Mi történik velünk, amikor a háború már nemcsak a történelem része, hanem a színház, a versek és a mindennapok történeteiben is visszhangzik? Az Élet és Irodalom 32. száma többek között erre a kérdésre keresi a választ, miközben magányról, groteszk hétköznapokról és bizonytalanságról mesél.

Csakis Királyréten láthat az ember péntek reggel nyolc órakor néhány négyzetméteren belül lelkes jógázókat, kapucni alól álmosan pislogó arcokat vagy éppen reggeli csobbanásra igyekvőket, miközben valaki zongorázik a háttérben. A FISZ-tábor harmadik napja is izgalmasan és színesen telik.

A Királyrét felé vezető úton limerickek kitalálásával szórakoztatjuk magunkat Papp A. Pankával. A csomagtartóban két kisbőrönd, nyomtatott szövegek, jegyzetfüzetek és utólag behajított napszemüveg – kétségkívül a FISZ-táborba tartunk. Alig várom, hogy viszont láthassak régi barátokat, és megismerhessek új arcokat. A tavalyi műfordító műhely során Nádasdy Ádám biztató szavai adták meg ahhoz a löketet, hogy idén Fordító és tolmács mesterszakra jelentkezzek, így a felvételi eredményt várva különösen izgalmasnak tartom, hogy a műhelymunka során műfordításokkal foglalkozhatok, közösen gondolkodva másokkal.

Történelmi intrikák, csillagászexpedíciók és groteszk norvég humor találkozott a PesText második napján. Matteo Strukul, Vetle Lid Larssen és Erlend Loe beszélgetései megmutatták, hogyan képes a művészet a hanyatlás, a bizonytalanság vagy az abszurditás közepette is emberi kapcsolatokat teremteni.

Halál, magány, fejlődés és mágikus elemek: ezek voltak a főbb témák Péczely Dóra Megosztó Művek sorozatának második estjén, amit március 19-én tartottak a Másik Műhelyben. A beszélgetés fókuszában Gabriel García Márquez Száz év magány című regénye állt.

A legutóbbi Élet és Irodalom írásai azt kutatják, miként fér meg egymás mellett idill és brutalitás, hit és cinizmus, személyes hiány és történelmi trauma, miközben a nyelv határait feszegetik.

Költői játékosság, tengerparti idillek, és a mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések – a lapszám a mindennapi és az egzisztenciális határhelyzeteket járja körül. Az eheti Élet és Irodalom írásai azt vizsgálják, miként ábrázolhatók a veszteségek, a történelem és hétköznapiság kapcsolatai.

Az eheti Élet és Irodalom írásait a vallomások fűzik össze: a versekben, a prózákban és a kritikákban egyaránt az önfeltárás határai rajzolódnak ki, miközben egyéni sorsok, történelmi traumák és identitáskérdések is találkoznak.

Január 9-én műfordítói estet szerveztek a Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című kiállítás kapcsán a Szépművészeti Múzeumban, és ismert műfordítókat kértek fel, hogy fordítsanak le vagy fordítsanak újra verseket William Blake-től.

December 5-én tartotta a Prae  éves karácsonyi összejövetelét, amelynek helyszíne idén is a HaikuBár volt. A Prae Kiadó, a Prae folyóirat és a prae.hu portál szerzői és munkatársai felolvasással és tombolával, majd tánccal ünnepeltek.

A Jelenkor és az Alföld decemberi számaiban gyakori az emlékezés: családtagokra, megbecsült alkotótársakra, önmagunk korábbi verzióira. A szépirodalmi szövegekben fontosak az emberi kapcsolatok és a természet jelenléte, a kritikákban és esszékben pedig, az irodalomértelmezés és az ihletfelfogás.

A szerzővel Visszáján végtelen című frissen megjelent kötetéről Turi Tímea beszélgetett október 16-án a Magvető Caféban.

Nem szűnő lelkesedés, komplex női karakterek, fény és árnyék, transzgenerációs traumák, a fordítások zseniális világa – így telt a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál utolsó napja.