bezár
 

irodalom / gondolat

Generatív monstrum
Generatív monstrum
Az avantgárd és neoavantgárd érdeklődés felől különböző experimentális szövegalkotási eljárásokat már ismer a magyar irodalom. Hazai viszonylatban mégis meglehetősen kevés próbálkozást láthatunk olyan szöveggeneráló, elektronikus vagy digitális versalkotó megoldásokra, amelyek elérhetőek lennének az ezt kutatni vagy akár csak élvezni vágyó közönség számára - Bordás Máté műhelyesszéje.
Néha rémület, máskor biztonság
Néha rémület, máskor biztonság
Ha az ember bármilyen céllal Kínába utazik, számoljon azzal, hogy akármennyit készül előre, utólag könnyen rajtakaphatja magát hamis előfeltételezéseken. Legalábbis nekem – annak ellenére, hogy jártam már Ázsiában – ezzel hamar szembesíteni kellett magam. Végleg elrontani valamit azonban mégsem lehet, hiszen ez Kína: itt mindenre van megoldás. Kínai megoldás.
Vas István, a meteorológus
Vas István, a meteorológus
Vas István költészetében sokat esik az eső, sok a köd, a szürkeség. Most két látványosan és nemesen szürke versről szeretnék írni, az egyik a Medárd, a másik a később íródott Novemberi helyzetkép. A Medárd így kezdődik: „Köröskörül izgalmas szürkeség.” A Novemberi… ezzel a sorral indít: „Az elkésett vénasszonyok nyara / Is eltündöklött már.” A korábban íródott mű tíz és tizenegy szótagos jambussorokból épül fel, tehát szépen időmértékes, még a későbbi vers szabadversnek mondható, bár akadnak benne időmértékesnek felfogható részek. Vas István 1983-as Ráérünk című kötetében több hasonló szabadvers-szerűség található.
Esőben egy kérdésbe botlani: Quo vadis?
Esőben egy kérdésbe botlani: Quo vadis?
Hétfő reggel fél négykor kelek. A lakótársam alszik, próbálom szűrni a fényt. Megfogadtam, hogy előre bepakolok, de nem volt semmi erőm este. Fellépés, Budapest 100. Épp csak átesem egyik napból a másikba, észrevétlen érkezik el az utazás pillanata. És ez jó: a stressz elmarad. Fél hatkor indul a vonatom a Nyugatiból, nincs három óra a menetidő. Pozsony a szecesszió és a balkán.
Este jó, este jó – Zelk Zoltán egyik legismertebb gyerekverséről
Este jó, este jó – Zelk Zoltán egyik legismertebb gyerekverséről
Zelk Zoltán (1906-1981) azokhoz a klasszikussá vált költőinkhez tartozik, akiknek nevét még mindenki ismeri, de már keveset írnak, beszélnek róla ‒ sajnos. Ezt a tendenciát próbálom megállítani, illetve megfordítani. Zelk legismertebb versével, a gyermekdallá vált Este jó, este jó… kezdetű művével kapcsolatosan osztom meg most néhány észrevételemet. Hiába érdemelte volna meg, tudtommal nem nagyon vették górcső alá ezt a költeményt, különösen verstanilag nem. Írásom végén arra is fény derítek, melyik híres költőnk vette át Zelk versének dallamát. Lehet tippelni!
Dédnagyanyám receptfüzete
Dédnagyanyám receptfüzete
Dédnagyanyám, Szenkovits Ida 1899 októberében született a Küküllő-menti Hariban, s mivel apja textilkereskedő volt, mindenfelé lakott egy kicsit Erdély-szerte. Egész életében fontosnak tartotta hangoztatni, hogy mindkét szülője örmény volt, tiszta örmény, így mondta mindig, családi történetekből tudom, főleg nagymamám elbeszélése alapján – meg a receptfüzetéből, amit idősebb korában kezdett el vezetni, elsősorban anyámnak írva visszaemlékező ételkészítési tanácsait, ki a kedvenc unokája volt, és akit csupaszemnek hívott nagy, fekete örmény szemei miatt.
Két anya-versről
Két anya-versről
A líratörténet tele van megoldatlan, vagy félig megoldott ügyekkel, és verstani nyomozóként olvasás közben néha olyan ügyekre bukkanok, mint a most következő, nagyon szép Illyés-Weöres eset. Időnként előfordul, hogy az idősebb pályatárs műve utal vissza a fiatalabbéra. Véleményem szerint ez történhetett Illyés és Weöres most következő verseinek esetében is. Illyés az idősebb, bár csak 11 évvel. De a szóban forgó ritmusban Petőfi is nyakig benne van… ‒ Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának anyák napjára írt darabját olvashatják.
Babits találkozása a Bóbitával
Babits találkozása a Bóbitával
Rég nyugtalanít egy Babits-Weöres párhuzam. Weöres Sándor nagyra tartotta Babits Mihály költészetét, így pár lappangó Babits-reminiszcencia felfedezhető az életművében. Még az olyan váratlan helyeken is, mint az úgynevezett gyerekversei. Babits-ritmus egy gyerekversben? Miért ne! - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának legújabb írását olvashatják.
Kegyencek, kiszámíthatatlanság, gyeplő
Kegyencek, kiszámíthatatlanság, gyeplő
Kis dinoszauruszként a mobiljaikat nyomkodják az emberek egész nap, mentális, pszichés és egészségügyi problémákat okozva maguknak. Jó volna arról beszélni, hogy az emberi önmegértés régi módjának, az irodalom továbbélésének milyen lehetőségei, eszközei vannak a 21. században. De hogy a civil szereplők ne magányos szélmalomharcot vívjanak, kellene a köz részéről olyan partner, amely hasonló célokat vall, és a szcéna szabályai szerint együttműködik velük. Ezek lennének a közpénzek elosztásában irodalom terén dolgozók, akik inkább ennek a rendszernek a létét veszélyeztetik.
Újító vagy hagyományos?
Újító vagy hagyományos?
Tandori Dezső (1938-2019) első verseskötetét, az 1968-ban megjelent Töredék Hamletnek címűt a modern magyar irodalom egyik jelentős fordulataként, „paradigmaváltásaként” szokás tárgyalni, és ami a versek „tartalmi szintjét”, a filozofikusságot, a gondolatiságot valamint fogalmiságot illeti, egyáltalán nem alaptalanul. Viszont úgy érzem, hogy az irodalomtörténeti köztudatban mintha nem eléggé lenne benne az a tény, hogy a Töredék Hamletnek versformái alapjában véve hagyományosak, szinte klasszikusak. Mivel úgy tudom, hogy a Töredék... verseit ebből a szempontból még nem feltétlenül vizsgálták, úgy éreztem, mindenképpen érdemes rá sort kerítenem. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának újabb írását olvashatják.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés