A harmadik napon is vannak még érkezők. A Ballagó Sétány mellett egy apró árnyékos területen reggelizünk és vitatjuk meg az elmúlt és a következő nap programjait. Újabb területtel egészítjük ki a csütörtökön megalkotott tábori térképet: a Trauma Placc, a Menő Sarok, a Ballagó Sétány és a Lidérces Liget mellé kerül, ahol épp ülünk, a Reggeli & Szerelmes Vers Völgy.

A többiek a műhelyek felé veszik az irányt, én visszaalszom. Az egész napra rátelepszik a „ma-jön-Nádas” izgalom, és valóban így is lesz; Szegő János szóviccekkel megbolydított kérdései sokfelé veszik az irányt, cipők, görbe mohácsi utcák, felejtkezés, emlékezés, halál, a végén maximum sebességbe kapcsolt dedikálás, ugyanis az ebédlőből jön a hír, hogy bezárnak és nem lesz vacsoránk, ha nem sietünk.

Élet vagy irodalom? Teszi fel Urbán Bálint a kézenfekvő kérdést a hangosbemondóba. Kritikustusa következik, Vásári Melinda és Smid Róbert csapnak össze új FISZ-kötetek kapcsán, Horváth Veronika, Mizsur Dániel és Szalay Álmos könyveiről vitáznak, a Minden átjárhatóról alig hangzik el feddő megjegyzés, Smid Róbert a kötetek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy egy átgondolt és teljesített koncepció furcsa helyzetbe tudja hozni a kritikust, elnézővé teszi a konkrét verseket tekintve.

A skót és francia műfordítóműhelyek felolvasásával fordulunk rá az estére, a hangulatért DJ Szekeres felel, a Trauma Placc szinte teljesen üres, helyette tömeg a tánctéren. Szegő János ahányszor elsétál előttünk, vámot szed a rágcsálnivalóinkból, Horváth Veronika kapja a Horváth Imre Olivér Szódája Emlékdíjat, érkezik egy e-mailem a teveclubtól; megyek aludni.

Fotók: FISZ Facebook