bezár
 

art&design

2023. 07. 08.
Az alföldi élet mozzanatai festővásznon
Járitz Józsa kiállítás nyílt Kiskunmajsán
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Járitz Józsa festőművész (1893-1986) életműve a magyar képzőművészet fontos hagyatéka. Olyan mesterek tanították és méltatták tehetségét, mint Vaszary János, Perlrott Csaba, Iványi Grünwald Béla és Glatz Oszkár. Számos kiállítása volt szerte a világban, a Képzőművésznők Új Csoportjának egyik alapítójaként úgy emlékezhetünk rá, mint a nőre, aki dacolva a kor szellemével kibontakoztatta kimagasló tálentumát a festővásznon. Kiskunmajsán talált igazi otthonra, ahol magával ragadták az alföldi táj szépségei és a falusi élet mozzanatai, amelyek képein is rendre visszaköszönnek. A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény június 24-én nyitotta meg az Alföldi lélegzet című kiállítását, Járitz Józsa képeivel.

Járitz Józsa 1893-ban született Budapesten, Liptay Jozefa és Járitz András második gyermekeként. Már egészen kiskorában megmutatkozott művészetekkel kapcsolatos érdeklődése és csillapíthatatlan kíváncsisága a világra. „Festői hajlamaim ebben a korszakban főképp abban nyilvánultak meg, hogy az osztályban mindenki rajzát én rajzoltam meg. Mindent meg akartam tanulni és ismerni, ami emberileg lehetséges. Sok dolog vonzott: a tánc, a nyelvek, a sportok, orvosi dolgok, a művészi hajlam mellett kivételes fizikai képességekkel és egészséggel voltam megáldva.” (Járitz Józsa: Egy művész útja; Forrás; 1969. 5-6. sz.)

A középiskolás éveit Drezdában töltötte egy nevelőintézetben, itt készítette első olajfestményét is, a festészet iránti elhivatottsága pedig egyre nőtt az évek folyamán. 1912 és 1922 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, Iványi Grünwald Béla magániskolájában is vett órákat, de a kecskeméti művésztelep növendékeként, Perlrott Csaba is tanította. 1922-ben már a Helikon Galériában állított ki Vaszary Jánossal, Rippl-Rónai Józseffel és Csók Istvánnal közös tárlaton, a ‘20-as évek végén pedig a párizsi Galeria Viscontiban és a Salon des Vrais Indépendants-ban is láthatta képeit a közönség. 

Párizsban töltött évei meghatározóak voltak életében, bár festészetéről ismerjük főként, az írás és a tánc területén elért sikerei miatt is emlékezhetünk rá. A francia fővárosban táncoktatóként fedezte a megélhetését, olyannyira népszerűvé vált, hogy maga

Piet Mondrian is Járitz Józsától vett táncórákat.

Mai szemmel is lelkesítő életútja, az 1900-as évek derekán pedig még nagyobb hatással volt környezetére. Az egyik alapítója volt az 1931-ben megvalósult Képzőművésznők Új Csoportjátnak, a kor első, modern szemléletet képviselő művésznők közösségének. 

Párizs és Nizza, London, majd a Szahara – festői látásmódja a világ számos pontján lelt újabb inspirációra. A legnagyobb hatással mégis egy alföldi település volt festészetére. Az 1930-as években Kiskunmajsára látogatott testvéréhez, ahol a táj szépsége és a falusi életképek olyannyira magával ragadták, hogy innentől már nem is vágyott máshová, életének jelentős részét itt töltötte. A nyüzsgéstől távol, a csendes megnyugvást választotta, csodálattal nézte a természetet, a helyi utcákat, az emberek mindennapjait, amelyek azután képei fő témáivá is váltak. 

Járitz Józsa életműve a magyar művészettörténet fontos öröksége, kiállított többek között az Ernst Múzeumban, a Nemzeti Szalonban, de a ‘70-es években a chicagói The Briar Galleryben és a párizsi Salon des Artistes Français et Salon International des Beaux-Arts-ban is láthatóak voltak képei.

A Kiskunmajsán megrendezett, Alföldi lélegzet című tárlat képei Derdák Éva festő-restaurátor munkájának köszönhetően újultak meg. A június 24-i megnyitót követően Drienyovszki Zsófia művészettörténész tartott tárlatvezetést, akinek kutatásai nagyban hozzájárultak az életmű feldolgozásához. Az eseményen ifj. Járitz István, a festőművész testvérének fia is beszédet mondott, aki mai napig gondozza Járitz hagyatékát. 

k

Járitz Józsa: Bulyovszky-villa (1980 körül), olaj, vászon, 62x50 cm, forrás: A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

Dr. Bulyovszky Gyula és felesége, Járitz Ilona, Járitz Józsa húga 1919-ben költöztek Kiskunmajsára. Dr. Bulyovszky Gyula mintegy 50 évig volt a település körzeti orvosa, aki megszervezte a helyi védőnői ellátást, a szeretetotthont, de az egykori szülőotthon alapítását is főként neki köszönhette a város. A festőművész a sógorát több képén is megörökítette, csakúgy, mint otthonukat, a Bulyovszky-villát. A képen élénk színekkel vibráló természet öleli körül a szinte meseszerű házat. Érdekesség, hogy bár Járitz Józsa a Bulyovszky-villában is gyakran megfordult, valójában a házaspár tanyáján élt a település szélén, a legnagyobb szerénységben. Szerette a magányt és a csendet – ahogyan Járitz István fogalmazott, a puritán életmódot –, mikor csak a természet csodálata és a művészet megélése tölthette ki mindennapjait. 

m

Járitz Józsa: Cséplés 4 (1978), olaj, vászon, 99X90 cm, forrás: A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

Járitz előszeretettel választotta képeinek témájául a cséplés időszakát. A sorozat kiállított alkotásán a szimmetria és a geometrikus elrendezés szembeötlő. Rendkívüli mozgalmasságot is sugall, részleteiben igen kidolgozott, a képein gyakran ábrázolt bivalyok is megjelennek az előtérben. Bár az égbolt megjelenítésére Járitz általában nagy hangsúlyt fektetett, ezen a képen a horizont helyett egymást követő, soha véget nem érő kazlak forgatagát láthatjuk, amelyek szinte ritmust adnak a jelenetnek, a kemény munka mozzanatainak. 

j

Járitz Józsa: Kártyázók (1940-1950 körül?), olaj, vászon, 152 X 137 cm, forrás: A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

A kártyázók megörökítése a festővásznon a csend pillanatait közvetíti. Az alig néhány bútorral berendezett szobában kissé görnyedten, fáradtan egymás felé forduló munkások életébe nyerhetünk betekintést. Kevés színt használ, azokkal mégis megteremti a kép harmóniáját, a szimmetria szembeötlő, az ábrázolás egyszerűségével keltett érzékletesség teszi a jelenetet emlékezetessé a tárlaton. 

t

Járitz Józsa: Majsai utca kocsival (1940-es évek?), olaj, karton, 35x30,5 cm, forrás: A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

A festő kedvelt témái voltak a kiskunmajsai utcaképek, az épületek és lovaskocsik, amelyek a táj karakterével Járitz stílusában sokszor meseszerű képi világot alkotnak. További jellegzetesség a monumentális égi ábrázolás, a hömpölygő felhők szinte megnyitják a teret, a messzeség, a horizont végtelensége és a szabadságérzet köszön vissza a képen. 

Az Alföldi lélegzet című kiállítás szeptemberig látogatható. 

Források

Járitz Józsa gyűjteményes kiállításának katalógusa, 1922 október-november, Nemzeti Szalon, Előszó

Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935)

A Járitz család - Családi visszaemlékezések nyomán (Verrasztó Gábor, Napkút Kiadó, 2021)

Forrás – Irodalom – Művészet – Tudomány; 1969, 5-6. szám; Vallomás, Járitz Józsa: Egy művész útja

A kiskunmajsai Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény Járitz Józsa – Alföldi Lélegzet című kiadványa

nyomtat

Szerzők

-- Fülöp Viktória --


További írások a rovatból

Idegen Virágok - Kiss Adrienn kiállítása az Irokéz Galériában
art&design

Bemutatták a Vasarely regényes évszázada című könyv bővített kiadását

Más művészeti ágakról

Tóth Kinga Maria Machina című kötetének bemutatójáról
gyerek

Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
Szabó Lőrinc és Somlyó Zoltán találkozása (Kőbányai Jánosnak ajánlva)
A tehetséggondozás útjai az építészetképzésben I. – Tudósítás két tételben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés