színház / kulissza
2026. 06. 28.
Nyakó Julianna 2026. június 20-án, életének 64. évében váratlanul és tragikus hirtelenséggel elhunyt. Nemcsak az elmúlás, a hír is tragikus hirtelenséggel érkezett. Bár az elmúlt években már súlyos egészségügyi problémákkal nézett szembe, mégis úgy tűnt, ismét sikerült visszaküzdenie magát a munkához, amely számára létforma volt. Életútja egy egész nemzedék történetét sűríti magába, azét a generációét, amely a Kádár-rendszer konszolidált éveiben nőtt fel, fiatal felnőttként élte meg a rendszerváltást, majd érett művészként az Orbán-rendszer kulturális-politikai átrendeződését. Három rendszer, három alkalmazkodási kényszer, három különböző ígéret és három különböző csalódás.
2026. 06. 21.
„Itt az idő, hogy lépjünk túl a cigányvicceken és vegyük vissza a humor fegyverét!” hirdette a VIII. Roma Hősök Színházi Fesztivál. 2026. május 5-9. között be is váltották az ígéretet, Balogh Rodrigó az Independent Theater Hungary alkotói gondolatiságáról, a Roma Hősök fesztiválról és a hatás erejéről mesélt.
2026. 05. 30.
A magyar színházi életben számos rendező hangos belépővel érkezett, érkezik: programot hirdetnek, esztétikai forradalmat ígérnek, nyilatkozatokkal bélelik ki premierjeiket. És vannak olyanok, akik csöndesebben jönnek, de berendezkednek a szakmában. Czeizel Gábor az utóbbiak közül való. Nem a harsány önmitológia embere, hanem a munkáé. A neve nem botránycímként terjed, hanem szakmai beszélgetésekben: „vele jó dolgozni”, „figyel a színészre.” Ezek a mondatok a színházban többet érnek sok önfényező interjúnál. A rendező idén tölti be hatvanötödik életévét, ennek apropóján pályaösszegző beszélgetésbe vágtunk bele.
2026. 05. 28.
A Katona József Színház Behívó közösségi színházi projektjének keretén belül megvalósuló FókuszOn című beszélgetés-sorozat második alkalmára április 18-án, Védőháló nélkül címmel került sor.
2026. 05. 25.
Május 6-án pár perccel tíz óra előtt érkeztem meg a Katona József Színház épületéhez. A teraszon és a Kantin asztalainál már sok izgatott érdeklődő várta az Életvárók szakmai nap kezdetét. Régi ismerősök köszöntötték egymást, új ismeretségek formálódtak – számos területről érkeztek résztvevők, köztük a színház, a drámapedagógia, a gyermekvédelem, a szociális munka, a közoktatás vagy akár a sport világából. Ennek a sokféle nézőpontnak a találkozása szakmailag hasznos és emberileg is inspiráló programsorozatot eredményezett.
2026. 04. 17.
Március 21-én a Budapesti Színházak Éjszakája program keretein belül a Budaörsi Latinovits Színházban megrendezték Az előadás csak a jéghegy csúcsa, nézzük meg, mi van a víz alatt című beszélgetést hét társulati színésszel, illetve a színház igazgatójának jelenlétével. Szóba került többek között a színészi szakma ajánlása fiatalok számára, a próbafolyamatok a színházban, illetve egy-két színpadi baki is.
2026. 04. 08.
A rendező, ha nő című beszélgetéssel indult a Katona József Színház Behívó című közösségi színházi program új beszélgetés-sorozata, a FókuszOn.
2026. 03. 19.
Február 24-én mutatták be Porogi Dorka A színház ideje. Színészettörténet című kötetét a Katona József Színház Kantinjában. A szerzőt Szabó-Székely Ármin, a Katona dramaturgja kérdezte kutatási módszereiről, a színész óriások közötti összefüggésekről és jövőbeli terveiről.
2026. 03. 12.
2026. január 31-én szervezték meg a Katona József Színház, valamint a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon együttműködésében létrejött Életvárók támogatói napot. A sokszínű és tartalmas esemény három programot foglalt magában: egy kerekasztal-beszélgetést a gyermekvédelmi jógyakorlatokról, egy drámajátékos foglalkozást és workshopot az Életvárók program résztvevőivel, illetve egy előadást a színház repertoárjából.
2026. 03. 04.
Március 5-én ismét színpadon az Értünk című előadás, amely a Csokonai KözTér tizennégy civil alkotójának közreműködésével jött létre még januárban. A produkció a midlife crisis kérdéskörét járja körbe, személyes és közösségi nézőpontból is megvilágítva az életközepi válság dilemmáit. Az alkotócsapat négy tagjával, Deczki Klárával, Dobi Edittel, Madák Zsuzsannával és Varga Nikolettel a kőszínházi formától eltérő próbafolyamatról, a közösen átélt mélypontokról, valamint a színpadi jelenlét kihívásairól és felszabadító erejéről beszélgettünk.
