Élmény volt a szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központba látogatni és megosztani az érdeklődőkkel egy részletét annak, amit gyakornokként az őszi félévben tanultam Balogh Endrétől, Horváth Florenciától, Szabados Attilától (az irodalom rovat korábbi vezetője) és azoktól az emberektől, akikkel együtt dolgozhattam szerdáról szerdára szeptembertől januárig. Hiszem, hogy nemcsak én gazdagodtam új szempontokkal a szombathelyi résztvevőket hallgatva, de nekem is sikerült olyan gondolatokat beemelnem a beszélgetésekbe, amelyek az ő perspektívájukat szélesítették.

Kedd este az Írók Boltjában Ferencz Győző, a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Nemes Nagy Ágnes-könyvsorozat szerkesztője beszélgetett Kemény Arankával, a negyedik, Két semmi közt. Kötetben nem közölt és hátrahagyott írások című válogatás szerkesztőjével. A bemutatón Szandtner Anna felolvasásában hallgathattak részleteket az érdeklődők.

Az Élet és Irodalom ünnepi dupla lapszámában a friss Mészöly Miklós-díjas Barnás Ferenccel készített interjú mellett Thomas Mann naplói és Patti Smith memoárja állnak a középpontban ‒ legyen ez a lapszemle olyan betekintő, mintha az idei ÉS-fenyő fényfüzérjei villannának fel. A sokoldalú recenziók és kritikák sorát húsz költő és húsz író szövegei teszik színesebbé.

A kortárs magyar irodalom fiatal alkotóinak támogatására létrehozott Horváth Péter irodalmi ösztöndíjat 2025-ben Kustos Júlia nyerte a Tehetetlen bálványok (Jelenkor Kiadó) című verseskötetéért. A díjkiosztót idén is az Írók Boltjában szervezték meg, ahol az ösztöndíj kuratóriumának tagjai (Keresztury Tibor, Parti Nagy Lajos és Szilasi László), valamint a pályázat rövidlistás szerzői (Keömley-Horváth Boglárka, Kustos Júlia és Ráday Zsófia) is megjelentek.

A Szörnyű fülek című intermediális performanszt harmadik alkalommal szervezték meg november 4-én a Turbina Kulturális Központban. Az estet Chaac élő kísérleti ambientje nyitotta, Nemes Z. Márió helyett pedig ez alkalommal Sirokai Mátyás társult az alapfelálláshoz.

Október 21-én a Három Hollóban Áfra János legújabb verseskötetére, a Kitakart anyámra figyelt a közönség. A verseskötetet Budapesten először mutatták be, a szerzővel Visy Beatrix beszélgetett.

A legfrissebb Élet és irodalom a Nobel-díjas Krasznahorkai László műveire történő reflexiókkal indít, amelyeket előbb Paul Lynch gondolatai, majd az elnyomást és szorongást problematizáló különféle szépirodalmi szövegek követnek, a zárlatban pedig Jókai és Petőfi életművét feldolgozó kötetekről és kortárs prózáról szóló kritikákat, recenziókat olvashatunk.

Magyar néphiedelem, líra, amely úgy tűnik, a semmiről szól, klímaválság, reneszánsz korabeli művek kortárs adaptációi és számos egyéb program várta az érdeklődőket a rendezvény utolsó napján.

Különleges és új élmény volt számomra részt venni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amelyet idén 30. alkalommal rendeztek meg. Az idei díszvendég Románia, és ez ‒ erdélyi származásomból kifolyólag ‒ még inkább fokozta az érdeklődésemet a beszélgetések és a bemutatott kötetek iránt. A világirodalmi vonatkozások palettáját a beszélgetések során bemutatott besszarábiai, lengyel és szlovák irodalmi művek tették színesebbé.

Rendkívül sokszínűnek bizonyul az Alföld és a Jelenkor októberi lapszáma szépirodalmi szövegek, esszék és tanulmányok szempontjából egyaránt. Ugyan az Alföld teljes második rovata a Jókai-bicentenáriumra fókuszál, valamennyi tanulmány egyedi perspektívából világít rá az életműre, ezzel egyidőben a Jelenkor Bertók Lászlónak állít emléket.