért nem kis áldozatot hozott, jócskán redukálta a tőle megszokott formai-stilisztikai és elbeszélői eszköztárat, és példátlan alázattal, kreativitással használta a technikai vívmányokat. A Dunkirk több szempontból is rendkívüli film a kortárs hollywoodi piacon.
Félszeg próbálkozás
Ole Bornedal korábban már számos zsánerben, így a thrillerben (Éjjeliőr a hullaházban), a történelmi filmben (1864) és a horrorban (Démoni doboz) is kipróbálta magát, jelen alkotásával a bűnügy filmek és a fekete komédiák felé kacsingat, sajnos csekély sikerrel.
A Google a barátod
Garth Davis rendezői debütjén egyértelműen érződik, hogy próbált minél tiszteletteljesebb módon hozzányúlni a témához, azonban annyira ragaszkodott az alapanyagához, hogy közben elfelejtett bármiféle újító vagy egyedi jelet felmutatni. 
Variációk feltámadásra
A belga származású Bouli Lanners munkássága a hazai közönség számára jóformán teljesen ismeretlen, jóllehet már negyedik nagyjátékfilmjét rendezte meg, színészként pedig számos kisebb-nagyobb alkotásban feltűnt az elmúlt huszonöt év során (Rozsda és csont, Hosszú jegyesség, Asterix az olimpián). A Jézus, mobil, fejvadászok – melynek írója, rendezője és főszereplője egyben – azon túl, hogy kellemes moziélmény, azért is lehet számunkra érdekes, mert Lanners a magyar mozikban ezzel a művével debütál. 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés