színház
2025. 03. 01.
Ki volt Lőw Immanuel? Miért utálta Jászai Mari Márkus Emíliát? Milyen színigazgató volt Somló János? Hogyan birkózzunk meg szerettünk elvesztésével? Lehetséges-e a kapcsolat élők és holtak között? A Trafó Pincéjében az összes kérdésre választ kapunk Kárpáti Péter Térkép a túlvilágról című darabjából. Eközben Tóth Ildikó és Zsótér Sándor lírai szomorúsággal átitatott játéka egy olyan „itt és most” pillanat részesévé tesz, amelyhez hasonlót a szorgos színházlátogató is csak ritkán él meg.
2025. 02. 25.
Mekkorát változott a világ! Molière hőse a 17. században még ironikusnak is fanyar, sötétragyogású kisbolygó a francia társadalom univerzumában. Napjainkban szinte normális, ha azzal kelünk: „Két seb a két szemem. Ez a világ rohad. Nem merek szétnézni, mert elhányom magamat”, és néha bizony gyűlöljük embertársainkat. A rendező, címszerepet játszó, egyben díszlet- és jelmeztervező Menszátor Héresz Attila által színpadra vitt előadás áthallások mentén szól napjainkról, ráérezve a társadalmi romlással járó erkölcsi amortizációra.
2025. 02. 14.
Csehov-dráma északi fekete humorba pácolva? A bizarr párosítás létezik, és be is mutatták a Vígszínházban Bodó Viktor rendezésében.
2025. 02. 07.
Acsai Roland Tili és Tiló című mesejátékának bemutató előadása február 15-én, 16 órakor kezdődik a TÉRopen minifesztiválon, a Térszínházban (1033 Budapest, Fő tér 1).
2025. 02. 06.
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház A kék csodatorta című zenés mesejátékot állította színpadra, amelyet a Muszty Bea-Dobay András szerzőpáros jegyez - áll a teátrum MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
2025. 02. 06.
A könyv 20. század első felében tevékenykedő színészeket mutat be Szigethy Gábor Kossuth-díjas színháztörténész emlékein keresztül. Az író meghatározása szerint ez „csupán emlékeiből szőtt, betűtengerré szilárdult, könnyes-mosolygós múltdarabok” gyűjteménye. A szerző egy-egy fejezetet szánt a színészeknek. Van, akinek nagyvonalakban bemutatja az életét, van, akinek kiemeli néhány színesen fénylő pillanatát a karrierjéből, és van, akinek a puszta létét dicsőíti. Minden fejezethez illusztrációként szolgálnak az eredeti, többször kézírásokkal is ellátott képek a művészekről, és a szintén kézzel írt levelek.
2025. 02. 04.
A kortárs művészeti életnek a független színház mindig izgalmas, dinamikusan fejlődő területe. Formanek Csaba még e különleges világnak is rendhagyó résztvevője. A Kettőspont Színház vezetőjének évek óta élvezhetjük formabontó előadásait, amelyekben az emberi lét mibenlétét kutatja, már-már filozófiai mélységgel. Január második felében Kiborult fantázianévvel utószilveszteri vacsorára invitálta közönségét, és teszi ezt a következő hónapokban is havonta egyszer, maximum harminc nézőt invitálva rá.
2025. 02. 02.
Derűs operai hétköznap a Bécsi Állami Operaház januári Ariadné Naxos szigetén-szériája. Nem hétköznapi eseménynek indult ugyan: Anna Nyetrebko címszerepbeli debütálásának volt hivatott helyet adni. Nyetrebko a várakozásoknak megfelelően még decemberben lemondta a fellépését, az Operaház pedig – a mundér becsületét mentendő – nem kisebb „nevet” állított ki helyette, mint a drámai szoprán-repertoár ragyogó csillagát, Lise Davidsent. (Az operaház homlokzatán az adott előadást beharangozó neonfények ennek megfelelően hirdetik az eseményt: Lise auf Naxos.) A végeredmény: egy jól működő, szórakoztató, egészében örvendetes színvonalú előadás, néhány kiváló alakítással.
2025. 01. 30.
A Radnóti Színház 2024 októberében mutatta be Lev Birinszkij Bolondok tánca című darabját, melynek ősbemutatója ugyan több mint száz éve volt, de Sebestyén Aba mostani rendezése humorral, áthallásokkal és kikacsintásokkal párhuzamot von a színpadon látott feudális Oroszország és jelenünk között. Ezt a szembesítést bár nagyon finoman oldja meg a rendező, sosem feledteti velünk, hogy magunkon nevetünk.
2025. 01. 24.
Megfutott és belátható pályák a magyar bábművészetben címmel rendeztek műhelykonferenciát az Országos Színházművészeti Múzeum és Intézet (OSZMI) részeként működő Bajor Gizi Színészmúzeumban, olyan problémák köré rendezve az előadásokat és a beszélgetéseket, mint a szakmán belüli generációváltás, a bábszakember-képzés, a mester–tanítvány viszony vagy a bábszínész-szakma elismertetése.
