bezár
 

art&design

2023. 07. 08.
Az alföldi élet mozzanatai festővásznon
Járitz Józsa kiállítás nyílt Kiskunmajsán
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Járitz Józsa festőművész (1893-1986) életműve a magyar képzőművészet fontos hagyatéka. Olyan mesterek tanították és méltatták tehetségét, mint Vaszary János, Perlrott Csaba, Iványi Grünwald Béla és Glatz Oszkár. Számos kiállítása volt szerte a világban, a Képzőművésznők Új Csoportjának egyik alapítójaként úgy emlékezhetünk rá, mint a nőre, aki dacolva a kor szellemével kibontakoztatta kimagasló tálentumát a festővásznon. Kiskunmajsán talált igazi otthonra, ahol magával ragadták az alföldi táj szépségei és a falusi élet mozzanatai, amelyek képein is rendre visszaköszönnek. A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény június 24-én nyitotta meg az Alföldi lélegzet című kiállítását, Járitz Józsa képeivel.

Járitz Józsa 1893-ban született Budapesten, Liptay Jozefa és Járitz András második gyermekeként. Már egészen kiskorában megmutatkozott művészetekkel kapcsolatos érdeklődése és csillapíthatatlan kíváncsisága a világra. „Festői hajlamaim ebben a korszakban főképp abban nyilvánultak meg, hogy az osztályban mindenki rajzát én rajzoltam meg. Mindent meg akartam tanulni és ismerni, ami emberileg lehetséges. Sok dolog vonzott: a tánc, a nyelvek, a sportok, orvosi dolgok, a művészi hajlam mellett kivételes fizikai képességekkel és egészséggel voltam megáldva.” (Járitz Józsa: Egy művész útja; Forrás; 1969. 5-6. sz.)

A középiskolás éveit Drezdában töltötte egy nevelőintézetben, itt készítette első olajfestményét is, a festészet iránti elhivatottsága pedig egyre nőtt az évek folyamán. 1912 és 1922 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, Iványi Grünwald Béla magániskolájában is vett órákat, de a kecskeméti művésztelep növendékeként, Perlrott Csaba is tanította. 1922-ben már a Helikon Galériában állított ki Vaszary Jánossal, Rippl-Rónai Józseffel és Csók Istvánnal közös tárlaton, a ‘20-as évek végén pedig a párizsi Galeria Viscontiban és a Salon des Vrais Indépendants-ban is láthatta képeit a közönség. 

Párizsban töltött évei meghatározóak voltak életében, bár festészetéről ismerjük főként, az írás és a tánc területén elért sikerei miatt is emlékezhetünk rá. A francia fővárosban táncoktatóként fedezte a megélhetését, olyannyira népszerűvé vált, hogy maga

Piet Mondrian is Járitz Józsától vett táncórákat.

Mai szemmel is lelkesítő életútja, az 1900-as évek derekán pedig még nagyobb hatással volt környezetére. Az egyik alapítója volt az 1931-ben megvalósult Képzőművésznők Új Csoportjátnak, a kor első, modern szemléletet képviselő művésznők közösségének. 

Párizs és Nizza, London, majd a Szahara – festői látásmódja a világ számos pontján lelt újabb inspirációra. A legnagyobb hatással mégis egy alföldi település volt festészetére. Az 1930-as években Kiskunmajsára látogatott testvéréhez, ahol a táj szépsége és a falusi életképek olyannyira magával ragadták, hogy innentől már nem is vágyott máshová, életének jelentős részét itt töltötte. A nyüzsgéstől távol, a csendes megnyugvást választotta, csodálattal nézte a természetet, a helyi utcákat, az emberek mindennapjait, amelyek azután képei fő témáivá is váltak. 

Járitz Józsa életműve a magyar művészettörténet fontos öröksége, kiállított többek között az Ernst Múzeumban, a Nemzeti Szalonban, de a ‘70-es években a chicagói The Briar Galleryben és a párizsi Salon des Artistes Français et Salon International des Beaux-Arts-ban is láthatóak voltak képei.

A Kiskunmajsán megrendezett, Alföldi lélegzet című tárlat képei Derdák Éva festő-restaurátor munkájának köszönhetően újultak meg. A június 24-i megnyitót követően Drienyovszki Zsófia művészettörténész tartott tárlatvezetést, akinek kutatásai nagyban hozzájárultak az életmű feldolgozásához. Az eseményen ifj. Járitz István, a festőművész testvérének fia is beszédet mondott, aki mai napig gondozza Járitz hagyatékát. 

k

Járitz Józsa: Bulyovszky-villa (1980 körül), olaj, vászon, 62x50 cm, forrás: A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

Dr. Bulyovszky Gyula és felesége, Járitz Ilona, Járitz Józsa húga 1919-ben költöztek Kiskunmajsára. Dr. Bulyovszky Gyula mintegy 50 évig volt a település körzeti orvosa, aki megszervezte a helyi védőnői ellátást, a szeretetotthont, de az egykori szülőotthon alapítását is főként neki köszönhette a város. A festőművész a sógorát több képén is megörökítette, csakúgy, mint otthonukat, a Bulyovszky-villát. A képen élénk színekkel vibráló természet öleli körül a szinte meseszerű házat. Érdekesség, hogy bár Járitz Józsa a Bulyovszky-villában is gyakran megfordult, valójában a házaspár tanyáján élt a település szélén, a legnagyobb szerénységben. Szerette a magányt és a csendet – ahogyan Járitz István fogalmazott, a puritán életmódot –, mikor csak a természet csodálata és a művészet megélése tölthette ki mindennapjait. 

m

Járitz Józsa: Cséplés 4 (1978), olaj, vászon, 99X90 cm, forrás: A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

Járitz előszeretettel választotta képeinek témájául a cséplés időszakát. A sorozat kiállított alkotásán a szimmetria és a geometrikus elrendezés szembeötlő. Rendkívüli mozgalmasságot is sugall, részleteiben igen kidolgozott, a képein gyakran ábrázolt bivalyok is megjelennek az előtérben. Bár az égbolt megjelenítésére Járitz általában nagy hangsúlyt fektetett, ezen a képen a horizont helyett egymást követő, soha véget nem érő kazlak forgatagát láthatjuk, amelyek szinte ritmust adnak a jelenetnek, a kemény munka mozzanatainak. 

j

Járitz Józsa: Kártyázók (1940-1950 körül?), olaj, vászon, 152 X 137 cm, forrás: A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

A kártyázók megörökítése a festővásznon a csend pillanatait közvetíti. Az alig néhány bútorral berendezett szobában kissé görnyedten, fáradtan egymás felé forduló munkások életébe nyerhetünk betekintést. Kevés színt használ, azokkal mégis megteremti a kép harmóniáját, a szimmetria szembeötlő, az ábrázolás egyszerűségével keltett érzékletesség teszi a jelenetet emlékezetessé a tárlaton. 

t

Járitz Józsa: Majsai utca kocsival (1940-es évek?), olaj, karton, 35x30,5 cm, forrás: A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

A festő kedvelt témái voltak a kiskunmajsai utcaképek, az épületek és lovaskocsik, amelyek a táj karakterével Járitz stílusában sokszor meseszerű képi világot alkotnak. További jellegzetesség a monumentális égi ábrázolás, a hömpölygő felhők szinte megnyitják a teret, a messzeség, a horizont végtelensége és a szabadságérzet köszön vissza a képen. 

Az Alföldi lélegzet című kiállítás szeptemberig látogatható. 

Források

Járitz Józsa gyűjteményes kiállításának katalógusa, 1922 október-november, Nemzeti Szalon, Előszó

Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

A Járitz család - Családi visszaemlékezések nyomán (Verrasztó Gábor, Napkút Kiadó, 2021)

Forrás – Irodalom – Művészet – Tudomány; 1969, 5-6. szám; Vallomás, Járitz Józsa: Egy művész útja

A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

nyomtat

Szerzők

-- Fülöp Viktória --


További írások a rovatból

Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
art&design

Kiállításkritika A kétely felfüggesztéséről
art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban
art&design

Interjú Esterházy Marcellel a MODEM-ben tartott kiállítás kapcsán

Más művészeti ágakról

irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban
Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés