Nádas Péter: Világló részletek I-II.

„Egyszer egy többnapos pilisi kiránduláson, amikor sehol nem volt se vége, se hossza az útnak, csak mentünk és mentünk valahol Dömörkapu és Pilisszentkereszt között az erdőkben, nem lehetett felfogni ésszel, hogy minek megyünk, hová ereszkedünk, hová kapaszkodunk ezeken a hegyeken, és miért nem visznek, mért olyan csöndesek, hogy nekünk gyerekeknek már kiabálni se legyen szabad, majd ha tisztásra, mezőre érünk, ott kiengedheted a hangodat, mert az a bevett szokás, hogy az ember az erdőben nem ordibál, nem zavarja a madarakat és a vadakat, és már jó messzire a menedékháztól, ahol egy nagy, jéghideg hálóteremben az egész társasággal, felnőttekkel, gyerekekkel nagy hangoskodások közepette eltöltöttük az éjszakát, arra is megtanítottak, hogy soha nem fázom, soha nincs melegem, soha nem vagyok szomjas, soha nem vagyok éhes, soha nem vagyok fáradt, soha nem vagyok álmos, és főleg nem unatkozom, ezt most jól jegyezzem meg magamnak.
És azonnal megjegyeztem.”

„Krónika helyett végül is inkább legendákat gyárt magának az ember, amikor egy másiknak elbeszéli az élettörténetét” – írta a szerző a Párhuzamos történetekben. Saját emlékiratában, amelyet az Olvasó a kezében tart, ennek megfelelően egyedülálló módszerrel kerüli el ezt a legendagyártást. Bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. A másoktól hallott történeteket elemeikre bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások nyomán alkotja újra, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban.

E módszer eredményeként láttató erejű leírások, izgalmasnál izgalmasabb történetek, rejtett összefüggéseket feltáró nyomozások követik egymást e rendkívüli, rendhagyó emlékirat lapjain.

http://jelenkor.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/vilaglo-reszletek-i-ii/ 

Peer Krisztián: 42

„Ott tudtam utoljára írni, Ithakán” – írja Peer Krisztián. Ithaka talán egy hajó neve. A hazajutás visszatérés a nyílt vízre. A klasszikus témák versenyre kelnek, a halál úgy közelít, mintha fel lenne háborodva: ne gondolja senki, hogy a magány a vetélytársa lehet. Előlép a rejtekhelyéről, hogy azt hazudja, sohasem bujkált. De mi értelme újra írni, ha nem térhet vissza, aki a visszatérésnek értelmet ad? Hogy hívni lehessen?

http://jelenkor.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/peer-krisztian-42/ 

Schein Gábor: Üdvözlet a kontinens belsejéből

Schein Gábor tizedik verseskötetét gondolatilag a 2014-ben megjelent Esernyők a Kossuth téren esszékötetéhez kapcsolja, hogy a politikai közösség újragondolására, a közös politikai képzelet megújítására sarkallja olvasóit. Eközben azonban hangja és nézőpontja személyes marad, a hétköznapi élettények apró tégláiból építi fel azt a magaslatot, ahonnan tágas térségekre látni.

Egy kivételesen nehéz élethelyzetben, a halálos betegséggel folytatott küzdelem hónapjaiban született versei azért illeszkednek természetes módon költészete egészébe, mert az e nélkül is a léttel való szembenézéssel vívódik.

http://jelenkor.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/udvozlet-a-kontinens-belsejebol/ 

Tolnai Ottó: Nem könnyű

Tolnai Ottó életműsorozatának harmadik kötetébe 2011 és 2017 között írt verseit gyűjtötte egybe és komponálta „kései kísérleti költészete” nagyformájává, melyben párhuzamosan hangzanak fel a számvetés, az összegzés melankolikus dallamai és a szerző költészetére kezdettől fogva olyannyira jellemző újító radikalizmus dinamikus, nyers szólamai. Ez a hosszan kitartott, saját hangjait, hangszereit, intonációit, motívumait virtuóz módon variáló nagyária a kompozíció finom eljárásainak köszönhetően számos meglepetéssel szolgálhat az életmű ismerői számára. Tolnai új olvasói pedig, akik először hajóznak „költészete felségvizein”, intenzív beavatás részesei lehetnek: meghallhatják zokogó, fuldokolva nevető, elégikus-elragadtatott dalaiban azt is, a Balkán szíve hogy dobog.

http://jelenkor.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/nem-konnyu/ 

Programok

Nádas Péter dedikál

2017. április 23., vasárnap, 15 óra

Nádas Péter dedikálja a Jelenkor Kiadónál áprilisban megjelenő Világló részletek című memoárját a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Az esemény pontos helyszíne: a B csarnok bejáratától jobbra található dedikálóstand.

https://www.facebook.com/events/1926254827596022/

Líracsúcs – Versfesztivál 2017

2017. április 21-23.

Hogy miért olvasunk verseket – mindenkinek van válasza rá. Hogy miért van szükség verseskönyvekre az internetes megosztás korában, és kik írnak manapság verseket, ez a témája a Líracsúcsnak, az első magyarországi költészeti stand programjának.

Sokan fogtak össze, hogy főként önkéntes munkával megvalósuljon. A helyszínt a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülése, a munkatársakat pedig a Líra Könyv biztosítja.

Részletes program: https://www.facebook.com/events/1866789670256110 

Támogató: MKKE, Líra Könyv

Szervező: Kultúrkombinát Kft., Magvető

Szakmai partnerek: Európa, Jelenkor Kiadó, Kalligram, L’Harmattan, Scolar, Tilos az Á, FISZ, Független Mentorhálózat, JAK, Szépírók Társasága, Bookline, Margó Irodalmi Fesztivál, InstaVers