irodalom / gondolat
2026. 09. 02.
Óriási hatalmat, vagyont kapott az MMA többek közt abból a célból, hogy „a művészeti alkotás szabadságát, sokszínűségét, irányzatait, áramlatait” védelemben részesítse, és „a művészeti élet pluralitását, sokszínűségét” elősegítse, erre külön kötelezte is egy 2014-es alkotmánybírósági határozat. Cikkünkből kiderül, hogy az AB-határozatban foglaltaknak nem tett maradéktalanul eleget, épp az ellenkezőjét tette az Irodalmi Tagozat, amikor tagjait felvette, illetve akkor, amikor lehetősége lett volna az NKA-ban a sokszínűséget segítő döntéseket meghozni. Ezeket maga az MMA tudná – érdemi bocsánatkérés kíséretében – elismerni, kiküszöbölni és megváltoztatni, a nyilvánosság és a parlament felügyeletével, különös tekintettel arra, hogy ez törvényben is rögzített feladata: „figyelemmel kíséri a művészeti élet kérdéseit és meghatározó szellemi folyamatait, majd álláspontját, javaslatait a nyilvánosság elé tárja”.
2026. 08. 10.
Rengeteg fájdalmat okozott az elmúlt időszakban az NKA kiszámíthatatlan döntési mechanizmusa, ami sokszor minden szakmaiságot nélkülözve – például Orbán János Dénes és Takaró Mihály kurátori jelenlétében – ideológiai vagy személyes bosszú miatt volt elutasító. A közpénzekből történő szakmai kultúrafinanszírozás hiányát tetézte az általam ebben az időszakban megírt, kereken 100 pályázat esetében az NKA kasszájába befizetett, és soha viszont nem látott 4.478.211 forintnyi „nevezési díj” – amit nyugodtan nevezhetünk a bevezetőjéről L. Simon László adónak, amivel a kulturális szférát sújtotta.
2026. 07. 06.
Nem tudom, meglepő-e, de Weöres Sándor a témái szintjén néha másodlagos tehetség volt, és be is érte ezzel, mert formailag viszont mindig az elsőrangúságot választotta, és tévedés ne essék: nálam jobban kevesen tudják, hogy a költészetben a formai elsődlegesség felér a tartalmival. Mire akarom mindezt kifuttatni? Csak arra, hogy Weörest az itt futó cikksorozatomban megint diákos csenésen kaptam…
2026. 07. 03.
Kedves Endre! Habár rendhagyó formában, engem megszólító, nyílt levelet írtál, ezért fordulok közvetlenül hozzád. Megértem felindulásodat. Ami nem lehet oka nemtelen támadásnak.
2026. 06. 12.
A népies Kosztolányiról szóló írásom után adta magát a népies Babits témája, mert akármilyen hihetetlen, de szerintem ez az elefántcsonttorony-költő volt az egyik legfontosabb szálláscsinálója a két világháború közötti újnépiességnek. Ezt kevesen tudják róla, és maguk a népiek sem szívesen ismerték el – Acsai Roland "Reggeli jegyzetek" című sorozatának újabb darabját olvashatják.
2026. 06. 07.
2026. március 30-i dátummal állította ki a felmondólevelemet a veszprémi Pannon Egyetem, „átszervezés” indokkal. Nemcsak habilitált egyetemi docensi minőségemben szűnök meg ott létezni 2026. július 1-jétől, hanem a Sziveri Intézet vezetői posztjáról is leköszönök. Ebből az alkalomból – különösen a jelenlegi közéleti és (kultúr)politikai helyzetben – fontosnak tartom összefoglalni és transzparenssé tenni az intézetben folytatott munkámat.
2026. 05. 11.
Biztos sokan megütköznek a címen, hiszen az egyik fő urbánus költőnkről van szó, pedig valóban kapcsolatban állt a két világháború közötti népies mozgalommal. Mindjárt bemutatom, hogyan…
2026. 04. 21.
A kaposvári székhelyű, nemes és nagy múltra visszatekintő, de ma is fantasztikusan működő Berzsenyi Társaság meghívott, hogy tartsak előadást Berzsenyiről, méghozzá Niklán, a költő házában. Az esszét írva egy olyan érdekes jelenségre bukkantam, mely eddig rejtélyes módon elkerülte a figyelmem… - a „Reggeli jegyzetek” című sorozat újabb darabját olvashatják.
2026. 04. 13.
Brian Cox április elején Göteborgban és Stockholmban járt az Emergence című előadás világturnéja során. A stockholmi show-n volt szerencsém ott lenni. Tudtam, hogy nem egy szimpla tudományos előadásra számíthatok, hanem valóban egy show-ra, ahol a magasszintű tudományos téma retorikailag átgondoltan, humorral, és mindenféle művészet bevonásával, szórakoztatóan igyekszik majd a közönséget gondolkodásra késztetni az emberiséget régen foglalkoztató és most is érdeklő kérdésekben. Például hogy kik is vagyunk mi, emberek? Miért keletkezett az intelligens élet? Honnan és hová tart az általunk ismert világegyetem? Mi a helyünk és felelősségünk ebben a világban?
2026. 03. 26.
Mi előzte meg a Kádár-korszak utolsó évtizedében fellépő fiatal irodalom térfoglalását? A hatvanas évek végétől egyre markánsabban jelentkező „ifjúsági probléma”, vagyis a háború alatt és után született nemzedék feltűnése és mind láthatóbb térnyerése a magyar irodalomban a hetvenes évek végére érte el azt a küszöböt, amikortól a különféle szinteken működő döntéshozói réteg (hivatalos és informális kultúracsinálók, irodalmi ügyek döntéshozói) számára megkerülhetetlen potenciállá, problémává vált.
