bezár
 

irodalom

2022. 11. 12.
A nő, aki fejben dől el
Gurubi Ágnes: Másik isten, Helikon Könyvkiadó, 2022
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A nő, aki fejben dől el Egyszer utaztam egy budapesti taxisofőrrel, aki halkan füstölgött magában, miután egy rövidet telefonált. Úgy tűnik, ez az asszony sem az igazi – mormogta –, pedig ez már a nyolcadik feleségem. Nem véletlen, hogy jó ideje a házasság számít az európai irodalom egyik fő témájának. Goethe Vonzások és választások vagy Tolsztoj Anna Karenyina című regényei felvetik az alapvető kérdéseket, de folyton kiderül, akad még néhány megoldatlan probléma. Most Gurubi Ágnes Másik isten című könyvében láttam valamit, ami felkeltette az érdeklődésemet.

A főszereplő, Juli férje – már a kötet első két lapján – talál egy fekete füzetet, melyben a nőnek egy másik férfival való szexuális kapcsolatának részletes leírásai olvashatók. Következik egy rövid veszekedés, majd Juli kis időre elutazik egy hétvégi házba, ahol apja az utolsó éveit töltötte. Az apa és Juli közti kapcsolat különös volt (különösségének mibenlétére nem igazán derül fény, mert a kötet nem ás a mélyére): annyit tudunk, hogy lányként az apától érzelmi többletre is vágyott, már-már valami szerelemközelire, amit a szülők válása, majd később az apa halála lehetetlenné tett. Minderre terápián derül fény. A terapeuta arra kéri Julit, hogy „fogalmazza meg magának (...) a vágyait”.

Juli szófogadó nő, a naplólapokon  – a fekete füzetben – el is szabadul a szexuális fantázia. Érzéki, több helyütt kifejezetten pornográf leírások következnek, oldalak tucatjain keresztül. (Mondják, nincs az irodalom szopás nélkül, és ezt gyakran mintha szó szerint értené a szerző). Bár néha elfeledjük, hogy mindez nem a regényvalóság, hanem egy nő pszichoterápiás jegyzetei, ezek a részek stilisztikailag egységesek, és elkülönülnek a regényben található, szárazabb, mondhatni újságíróstílusban elkészített részeitől. A szerző interjúkban szól arról, célja volt annak lebegtetése, vajon ezek csupán jegyzetek, avagy a regényvalóságban megtörtént esetek leírásai, én azt az olvasatot találtam értelemben gazdagabbnak, hogy a számokkal jelzett fejezetek a terápia részei, a könyv végi Három hónap, Hat hónap és Egy év című pedig annak lecsengése – és ezek mind Juli jegyzetei. Nem gyakori ilyen részletesen és hosszan a képzeletbeli testi szerelmet leírni egy regényen belül, szeretni is fogják azok, akik A szürke ötven árnyalata trilógiát hasonló okok miatt kedvelték.

Néhány kérdés is felmerült bennem olvasás közben, mert mindenről elmondható, hogy a kidolgozáson múlik. Lehet, hogy valamit én számoltam el, de nem világos, ha a főszereplő naplóíró nő 36 éves, akkor az apjával egykorú, vele együtt felnőtt, fiktív szerető hogyan lehet többször is hangsúlyozottan 50 éves. A férj-feleség kapcsolat még az apa-lány viszonyhoz képest is kidolgozatlan, ami nem akkora probléma, ha igazából a fantáziába menekülés történetét próbáljuk nyomon követni, de ha lélektani mélységet, lelki, netán metafizikai éhséget várnánk a történettől, akkor ez a kidolgozatlanság bántana. Nem értem, miért nem válnak el, hiszen nem látjuk, mi az, ami a kapcsolatban tartja a feleséget – persze, ha igazi a csábítás. Mélységet nem ad az elbeszélés annak, hogy egy zsidó nő és egy cigány férfi (Igor) szerelmét olvassuk a naplóban – csak leírja a szerző, hangsúlyosan ezt a tényt. Továbbá érthetetlen, hogy míg a könyvben végig kizárólag testről, hatalmi játszmákról van szó, nagyon materialista világkép jelenik meg, akkor mit keres néha nagybetűsen, néha kisbetűsen az apára, illetve főleg a képzelt szeretőre vonatkoztatva, sőt, a címben is az Isten szó, „közeledben érzed az Istent” (99), „látod, ahogy Isten megsimogatja” (127), "Másik isten".

Mindezek ellenére találhatunk Gurubi Ágnes regényétben fontosat, ha kíváncsiak vagyunk rá, miféle trükkökre vagyunk képesek akkor, amikor gyávák vagyunk, és nem tudjuk, nem akarjuk megváltoztatni az életünket. A kísérlet felmutatása jogosnak tűnik, hiszen tömegek élnek a "fejben vagy papíron folytatott élet", a fantáziálás eszközével. Ám ahogy a halálos szerelmi képzelgésnél gyakoribbnak gondolom a halálos szerelmet, ennél a képzeletnél veszedelmesebbek a viszonyok.

nyomtat

Szerzők

-- Balogh Endre --

A prae.hu művészeti portál alapító-főszerkesztője, a PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft. ügyvezetője, a Prae Kiadó vezetője. 2009-2011 a József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) elnöke. Önálló prózakötete: A parazita (2008, FISZ).


További írások a rovatból

irodalom

Az Irodalmi Szemle legújabb lapszámbemutatójáról
irodalom

Balázs Imre József Éjszakák a zenben című kötetének bemutatója
Gurubi Ágnes: Másik isten, Helikon Könyvkiadó, 2022

Más művészeti ágakról

Sándor L. István: A Katona és kora. Az indulás irányai
Marie Kreutzer: Fűző
Beszélgetés Sándor L. István könyvéről, Ács Jánosról, Máté Gáborral


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés