irodalom
2025. 02. 27.
A Fővárosi Nagycirkusz Artista Café sorozatának februári alkalma a cirkusz és Jókai köré szerveződött. A február 20-i eseményen Almássy Balázs irodalmár, Balogh Tibor színházi író és dramaturg, Perczel Olivér társadalomtörténész, Szonday Szandra cirkusztörténész és Fekete Péter főigazgató beszélgetését és előadását hallhattuk Pál Dániel Levente vezetésével. Az este tematikája a Jókai bicentenáriumhoz kapcsolódva a 19. századi cirkuszi világot járta körül.
2025. 02. 23.
Február 9. és 16. között harmadik alkalommal rendezték meg a Csak ezt az 1-et kértem! feminista fesztivált. A rendezvénysorozat több helyszínen, széles programpalettával várta az érdeklődőket. A fesztivál keretében öt költő, Fancsali Kinga, Kali Ágnes, Kállay Eszter, Kustos Júlia és Pászthy-Lénárt Flóra olvasott fel február 12-én, a zenét Szegedi Fanni biztosította.
2025. 02. 16.
Előkészületben lévő regényrészleteket hallhattunk február 11-én, egy rendhagyó felolvasóesten a Magvető kávézóban, ahol Kiss Tibor Noé írószemináriumának résztvevői, valamint a műhelyvezető két közeli barátja olvasott fel, illetve ő maga is bepillantást engedett megjelenés előtt álló művébe.
2025. 02. 11.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Lőrincz Csongor válaszait olvashatják.
2025. 02. 02.
A mű legizgalmasabb, legmeglepőbb sajátosságának azt tartom, hogy mindenestül átjárja az igazságosságba vetett hit. Ha megnézzük a kappanföldi milliővel rokon Bodor vagy Nádas (Krasznahorkait is ebbe a sorba illeszteném) univerzumokat, mindkettő profetikusan, ijesztően, pontosan jelzi vagy modellezi jelenünk borzalmait. Ezzel szemben Vass regényében a rossz elnyeri méltó büntetését, a problémák megoldhatóak, közel van a segítség, az igaz szerelem még a sánta hazudós nőt és a pénztelen öregembert is megtalálja. - Borsai Szandra kritikája Vass Norbert Kappanfölde című kötetéről.
2025. 01. 27.
Abonyból származó költőként minden irodalmi momentum fontos számomra, ami e városhoz köthető. Arra már jó húsz éve rájöttem, hogy Illyés Gyula 1934-ben megjelent Ifjúság című elbeszélő költeményében is szerepel Abony neve ‒ ezért is szereztem be a mű első kiadását ‒, de arra csak a napokban találtam rá Illyés „1919. augusztus” című visszaemlékezésében, hogy pontosan hogyan, és miért is került bele. E memoárból viszont kiderült, hogy Illyés nem járt Abonyban. De a háromszoros Kossuth-díjas, Babits-tanítvány Illyés élete annyira érdekes, hogy nála még az is izgalmas, hogy hogyan nem jutott el valahová. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának következő írását olvashatják.
2025. 01. 23.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Kulcsár Szabó Ernő válaszait olvashatják.
2025. 01. 20.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Elsőként Áfra János válaszait olvashatják.
2025. 01. 15.
Hogy kitől „tanulhatta” Nemes Nagy Ágnes az egyik leghíresebb, és legtöbbet elemzett versét, a Fák című költeményt? Szerintem Erdélyi Józseftől (1896-1978), a harmincas-negyvenes évek ismert költőjétől, akinek a Téli fák című verse így kezdődik: „Szeretem én a téli fákat, // tanúlok tőlük állni, állni.” Nemes Nagy Ágnes Fák című verse, amely összegyűjtött verseinek címere, így indul: „Tanulni kell. A téli fákat. // Ahogyan talpig zúzmarásak.” - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának következő írását olvashatják.
2025. 01. 10.
A 2024 őszi krakkói találkozó első része öt lengyel szlavista lebilincselő beszélgetése volt. A másodikban a magyar irodalom lengyel fordítóit és kutatóit kérdezte jelen cikk szerzője, aki egyébként a „másik irányba” fordít, vagyis a lengyel irodalmat hozza közelebb a magyar olvasókhoz. A krakkói hungarológia szakos diákok tartalmas eszmecserét hallhattak, amelyben identitásról és női szerzőkről éppúgy szó esett, mint a műfordítás traumafeldolgozó, esetleg újabb történelmi fordulatokra felkészítő szerepéről.
