Jankovics Marcell beszámol arról, hogyan vontak le többször is az eredeti keretösszegből, megjegyezve, az is kellemesebben érintette volna, ha fokozatosan vagdosnak le a lábából. A Szerencsejáték Rt. tavaly év végi tájékoztatása alapján 10 milliárd forintot kapott volna a Nemzeti Kulturális Alap, mely január elején 8,7 milliárd forintra, később 6,9 milliárdra csökkent. Az NKA elosztotta keretösszegből 1 milliárd forint jutott volna a Márai-programra, majd a további elvonások után végül 435 millió forintból kell gazdálkodniuk a program megvalósítóinak.

Jankovics Marcell bizakodó: reméli, hogy év végéig kiegészül az NKA-nak jutó 6.9 milliárdos keretösszeg, és ezáltal a Márai-program is. Jankovics tervezi, hogy Magyarország soros EU-elnökségének végeztével tárgyalásokat kezdeményez Matolcsy miniszterrel a program teljes megvalósításához hiányzó pénzösszeg ügyében. A jelenleg rendelkezésre álló 435 millió forintból a program első lépcsője megvalósítható, és amennyiben nem egészül ki az összeg, a jövő évi kerettel kell beindítani a program második fordulóját.

Lakatos Mihály részletesen ismerteti a Márai-programot, mely négy részprogramra oszlik, ebből az első a mai napon, 2011. április 15-én indult el, ugyanis mától fogva regisztrálhatnak a könyvkiadók a Könyvtárellátó Kft. honlapján. A kiadók által ajánlott könyvek közül a Márai-program testülete dönti el, melyeket ajánlja a programban résztvevő 600 könyvtárnak, és ebből a szűkített halmazból válogathatnak a könyvtárak, mely művekre van a leginkább szükségük. Az erre szánt összeg 400 millió forint rendelkezésre áll, nyugtatja meg a jelenlevőket Ramháb Mária. A Márai-program keretében tervezett második részprogram a Márai-ösztöndíj lenne, amely alkotói támogatás szépirodalmi és tényirodalmi szerzőknek, és 40 millió forintot szánnának rá. A támogatásban részesített könyvek később természetesen bekerülnének a Márai-programba. A harmadik részprogram, a Publishing Hungary a magyar művek külföldi terjesztését fedi le, ennek megvalósítására 60 millió forintot fordítanának; a Márai-program negyedik részprogramja pedig olyan kommunikációs programok, rendezvények szervezését jelentené, amely a program keretében kiválasztott 500 cím – 250 szépirodalmi és 250 tényirodalmi ‒, azaz 500 mű médiában való terjesztését segítené elő.

Zentai Péter László tájékoztat arról, a 2011-es Könyvhét különlegessége, hogy 70 éve először rendezik meg határon túl is – ezúttal Kolozsváron. A rendezvényekre mindenképpen különös figyelmet kell fordítani, ugyanis kulcsszerepük van abban, hogy a műveket megismertessék jövendőbeli olvasóikkal, mondja Zentai. Ami a könyvkiadókat illeti, kézenfekvő, hogy nagyon várják már a programot, nem kérdés, hogy rengeteg regisztrálóra számíthatnak, melyre a mai naptól számítva két hét áll rendelkezésükre. Bár a programba kerülő művek kiválasztására fennálló idő rövidnek mondható, bízik abban, hogy a Márai-testületnek elegendő energiája marad az értékek kiválogatására. Megemlíti, hogy a magyar könyvkiadás, mely a legnagyobb kulturális terület az országban, méltánytalanul alacsony állami támogatás mellett, gyakorlatilag önerőből maradt fenn és vészelte át az elmúlt két, különösen nehéz évet.

Császtvay Tünde a testület szelektálási elveiről szólva hangsúlyozza a morális szempontokat; nagy izgalommal készülnek a munkára, melynek során fontosnak tartják azt a népnevelő irányultságot, amely mindig is fontos volt a történelem folyamán; a magyar kultúrpolitkában az 1880-as évekből található szép példa erre, amikor minőségi irodalmat elérhető áron adtak ki, hogy szélesebb körben is olvasókra találjanak azok.

Ramháb Mária ismerteti, milyen koncepció alapján választották ki a programban szereplő 640 könyvtárat. A szempont községeknél a 3000 feletti lakosság volt, a városoknál nem volt ilyen kitétel. Határontúli könyvtárakat is támogatnak a program keretében. A kistelepülések ugyanakkor nem szenvednek hátrányt, ugyanis 2005 óta ezeknek a helységeknek a könyvtárai is kapnak támogatást. Fontosnak tartja: a Márai-program elsődleges célkitűzése, hogy az értékes művek eljussanak a lakossághoz és megtalálják olvasóikat a nyilvános könyvtárakon keresztül. Egyelőre nem kiadói tervekre, hanem a már megjelent művekre koncentrál a program. Ramháb Mária végül kiemeli, hogy a Márai-program nem terv, hanem a mai nappal a megvalósulás folyamatába lépett.

Lukács Szabolcs a Könyvtárellátó Kft. képviseletében beszámol a Könyvtárelátó feladatáról; ők a regisztrációra, illetve a szelektálásra szolgáló honlapot hozták létre és működtetik, illetve a döntések után a könyvtáraknak szánt csomagok eljuttatása, a csomagolás, a postázás és a számlázás tartozik a tevékenységi körükbe. Felmerül a kérdés, mi történik, ha az 500 címből kijelölt 75 nemzeti minimum cím között olyan mű is szerepel, amely már megtalálható az adott könyvtárban. A testület által megjelölt 75 nemzeti minimum cím ajánlás jellegű, tehát a fenti kérdés nem okozhat gondot.

Lakatos Mihály szívügye a határon túli könyvtárak támogatása; akad olyan könyvtár ezekben a térségekben, amely egy évben 3 könyv vásárlására kapott támogatást. Nem kérdés, hogy ezeknek a könyvtáraknak égető szükségük van a Márai-program nyújtotta lehetőségekre. 48 határontúli könyvtár állományát szándékozzák bővíteni a program keretében. A félreértések eloszlatása céljából közli, hogy nem a külföldi magyar intézetek, hanem a külföldi egyetemek magyar, illetve hungarológiai tanszékeinek könyvtárait vonták be a programba.

Elhangzik még, hogy a statisztikák felállítására tökéletesen megfelel a Könyvtárellátó honlapja, amelyen a kiadók regisztrálnak, illetve amelyen a Márai-program bizottsága, majd a könyvtárak jelölik meg az értékesnek tartott műveket. Jankovics Marcell a jövőre nézve annyit mond, a kiadói tervek jelentik a Márai-program következő lépcsőjét, melyet izgatottan vár.

Zentai Péter László szerint várhatóan egy év múlva tudja felmérni a bizottság, mennyire sikeres a program megvalósítása, hogy ténylegesen a minőségi magyar könyvkiadást fedi-e le. A programot tehát semmiképpen sem egyszeri alkalomnak szánják; bíznak benne, hogy a következő években is sikeresen fog működni.

Lakatos Mihály szerint részben szoronganak is a dolgok kimenetelét illetően. A Márai-program műközpontú, a mű értéke az irányadó, csak 500 kerülhet be, sok olyan kötet ki fog maradni, aminek egyébként lenne helye a programban. Ők szakmai döntést fognak hozni; nem vitás, hogy számíthatnak támadásokra a döntések meghozatala után, de bíznak abban, hogy szakmai kompetenciájuk elegendőnek bizonyul a lista összeállítása során. A közönség kérdéseire válaszolva biztosít minket arról, hogy felkészültek: a könyvkiadáson belül minden alkategória megfelelő arányban fog részesülni a keretösszegből, a világirodalom magyarra fordított alkotásai, a gyermek- és ifjúsági irodalom éppúgy nem maradhat ki programból, mint a hangoskönyvek.