irodalom / gondolat
2025. 06. 09.
Hétfő reggel fél négykor kelek. A lakótársam alszik, próbálom szűrni a fényt. Megfogadtam, hogy előre bepakolok, de nem volt semmi erőm este. Fellépés, Budapest 100. Épp csak átesem egyik napból a másikba, észrevétlen érkezik el az utazás pillanata. És ez jó: a stressz elmarad. Fél hatkor indul a vonatom a Nyugatiból, nincs három óra a menetidő. Pozsony a szecesszió és a balkán.
2025. 05. 25.
Zelk Zoltán (1906-1981) azokhoz a klasszikussá vált költőinkhez tartozik, akiknek nevét még mindenki ismeri, de már keveset írnak, beszélnek róla ‒ sajnos. Ezt a tendenciát próbálom megállítani, illetve megfordítani. Zelk legismertebb versével, a gyermekdallá vált Este jó, este jó… kezdetű művével kapcsolatosan osztom meg most néhány észrevételemet. Hiába érdemelte volna meg, tudtommal nem nagyon vették górcső alá ezt a költeményt, különösen verstanilag nem. Írásom végén arra is fény derítek, melyik híres költőnk vette át Zelk versének dallamát. Lehet tippelni!
2025. 05. 13.
Dédnagyanyám, Szenkovits Ida 1899 októberében született a Küküllő-menti Hariban, s mivel apja textilkereskedő volt, mindenfelé lakott egy kicsit Erdély-szerte. Egész életében fontosnak tartotta hangoztatni, hogy mindkét szülője örmény volt, tiszta örmény, így mondta mindig, családi történetekből tudom, főleg nagymamám elbeszélése alapján – meg a receptfüzetéből, amit idősebb korában kezdett el vezetni, elsősorban anyámnak írva visszaemlékező ételkészítési tanácsait, ki a kedvenc unokája volt, és akit csupaszemnek hívott nagy, fekete örmény szemei miatt.
2025. 05. 04.
A líratörténet tele van megoldatlan, vagy félig megoldott ügyekkel, és verstani nyomozóként olvasás közben néha olyan ügyekre bukkanok, mint a most következő, nagyon szép Illyés-Weöres eset. Időnként előfordul, hogy az idősebb pályatárs műve utal vissza a fiatalabbéra. Véleményem szerint ez történhetett Illyés és Weöres most következő verseinek esetében is. Illyés az idősebb, bár csak 11 évvel. De a szóban forgó ritmusban Petőfi is nyakig benne van… ‒ Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának anyák napjára írt darabját olvashatják.
2025. 04. 02.
Rég nyugtalanít egy Babits-Weöres párhuzam. Weöres Sándor nagyra tartotta Babits Mihály költészetét, így pár lappangó Babits-reminiszcencia felfedezhető az életművében. Még az olyan váratlan helyeken is, mint az úgynevezett gyerekversei. Babits-ritmus egy gyerekversben? Miért ne! - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának legújabb írását olvashatják.
2025. 03. 27.
Kis dinoszauruszként a mobiljaikat nyomkodják az emberek egész nap, mentális, pszichés és egészségügyi problémákat okozva maguknak. Jó volna arról beszélni, hogy az emberi önmegértés régi módjának, az irodalom továbbélésének milyen lehetőségei, eszközei vannak a 21. században. De hogy a civil szereplők ne magányos szélmalomharcot vívjanak, kellene a köz részéről olyan partner, amely hasonló célokat vall, és a szcéna szabályai szerint együttműködik velük. Ezek lennének a közpénzek elosztásában irodalom terén dolgozók, akik inkább ennek a rendszernek a létét veszélyeztetik.
2025. 03. 06.
Tandori Dezső (1938-2019) első verseskötetét, az 1968-ban megjelent Töredék Hamletnek címűt a modern magyar irodalom egyik jelentős fordulataként, „paradigmaváltásaként” szokás tárgyalni, és ami a versek „tartalmi szintjét”, a filozofikusságot, a gondolatiságot valamint fogalmiságot illeti, egyáltalán nem alaptalanul. Viszont úgy érzem, hogy az irodalomtörténeti köztudatban mintha nem eléggé lenne benne az a tény, hogy a Töredék Hamletnek versformái alapjában véve hagyományosak, szinte klasszikusak. Mivel úgy tudom, hogy a Töredék... verseit ebből a szempontból még nem feltétlenül vizsgálták, úgy éreztem, mindenképpen érdemes rá sort kerítenem. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának újabb írását olvashatják.
2025. 02. 11.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Lőrincz Csongor válaszait olvashatják.
2025. 01. 27.
Abonyból származó költőként minden irodalmi momentum fontos számomra, ami e városhoz köthető. Arra már jó húsz éve rájöttem, hogy Illyés Gyula 1934-ben megjelent Ifjúság című elbeszélő költeményében is szerepel Abony neve ‒ ezért is szereztem be a mű első kiadását ‒, de arra csak a napokban találtam rá Illyés „1919. augusztus” című visszaemlékezésében, hogy pontosan hogyan, és miért is került bele. E memoárból viszont kiderült, hogy Illyés nem járt Abonyban. De a háromszoros Kossuth-díjas, Babits-tanítvány Illyés élete annyira érdekes, hogy nála még az is izgalmas, hogy hogyan nem jutott el valahová. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának következő írását olvashatják.
2025. 01. 23.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Kulcsár Szabó Ernő válaszait olvashatják.
