Izgalmas eredményeket kaphatunk, amikor megkíséreljük felrúgni a filmkészítés általános sajátosságait, miszerint a rendező a kamera mögött, szinte láthatatlanul tevékenykedik.

Jeroen Kooijmans Love-22-Love című filmjében önmaga felé fordítja a kamerát és kegyetlenül őszinte felvételeken mutatja meg mentális küzdelmeit, miközben néha már-már úgy elhatalmasodik rajta a depresszió, hogy fel sem ismeri önmagát.

Ilyen kontextusban ezek a filmszalagra rögzített, portrészerű jelenetek mintegy gyógyírként, az önmagunk elvesztése elleni küzdelem szimbólumaiként is szolgálhatnak. A film első másodperceiben még nem tárul kép a néző elé, csupán a vászon vészjósló feketeségét látjuk, miközben elhangzik Jeroen első, talán a film elkészítésének egyik fő célját meghatározó mondata: „beszélnem kell, különben megőrülök”. Őt látjuk, meggyötört arccal, a pszichiátria nyomasztó falai közt, miközben a sírás kerülgeti, de a könnyek csak nem jönnek. Majd egy 10 évet átölelő időutazással 1992-ben találjuk magunkat, nyár van, süt a nap, a két szerelmes fiatal lakóautóval járja a világot. Mindez tökéletesen idillinek tűnhetne, ha a depresszióval és szorongással átitatott jelenetek nem vegyülnének alattomosan ebbe a látszatharmóniába. Ahogy az életben, úgy Jeroen felvételein is érzékelhető a jó és rossz, boldog és szomorú, fekete és fehér kettőssége, a szép pillanatok mélyén, még ha gyakran láthatatlanul is, de mindig ott rejtőzik a szorongás és depresszió, míg a nehéz helyzetekben a szerelem az, ami állandó, csendes mankóként jelen van.

Jeroen intim dokumentumfilmje egyrészt szerelmeslevél a feleségéhez, másrészt önreflexív vallomás, melyben a rendező önmagához írt levelei is teret kapnak. Ezekben a levelekben a személyiség kettébomlik – látjuk Jeroen valódi énjét, aki bizonytalan és küszködő, és van egy elképzelt Jeroen, aki magabiztos fellépésével mutatja meg azt, akivé a rendező válni akar. Könnyen szerethetőek az ilyen, személyes hangvételű filmek.

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy vadidegen embereket (akiket te magad valószínűleg sohasem fogsz látni!) ennyire közel engedj önmagadhoz, a szeretteidhez, az életedhez.

Jeroen bátor volt, betekintést adott élete több mint három évtizedébe, szerelmével közös életükbe, kislányaik megszületésének és felcseperedésének fontos pillanataiba, világ körüli utazásaikba, közben mégsem rejtette el érzései árnyoldalait, a néha enyhülő, de végleg sosem múló depresszió sötét képeit, amelyek éppen a leghétköznapibb helyzetekben hatnak kétségbeejtően erősen.

Love-22-Love
Támogató: Holland nagykövetség
Vetítési helyek és időpontok: 
Toldi Mozi 
november 19., 20:30

Fotók: Verzió Filmfesztivál