irodalom
2025. 03. 04.
Krasznahorkai László Firenzében járt március első hétvégéjén, a TESTO (come si diventa un libro) című évente megrendezett irodalmi esemény keretén belül hívták meg a városba, mivel elkészült Megy a világ (Avanti va il mondo) című kötetének olasz fordítása.
2025. 03. 04.
A Megváltás vég nélkül című kötetről Imreh András kérdezte a szerzőt, február 18-án, a Három Hóllóban. A beszélgetés során előkerült a költészethez fűződő viszony, a verstan, valamint korábbi kötetekről és a fordításról is szó esett. Az est kellemes hangulatban telt, komoly szakmai mélységekbe merültek a szereplők, de végig követhető és izgalmas maradt a beszélgetés.
2025. 02. 27.
A Fővárosi Nagycirkusz Artista Café sorozatának februári alkalma a cirkusz és Jókai köré szerveződött. A február 20-i eseményen Almássy Balázs irodalmár, Balogh Tibor színházi író és dramaturg, Perczel Olivér társadalomtörténész, Szonday Szandra cirkusztörténész és Fekete Péter főigazgató beszélgetését és előadását hallhattuk Pál Dániel Levente vezetésével. Az este tematikája a Jókai bicentenáriumhoz kapcsolódva a 19. századi cirkuszi világot járta körül.
2025. 02. 23.
Február 9. és 16. között harmadik alkalommal rendezték meg a Csak ezt az 1-et kértem! feminista fesztivált. A rendezvénysorozat több helyszínen, széles programpalettával várta az érdeklődőket. A fesztivál keretében öt költő, Fancsali Kinga, Kali Ágnes, Kállay Eszter, Kustos Júlia és Pászthy-Lénárt Flóra olvasott fel február 12-én, a zenét Szegedi Fanni biztosította.
2025. 02. 16.
Előkészületben lévő regényrészleteket hallhattunk február 11-én, egy rendhagyó felolvasóesten a Magvető kávézóban, ahol Kiss Tibor Noé írószemináriumának résztvevői, valamint a műhelyvezető két közeli barátja olvasott fel, illetve ő maga is bepillantást engedett megjelenés előtt álló művébe.
2025. 02. 11.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Lőrincz Csongor válaszait olvashatják.
2025. 02. 02.
A mű legizgalmasabb, legmeglepőbb sajátosságának azt tartom, hogy mindenestül átjárja az igazságosságba vetett hit. Ha megnézzük a kappanföldi milliővel rokon Bodor vagy Nádas (Krasznahorkait is ebbe a sorba illeszteném) univerzumokat, mindkettő profetikusan, ijesztően, pontosan jelzi vagy modellezi jelenünk borzalmait. Ezzel szemben Vass regényében a rossz elnyeri méltó büntetését, a problémák megoldhatóak, közel van a segítség, az igaz szerelem még a sánta hazudós nőt és a pénztelen öregembert is megtalálja. - Borsai Szandra kritikája Vass Norbert Kappanfölde című kötetéről.
2025. 01. 27.
Abonyból származó költőként minden irodalmi momentum fontos számomra, ami e városhoz köthető. Arra már jó húsz éve rájöttem, hogy Illyés Gyula 1934-ben megjelent Ifjúság című elbeszélő költeményében is szerepel Abony neve ‒ ezért is szereztem be a mű első kiadását ‒, de arra csak a napokban találtam rá Illyés „1919. augusztus” című visszaemlékezésében, hogy pontosan hogyan, és miért is került bele. E memoárból viszont kiderült, hogy Illyés nem járt Abonyban. De a háromszoros Kossuth-díjas, Babits-tanítvány Illyés élete annyira érdekes, hogy nála még az is izgalmas, hogy hogyan nem jutott el valahová. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának következő írását olvashatják.
2025. 01. 23.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Kulcsár Szabó Ernő válaszait olvashatják.
2025. 01. 20.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Elsőként Áfra János válaszait olvashatják.
