bezár
 

színház

Unokáink legurulnak
Unokáink legurulnak
Március 21-én a Budapesti Színházak Éjszakája program keretein belül a Budaörsi Latinovits Színházban megrendezték Az előadás csak a jéghegy csúcsa, nézzük meg, mi van a víz alatt című beszélgetést hét társulati színésszel, illetve a színház igazgatójának jelenlétével. Szóba került többek között a színészi szakma ajánlása fiatalok számára, a próbafolyamatok a színházban, illetve egy-két színpadi baki is.
„It’s all a circus kid”
„It’s all a circus kid”
A Katona József Színház Chicagója nem leleplezi a bűnt, hanem látványos formába önti, és ezzel sajátos erkölcsi kényelmet kínál a nézőnek. A Kamra Karma Clubbá alakuló terében a korrupció, a manipuláció és a hírnév iránti vágy nem morális kérdésként, hanem esztétikai élményként jelenik meg. Székely Kriszta rendezése következetesen játszik a brechti elidegenítés eszközeivel, miközben a nézőt nem eltávolítja, hanem cinkossá teszi: részévé egy olyan show-nak, ahol a kritika maga is látvánnyá válik, a felmentés pedig már az érkezés pillanatában megtörténik.
Hátrányokból formatív erő
Hátrányokból formatív erő
A rendező, ha nő című beszélgetéssel indult a Katona József Színház Behívó című közösségi színházi program új beszélgetés-sorozata, a FókuszOn.
(Tömeg)pánik
(Tömeg)pánik
Március 13-án mutatta be legújabb darabját a Sirokkó Szövetkezet, Keleti Blokk – Tömegpánik egy felvonásban címmel, melyet a Radnóti Színház és az Eötvös10 együttműködésével vittek színre. A 20011-ben játszódó darab egy diszkóbaleseten vezeti végig a nézőket, amihez több hasonló esetet is felhasználtak; mintha a West-Balkán tragédiát helyezték volna sci-fi környezetbe.
Orvosi precizitással keresni a múltat
Orvosi precizitással keresni a múltat
Egy nagyregény színpadi adaptálása már terjedelménél fogva is kihívások elé állítja a színházi alkotókat. A Budapest Bábszínház viszont nagyszerű kísérletbe kezd: Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényét monodrámaként állítják színpadra, a számtalan szereplő így bábtechnikákkal elevenedhet meg. Az eredmény pedig izgalmas és látványos előadás, még ha az adaptáció korlátai is nyilvánvalóvá válnak.
Egy csipet Anglia
Egy csipet Anglia
Az Orlai Produkció keretében Kocsis Gergely okos, a műfajt jól értő és pontos rendezése a legnemesebb értelemben vett angol szórakoztató színház: csipkelődően ironikus, finoman társadalomkritikus este, amit a sziporkázó színészi alakítások lendülete és játéköröme tesz ellenállhatatlanná. Fiataloktól érett színészóriásokig itt mindenki élvezi a színházat, akárcsak a nézők. Ráadásul annak is tökéletesen élvezhető és érthető az előadás, aki egyetlen epizódot sem látott az eredeti tévés sitcomból.
Csehov-hommage
Csehov-hommage
Feledi János koreográfus-rendező másfél évtizede következetesen építi azt a sajátos, irodalmi alapanyagokból táplálkozó táncszínházi nyelvet, amely a tavaly novemberben bemutatott Cseresznyéskert-adaptációjában – korábbi, expresszívebb munkáival összehasonlításban – imponálóan letisztult formában jelenik meg. A rá jellemző, olykor fragmentált szerkesztésmód helyett most csendekre építő, koncentrált kompozíciót látunk tőle. Értő és érző fejhajtás, tiszteletadás ez Csehov-világa előtt. 
Hova tovább? Sehova
Hova tovább? Sehova
A február 24-től március 1-ig tartó Kőbánya Underground: Fény-, hang- és térfesztivál keretein belül február 25-én este előadták a Sirokkó Szövetkezet Puszták népe – A társadalmi szorongásról című darabját. A Sirokkó Szövetkezet előadása három év és közel ötven előadás után is lankadatlanul csigázza fel a nézők érdeklődését, és kelti ugyanazt a megmagyarázhatatlanul szorongató, mégis otthonos érzést az emberben, mint a premieren.
Játék a boncasztalon, asztal a perzsaszőnyegen
Játék a boncasztalon, asztal a perzsaszőnyegen
Február 24-én mutatták be Porogi Dorka A színház ideje. Színészettörténet című kötetét a Katona József Színház Kantinjában. A szerzőt Szabó-Székely Ármin, a Katona dramaturgja kérdezte kutatási módszereiről, a színész óriások közötti összefüggésekről és jövőbeli terveiről.
Szörnytelenített mítosz, vitorlással
Szörnytelenített mítosz, vitorlással
Hegymegi Máté rendezői koncepciója a Mary Shelley által írt romantikus-filozofikus horrorból inkább csak a filozófiát tartja meg. Az előadás legnagyobb erénye a csodálatos díszlet: egy teljes vitorláshajó a színen. Maradandó látványemlékekkel térhetünk haza, de valahol a Frankenstein-történet érzelmi ereje, mitikus problematikussága elveszik. Nem csoda, hogy a végén a színpadmester legénységét szinte nagyobb taps köszönti, mint a színészeket.
20   21   22   23   24   25   26   27   28 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés