bezár
 

gyerek

2020. 03. 13.
Mesélő Édesanyák - a kitörés lehetősége 1.
A MesÉd projekt
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Mesélő Édesanyák - a kitörés lehetősége 1. A Mesélő Édesanyák projekt azért jött létre csaknem tizenöt éve, hogy hátrányos helyzetű cigány édesanyák számára nyújtson kitörési lehetőséget. A sokgyermekes, nemegyszer félanalfabéta, szakma nélküli asszonyok a programnak köszönhetően amellett, hogy megtanulnak értőn olvasni, fejlesztik önismeretüket és megalapozzák, erősítik az iskolába, a tudásba vetett hitet. A projekt hatására számos cigányasszony és gyermeke befejezte félbehagyott iskolai tanulmányait, szakmát tanult és folyamatosan képzi magát. A MesÉd példát adhat a szegénységből való kitörés lehetőségére, az olvasáskészség és a tanulási képességek fejlesztésére.

Nincs társadalmi változást okozó csoda. A változást mindig egyének cselekedetei hozzák el.
Winona Laduke indián aktivista

A magyarországi közoktatás számára az egyik legnagyobb kihívást a roma gyerekek iskolai szocializációja jelenti.
Kerülő Judit: A Good Start hatása a pedagógusképzésre (előadás)

Közismert, hogy a cigány származású magyarok csoportjának gazdasági helyzete, továbbtanulási és munkaerőpiaci lehetőségei egyaránt rosszabbak, mint a nem romákéi. A KSH elemzése szerint a romák négyötödének az általános iskola nyolc osztálya a legmagasabb iskolai végzettsége, szemben a nem romákat jellemző egyötöddel. (Letöltés: 2019. március 7.)

Korai elhagyók

2012. szeptember 1-jén lett hatályos az a rendelet, amely 16 évre csökkentette a tankötelezettséget (1996. óta volt hatályban az előző rendelet a 18 éves korig tartó tankötelezettségről, amelyet felmenő rendszerben először a 2009/10-es tanévben indítottak). A jelzőrendszer kiépítésének köszönhetően ugyan minden megyében javult a tanköteles korú fiatalok iskolai lemorzsolódásának aránya, de a hagyományosan legelmaradottabb térségekben, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez még mindig jóval 10% fölötti.

A közmunkaprogram és a korai iskolai elhagyás között szoros összefüggés mutatható ki: a 16-18 évesek részére is megnyíló közfoglalkoztatás azt eredményezte, hogy a 16 éves kort elérő fiatalok közül nagyon sokan inkább elmennek a közmunkásnak, mint hogy befejezzék általános vagy középiskolai tanulmányaikat. Ez a jelenség „újratermeli a romák körében az alacsony iskolai végzettség problémáját és annak minden következményét: a munkaerő-piaci kirekesztettséget, a munkanélküliséget, és az alacsony jövedelmek miatt kialakuló, munka melletti szegénységet.” (Pap Mónika: A tankötelezettségi korhatár csökkentésének negatív hatásai. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Acta MedSoc Volume 6., 2015. http://ams.foh.unideb.hu/sites/ams.foh.unideb.hu/files/05_pap_monika_05.pdf, letöltés: 2019. április 19.)  Nem mellesleg megnövekedett a fiatalkori gyermekvállalás is: az iskolából végzettség nélkül, 16 évesen kikerülve a fiatalok már felnőttnek számítanak, családot alapítanak, „ráadásul ezek a fiatalkori kapcsolatok nem tartósak, a szülők külön mennek, a fiatal anyuka egyedül marad a gyerekkel, ettől sérül a gyerek és így tovább. (Pap Mónika: A tankötelezettségi korhatár csökkentésének negatív hatásai. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Acta MedSoc Volume 6., 2015. http://ams.foh.unideb.hu/sites/ams.foh.unideb.hu/files/05_pap_monika_05.pdf, letöltés: 2019. április 19.)

Segítség

Szerencsére számos állami vagy civil kezdeményezésre indult, sokszor önerőből vagy pályázatokból finanszírozott romaprogram létezik Magyarországon. A tanodahálózat, a mentorprogram és más civil tevékenységek mérhetetlenül nagy segítséget jelentenek a leszakadó, hátrányos térségekben élő, sokszor reményvesztett, jövő nélküli fiatalok és felnőttek számára, hogy befejezhessék tanulmányaikat, esetleg felvételizhessenek magasabb szintre, szakmát tanuljanak, s motiváltak legyenek a munkakeresésben.

A cigány gyerekek oktatásának nehézségeiről 1995-ben szerzett közvetett tapasztalatot egy akkoriban a Veszprémi Egyetemen és a Jászberényi Főiskolán angol és amerikai történelmet, gyerekirodalmat és pedagógiai módszertant oktató perzsa–kanadai tanár, Furugh Switzer. Tanítóképzős hallgatói arról panaszkodtak, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, amikor cigány gyerekeket tanítanak. A roma gyerekek lassabban haladnak a többieknél, és sokan közülük ki is esnek, mielőtt befejeznék az általános iskolát, a szüleik pedig ritkán járnak el szülői értekezletekre. „Akkoriban olvastunk a férjemmel egy tanulmányt arról, milyen nagy szerepe van a meséknek az iskolára való felkészítésben” – meséli Furugh. Mivel mindketten úgy vélték, a roma családokban is leginkább az édesanyáknak van szerepük a gyerekek fejlesztésében és motiválásában, arra gondoltak, a gyerekek iskolai felkészítését még eggyel korábbi stációban, az anyáknál érdemes elkezdeni.

Furugh tapasztalatai azt mutatják, hogy azok az anyák, akik rendszeresen olvasnak a gyerekeiknek, és látják, milyen fontos az olvasni-írni tudás, amikor megértik a cselekményt, és a gyakorlatok során egyre ügyesebben fejezik ki magukat, hajlamosabbak támogatni gyerekeiket a tanulásban és a továbbtanulásban, ráadásul a gyerekek is több tanulmányi sikert érnek el.

A MesÉd

A kilenc hónapos Mesélő Édesanyák projekt azért jött létre, hogy támogassa és fejlessze a mesélést, a szövegértést, és segítsen kidolgozni olyan kompetenciákat, amelyek többek között a mindennapi életben való eligazodást és a cigányok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítik.

A három-három hónapos szakaszokból álló program során a résztvevő édesanyák az olvasás, az írásgyakorlás, illetve a szerepjáték elemeit gyakorolják. Játékokkal és beszélgetésekkel vegyített szabadoktatás keretében egymásra épülő képességeket sajátítanak, illetve mélyítenek el.

Meséd - Baks

A programban résztvevő cigányasszonyokat gyerekkorukban sorozatos iskolai, tanulmányi kudarcok érték, nem tanultak meg értőn olvasni, írni, a szövegek értelmezése számukra nagy kihívást jelentett. A heti foglalkozásokon minden résztvevő kap egy gyerekkönyvet, amelyet elolvasás után értelmeznek, és a téma kapcsán mindennapi problémákról és azok megoldásairól, konfliktushelyzetek kezeléséről, de akár saját ügyes-bajos dolgaikról is beszélgetnek vezetőjük, a facilitátor moderálásával. Házi feladatuk, hogy a meséket olvassák fel otthon a gyerekeiknek. A projekt alatt fejlődik olvasásértésük, írás- és szociális, valamint kommunikációs készségük. A projekt hatalmas pozitívuma, hogy több százan a MesÉd hatására fejezték be félbehagyott tanulmányaikat, vagy éppen folytatták magasabb szinten – középiskolában, majd tovább, felsőfokú intézményben. Az MesÉd-program előnye, hogy nem csak az édesanyák lesznek haszonélvezői, hanem a család minden tagja.

A cikk folytatódik, hamarosan közöljük a második részt.

A cikk létrejöttét a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ashoka és a Transitions Online támogatta.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Besze Barbara --


Más művészeti ágakról

Interjú Vajda Gergely/Gregory Vajdával előadó-művészetről és zeneszerzésről, a kritikai diskurzusról, Amerikáról
irodalom

Két fél arc Két fél arc
Nemes Anna: Előled, Noran Libro Kiadó, 2019.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés