bezár
 

irodalom

2018. 12. 05.
Paródiaíró, költő, publicista? Avagy ne címkézzük Karinthyt
Balogh Gergő Karinthy nyelvet ölt című kötetének budapesti bemutatója
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Paródiaíró, költő, publicista? Avagy ne címkézzük Karinthyt Kevés olyan része van Budapestnek, ahol jobb helye lenne a Karinthy Frigyesről való beszédnek, mint a Hadik kávéházban. Adódott hát, hogy amikor Eger után Budapesten is sorra kerül, itt rendezzék meg Balogh Gergő első kötetének, a Karinthy nyelvet ölt című monográfiának a bemutatóját.

A kötetet Hansági Ágnes vezette föl, kiemelve, hogy Balogh Gergő munkásságában pont jókor született meg ez a könyv – se nem jött túl korán, elsietve, se nem késett meg az irodalmári pályán. A Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél alcím kapcsán bevallotta, hogy a monográfia kézbe vételekor még nem gondolta úgy, hogy Karinthy saját, kiforrott nyelvszemlélettel rendelkezne, hogy gondolna valamit a nyelvről. Talán éppen erre a hozzáállásra is reagál a kötet azon törekvése, hogy Karinthyt elemelje a „humoros író” neki kiutalt kategóriájától. Hiszen, ahogy Balogh felhívta rá a figyelmet, Karinthy szövegeit kifejezetten izgalmas például nyelvfelfogása felől közelíteni, de ilyen szempontból többnyire hallgat róla a szakirodalom.

Azonban nem ez az egyetlen nagy hiányossága az eddigi, Karinthyt tárgyaló tanulmányoknak a szerző szerint. A monográfia bevezetőjében az olvasható, hogy Karinthy az irodalmi kánon 1980-as évektől kezdődő átrendeződésének egyik nagy vesztese lett: ebből is adódhat, hogy a mai aktív Karinthy-olvasás kimerül a Tanár úr kérem, az Így írtok ti (és esetleg az Utazás a koponyám körül) vonalán. Ezzel az író humora és parodisztikus szemlélete kerül fókuszba, a művek szoros olvasatai pedig mind a fenti, olvasottabb művek, mind pedig más szövegek esetében többnyire hiányoztak.

Eddig. Ezt a hiányt pótlandó olvassa ugyanis a Karinthy nyelvet ölt a publicisztikát, a verseket, és így olvassa a paródiákat is – szorosan. Hansági szerint Balogh Gergő az első, aki a magyar irodalomértelmezés hagyományos hozzáállásával szembehelyezkedve nem prekoncepciókat vetít rá Karinthy műveire, hanem valóban a szöveget olvassa, azt, ami le van írva. Az Így írtok tivel kapcsolatban például kiemeli, hogy lehet azt a még Csokonai környezetében is a költészetoktatásban tanulási módszerként bevett paródiaírás gyakorlatának folytatásaként tekinteni, ugyanakkor az én lírai visszavonulását is jelzi az, amikor a szerző más írók-költők hangján szólal meg. Ezt, a kötetbemutató közönségéből érkező kérdésre adott választ a monográfia még tovább árnyalja, amikor felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy az Így írtok ti szövegei közel sem pusztán stílusparódiák; sokkal inkább az adott szerzők retorikai-poétikai eszközeire és nyelvfilozófiájára reflektálnak. Így lehetséges az, hogy amint A paródia mint materiális fordítás című fejezet bemutatja, több ma ismert nyugatos költő is Karinthy szövegeinek köszönhetően került a köztudatba.

Ezzel pedig körbe is ér az est gondolatmenete, a Hansági és a hallgatók kérdései által kijelölt főbb pontok a monográfia szerteágazó elemzéseiből: Karinthy szövegeiből lehetséges és érdemes a kanonikus hozzáálláson túllépve többet megfigyelni, ennek egyik fő csapásirányát nyelvszemléletének megismerése jelölheti ki, de újdonságokra mutathat rá például az is, ha kortárs költészettel olvassuk össze Karinthy verseit, ahogyan a kötet utolsó, Igazságosság és eticitás a költői összegzés nyelvében című fejezete teszi.

nyomtat

További írások a rovatból

Életrajz-változatok Takács Zsuzsára
irodalom

Talajt kell érni Talajt kell érni
Interjú Izsó Zitával
irodalom

Én önmagammal bokszolok Én önmagammal bokszolok
Interjú Dragomán Györggyel
irodalom

Határok, teremtés, leomlás, szerencse Határok, teremtés, leomlás, szerencse
Kele Fodor Ákos: A szív vége című kötetének bemutatója az Írók Boltjában

Más művészeti ágakról

art&design

Az ő bajuk – nekem mi közöm hozzá? Az ő bajuk – nekem mi közöm hozzá?
Ezek a legszebb éveink? – Pályakezdő perspektívák
színház

A színtelen és szívtelen Don Juan A színtelen és szívtelen Don Juan
Ödön von Horváth darabja a Jurányi Házban
színház

Az artisztika fellegvára Az artisztika fellegvára
A Fővárosi Nagycirkusz története a kezdetektől napjainkig


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés