Tallér Edina köszöntötte a résztvevőket és ismertette a programot: háromórás beszélgetésre számíthattunk, egy szünettel. Péczely Dóra, az est szervezője és moderátora, először a programot inspiráló szituációról mesélt.

Az Utas és holdvilágot gyakran emlegetik megosztó műként.

Péczely egyik Facebook-posztjának kommentszekciójában rendkívül vegyes véleménnyel nyilatkoztak a műről, így vált az a programsorozat első alkalmának témájává. A vélemények bátor megosztására és tiszteletteljes vitára buzdított.

Tallér Edina tette fel az első kérdést a regény népszerűségének lehetséges okairól. Péczely szerint a mű inkább alulértékelt, mintsem nagy népszerűségnek örvendő. Az Utas és holdvilág általában véletlenszerűen vagy ajánlás alapján kerül az olvasók kezébe, nem pedig azért, mert a magyar irodalmi kánon szerves része lenne. Ezt követően egy-egy szóval kellett jellemezni a művet. Az adott kifejezések az est folyamán többször is előkerültek, mint például

elvágyódás, nosztalgia, keresés, halálvágy és végletek.

A cím megvitatása természetesen nem maradhatott el. Szó esett a címben megjelenő kettősségről, az „utas” kilétéről, emellett több megoldás is született a „holdvilág” értelmezésére. Jelképezheti Mihály lelki fejlődésének útját vagy egy, a racionalitás elvesztésével járó új nézőpontot, esetleg explicit is értelmezhetjük. A címet elemezve értünk el a következő kérdésig:

besorolható-e a mágikus realizmus műfajába a regény?

Hosszas gondolatváltások után egyetértettünk abban, hogy a könyvet inkább misztikusnak gondolnánk. Ezt az olvasatot támasztják alá a szereplők kapcsolatrendszerei is, mint például a testvérek vagy Éva és Mihály viszonya. A misztikum kapcsán említésre került még az Ulpius-fivérek hozzáállása az élethez, játékaik, valamint a halál és az eksztázis jelensége is.

Annak ellenére, hogy a regényben rengeteg a különös történés, azok nagy része megmagyarázható (például amikor Mihály a halott Tamás szemét véli megpillantani, az valójában Éváé). Az irracionalitás helyett a véletlenek játszanak nagy szerepet.

A művet átszövő egybeesések sokszor parodisztikussá teszik azt, a karakterek mindig úgy és akkor botlanak egymásba, hogy az események a lehetetlen határát súrolják.

A regény szerkezete is górcső alá került. Több vélemény is elhangzott arról a jelenetről, amelyben Mihály ittasan ismerteti Erzsivel az Ulpius-ház történetét. Néhányan olcsó és sablonos, mások zseniális szerzői megoldásként tekintettek erre, hiszen Erzsi döbbent és szótlan reakciója rendkívül realista.

Szerb Antal lehetséges önéletrajzi elemei és véleményei többször felmerültek, így

Péczely Dóra kiemelte, hogy célszerűbb, ha a beszélgetés során elvonatkoztatunk a szerző személyétől, hiszen a „mire gondolt a költő” kérdésére lehetetlen választ kapni.

Felmerült továbbá, hogy a mű női vagy férfi regénynek tekinthető-e inkább. Többen a női regényt tartották valószínűbbnek, annak ellenére, hogy a regényben szinte minden férfi archetípus megtalálható. Mihály karaktere kapcsán is több különböző vélemény hangzott el: voltak, akik nem tartották reálisnak a cselekedeteit és döntéseit, mások szerint pedig egy életközepi válságban szenvedő személy pontosan így viselkedik.

Az est utolsó témaköre a regény befejezése volt, ami szintén vegyes érzelmeket váltott ki a társaságból. A záró fejezetet értelmezhetjük úgy is, hogy Mihály útja végére felnőtt, megkomolyodott és megbékélt polgári helyzetével, valamint úgy is, hogy valós fejlődésen nem esett át, csak beletörődött a sorsába. Péczely kihangsúlyozta: a regényben említésre kerül, hogy Mihály szerető családból származik, és végül

ebbe a szeretetbe is tér vissza.

A következő alkalom témája Gabriel García Márquez Száz év magány című regénye lesz.

Fotók: L. Varga Péter és Babos Zonga Rebeka