bezár
 

irodalom

2012. 10. 01.
Haldoklik a szerelem az elvarázstalanított világban
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége, könyvbemutató (2012. szeptember 24.)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Félelmetes gyorsasággal száguld körülöttünk a világ, naponta információk tíz- és százezreit kell feldolgoznunk és reflektálni rájuk, állandó rohanásban vagyunk és semmire sincs időnk. És sajnos ebben a körforgásban már szerelmesnek sem éri meg lenni, mert a szerelem túl sok időt kíván az embertől. Almási Miklós legújabb könyvében éppen erről beszél: a szerelem ellehetetlenedik korunk társadalmában.

prae.hu

A könyvbemutatón a nyolcvanéves esztéta elmondta, hogy szerinte több olyan trend is megfigyelhető a mai társadalomban, melyek mind a szerelem kiiktatását, megszüntetését eredményezik. Tanítványai körében folyamatosan azt tapasztalja, hogy a fiatalok félnek az elköteleződéstől, mert azt egyfajta függőségként, az egyéni individdum elvesztéseként élik meg. ("Persze tetszel, meg jó is veled, de azért a fogkefédet ne hagyd itt.") Éppen ezért büszkén vállalják magányukat, amibe "majd’ beledöglenek", de mégis vonzódnak hozzá, mert a magányban nem kell senki és semmi számára alárendelődniük. Ugyanakkor nemcsak ezek a trendek járulnak hozzá a szerelem eltűnéséhez, hanem sokszor az intimitás elvesztése is ehhez a problémához vezet. A Facebook világában ma már bárkiről bármit megtudhatunk egy pillanat leforgása alatt és sokszor többet is tudnak rólunk, mint mi magunk. A "hidegtársadalomban" a szerelmesek közötti intimitás is kihalóban van, hiszen elveszik az a közös titok, mely buborékot sző köréjük és kizárja a kívülállókat.

Szilágyi Ákos a könyv méltatása során is kiemelte a szerelem titokzatosságának megszűnését és a magánszféra gyarmatosítását. Ugyanakkor rávilágított arra, hogy maga a privacy csak a nyugati polgári társadalomban jelent meg, előtte nem volt küszöb a magán- és a közszféra között. Viszont nagy különbség van az akkori titoktalanság és a mai között. Szerinte ma már a szerelmet a korszerűtlenség madárijesztőjének tartják, a nemi vonzalmat pedig a költséghaszon, a funkcionalitás, a pénz nyelvére fordítják le. Ma olyan világállapotban élünk, ahol a szerelemnek nincs helye, sokkal inkább az ésszerűség és a normalitás kerül a középpontba, így az erotikus szféra teljesen szertefoszlik. Korunkban a szerelmesekre úgy tekintenek, mint kórházi kezelésekre szoruló lúzerekre, a szexualitás pedig higiénés problémává válik.

Szilágyi Ákos a cím értelmezése során jutott arra, hogy a szerelem maga is lehetetlenség. De éppen ezért soha sem adhatjuk fel, mert ez emberlétünk záloga. Azonban a világ úgy tekint a szerelmesekre, mint egyfajta egészségügyi problémára, melyet – Fischert idézve – a túl magas dopamin- és adrenalinszint okoz. Ezt pedig Weber egy Schillertől vett idézettel igyekszik indokolni: a világ elvarázstalanodik, így a szerelemből kezdetben kiveszik a mágikus-vallási elem, mára pedig az esztétikai állapot is, éppen ezért csak valami steril, lényegétől megfosztott dologgá degradálódik.

Almási Miklós A szerelem lehetetlensége című írása éppen ezzel a problémával szembesít minket, de mégis reményt kínál a kivételek felidézésével. Könyve Szilágyi Ákos szerint a szerelem melletti forró vallomás, mely morális példázatként és könyörgő imaként szolgál a varázstalan társadalomban. Almási szokásos alaposságával és mélyre látásával a múlt nagy példáinak felidézése segítségével igyekszik feltárni a szerelem misztikumát és haldoklásának okait, ám semmiképpen sem egy tudományos értekezés keretében teszi ezt, hanem olvasmányos, regényes formában.

A könyv nagy erénye, hogy nem a valós életből meríti példáit, hanem színpadi-irodalmi alakokat vesz elő és segítségükkel világítja meg mindennapjaink szerelmi problémáit. Így Rómeó és Júlia történetén, Carmen alakján vagy Heidegger és Hannah Arendt szerelmén keresztül igyekszik megvilágítani korunk párkeresési lehetőségeit, – vagy inkább lehetetlenségeit – a szerelem és a szex elkülönülését, a szakítás fájdalmát és eljut még a munkahelyi kapcsolatokig is.

A könyvben egy külön rész található, mely kilenc nagy nőalak szerelmét boncolgatja. E betétben Hannah és Martin egetrengető szerelmén túl szó esik Carl Jung és Sabina Spielrein kapcsolatáról is. A bemutatón Almási Miklós őszintén be is vallja, hogy e kilenc történet mind azt bizonyítja, hogy a nők jobban bírják a szerelmet és a küzdést, és bizony a nők nélkül a férfiak maximálisan elvesznének.

Már csak az a kérdésünk, hogy miért dönt úgy egy nyolcvanéves akadémikus, az esztétika és drámaelmélet kiváló professzora, hogy erről a mindannyiunkat érintő, a legnagyobb magasságokig reptető vagy legmélyebb mélységekig tipró érzelmet válassza témájául? Nos, ő erre mosolyogva csak annyit mond: "Valamivel mindenképpen meg akartam lepni magam a születésnapom alkalmából".
nyomtat

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

Daniel Gustafsson (Krasznahorkai svéd fordítója) Uppsalában elhangzott beszéde
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 12. számáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 11. számáról
Méhes Károly Kezdő vak című kötetének bemutatójáról

Más művészeti ágakról

Rose of Nevada a Brit Filmnapok megnyitóján
színház

A Sirokkó Szövetkezet Puszták népe – A társadalmi szorongás című darabjáról
színház

Porogi Dorka A színház ideje. Színészettörténet című kötetének bemutatójáról
Julien Elie: Shifting Baselines a 18. Budapesti Építészeti Filmnapokon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés