Felhasználói adatlap
-- Szeles Judit --
felhasználói adatlapjaCsengerben született 1969-ben. Író, költő. 2003-tól Svédországban él. Kötetei: Ilyen svéd (2015), Szextáns (2018), Ibsen a konyhában (2022).
Szeles Judit által feltöltött cikkek:
2023. 06. 11.
Vaktérkép
A haza az a hely, ahova megérkezünk, ahol otthon érezzük magunkat. Természetesen a nagykövet nem az ágyamra gondolt, amikor a kamionsofőrt megmentettem. A komolyabb meghatározások szerint a haza egy ország, egy népközösség, amelyhez valaki tartozik, ahol otthon érzi magát. Na, most az én esetemben két ilyen ország is szerepet játszik. - Vaktérkép rovatunkban Szeles Judit tárcáját olvashatják.
2023. 06. 03.
Vaktérkép
A nagy áttörésnek a tizedik évet tartom. Akkor jutottam el arra a pontra, hogy ismét tudtam magyarul írni, alkotni. Egzisztenciális válságba kerültem, és az engem ért sérelmeket akartam megbosszulni. Továbbá nem akartam többé meghajolni senki előtt Svédországban, nem akartam a kötelező mosolyálarcot viselni folyton. Úgy éreztem, van mit mondanom tíz év hallgatás után. Így írtam meg az első olyan verseskötetemet, amit ki is adtak (Ilyen svéd, 2015). - Vaktérkép rovatunkban Szeles Judit tárcáját olvashatják Svédországról
2021. 08. 20.
Egy rokonom egy reggel nehéz álomból arra ébredt, hogy Gregor Samsa lett. Prózai életet élt, és ezért. Sokat mondogatta nekem, hogy nehogy megírjam. De ha egy író van a rokonságban, nincs semmi garancia arra, hogy ez ne történjen meg. Aztán egy barátom Anyeginné változott, és hiába akarta már Tatjánát, életét igazán prózai módon végezte. Mint mindannyian, akik Oblomovok voltak az ismerőseim között, és a semmittevés hatalmasodott el rajtuk. Vagy az idegeik készültek ki, mint Raszkolnyikovnak.
2021. 06. 16.
Ibsen a konyhában
Nálam az Észak szeretete a gimnáziumban kezdődött. Ibsent tanultuk, és foglyul ejtettek a norvég nevek (Hjalmar, Torvald, Krogstad, Solness, Per Gynt). Szorgalmas voltam, és felkutattam az iskola könyvtárában a verses Eddát, amit Tandori Dezső fordított.
2021. 05. 11.
Saját történelem
A göteborgiak büszkék Örgrytére. Azért szeretnek ott lakni, mert közel van a városközponthoz és a természethez is. A városrész neve a nagyjából ezer évvel ezelőtti feljegyzésekben bukkan fel először. A régi időkben a helyneveket sokszor a környék földrajzi jellegzetességei után adták. Ezért a legvalószínűbb az, hogy a szóösszetétel, ör-gryte azt jelenti, homokkő.
2021. 04. 15.
– Már húsz éve nem olvasok könyveket. – Lehajtja a fejét, mintha szégyenkezne. Igen, szégyelli. – Hidd el, egyetlen könyvet sem olvastam el húsz év alatt, magyartanár létemre.
2021. 03. 10.
Nagyanyám, özvegy Nagy Gáborné, született Kocsis Margit, megtörölte a kezét, rátámaszkodott a sparhelt rúdjára, és azt kérdezte, mit csináltam. Pirítósát megdörzsölte erős paprikával, és elcsoszogott a heverőig, aminek a sarkában már besüppedt a szalma, jelölve a helyét. Azt találtam mondani neki, hogy írtam, ám őneki mondhatta az ember, nem tudta elképzelni, hogy lehet magunktól kitalálni egy szöveget, s azt válaszolta, nem is én írtam, csak kimásoltam valahonnan.
2021. 02. 07.
Jonas Gardell Így megy el és soha vissza nem tér életünk egy napja című regénye nyomán
Több mint húsz éve jártam először Svédországban, egy barátomat látogattam meg a közép-svédországi Sundsvallban. A stockholmi buszpályaudvaron vettem meg életem első svéd nyelvű könyvét, Jonas Gardell Så går en dag ifrån vårt liv och kommer aldrig åter című művét. Hozzáteszem, egy szót sem tudtam még akkor svédül, de volt egy szótáram, és annak a segítségével igyekeztem megérteni a szöveget kisebb-nagyobb sikerrel. Fordításról nem lehetett szó, csak egy sajátos torzításról. A megérteni vélt szöveg hatására születetett a másolat…