Mennyiben befolyásolják életünk történései az írásokat, melyeket papírra vetünk? Mi az, amit még közölhetünk saját magunkról az olvasókkal, és vajon hol kell meghúzni a határt? A tavaszi Margó harmadik napján olyan írók, költők mutatták be könyveiket, akik nagyrészt, vagy teljesen önéletrajzi ihletésű művekkel érkeztek a fesztiválra. 

Békeharc – van ennél önellentmondóbb szóösszetétel? Miféle béke az, amit csak harccal vívhatunk ki? Az e heti Élet és Irodalomban központi téma a háború, melyet a szerzők több szemszögből közelítenek meg: a környezetpusztítás, a test csatatérként való ábrázolása és a bűnelkövetések változó formái mellett szó esik a társadalmunkat érintő egyéb, jelenlegi problémákról is.

Kiégett középkorú férfiak, szertefoszlott szerelmek, szürke panelrengeteg. Februárban jelent meg a Soviet Monday legelső nagylemeze Közép-Európai Posztpunk címmel.

Március 11-én rendezték meg a Goethe-Institut budapesti intézetében Georg Leß Az éhségputtók éjszakája (Die Nacht der Hungerputten) című verseskötetének bemutatóját, amely a Prae Kiadó gondozásában jelent meg. A szerzővel Nemes Z. Márió és Lesi Zoltán beszélgetett.

Múlik az idő és a szerelem is, szüleink nem maradnak velünk örökké, mi pedig mély levegőt veszünk, igyekszünk mindezt feldolgozni. A márciusi Alföld és Jelenkor írásai a veszteséggel, önmagunk keresésével foglalkoznak, olvasható Kornis Mihálytól meditatív próza, megemlékeznek a februárban elhunyt Maurer Dóráról, az e hónapban nyolcvanadik életévét betöltő Radnóti Sándorról, és szó esik az Irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról is.