bezár
 

irodalom

Kegyencek, kiszámíthatatlanság, gyeplő
Kegyencek, kiszámíthatatlanság, gyeplő
Kis dinoszauruszként a mobiljaikat nyomkodják az emberek egész nap, mentális, pszichés és egészségügyi problémákat okozva maguknak. Jó volna arról beszélni, hogy az emberi önmegértés régi módjának, az irodalom továbbélésének milyen lehetőségei, eszközei vannak a 21. században. De hogy a civil szereplők ne magányos szélmalomharcot vívjanak, kellene a köz részéről olyan partner, amely hasonló célokat vall, és a szcéna szabályai szerint együttműködik velük. Ezek lennének a közpénzek elosztásában irodalom terén dolgozók, akik inkább ennek a rendszernek a létét veszélyeztetik.
Három év, három verseskötet
Három év, három verseskötet
A megjelenések áradatában nehéz odafigyelni minden pályakezdő szerzőre. Az elmúlt években több izgalmas költői indulásnak is tanúi lehettünk, többekről azonban nem vagy alig született kritika. 2022 már három éve volt, és 2024 is messzinek tűnik. Az elmúlt három év első versesköteteiből válogatva írt recenziót Moklovsky Réka Kiss Dávid, Papp Gréta és Nagy Zalán köteteiről. 
À la recherche Radnóti Miklós
À la recherche Radnóti Miklós
Március 11-én tartották Radu Vancu román szerző Kaddis Radnóti Miklósért című verseskötetének bemutatóját. A Prae Kiadó legújabb könyvét André Ferenc fordította. Vele és a kötet szerkesztőjével, Péczely Dórával beszélgetetett Vincze Bence a Három Holló Kávéházban.
Kiosztották az Év Gyerekkönyve díjakat
Kiosztották az Év Gyerekkönyve díjakat
Tizedik alkalommal adta át a HUBBY az Év Gyerekkönyve díjakat. A különböző korosztályoknak szóló kötetek közül idén Marék Veronika Prémszakáll és Torzonborz, Kiss Judit Ágnes Tujaszörny és Nyírfakobold, Gimesi Dóra Amikor mesélni kezdtek a fák és Somfai Anna A Fal túloldalán című művét díjazták.
A-tól Z-ig
A-tól Z-ig
Ahogyan a forma is képlékeny, az elbeszélői stílus is a komolyság-farsz mezsgyéjén mozog. A narrátor Zsombor részletekbe menő őszinteséggel vall életéről, és egyszerre távolságtartó gúnnyal bohózatot csinál abból. Szüntelenül elemzi, értékeli minden mozzanatát. Halmozott önreflexió, amely gyakran önmarcangolásba torkollik. Zsombor, aki leginkább csak magasrepülésben vagy abszolút mélységekben tud létezni, a férfiasságról is végletekben gondolkozik - Geiszt Hanna kritikája. 
Sor(s)törés a folytonosságban
Sor(s)törés a folytonosságban
Esztétikai és érzelmi síkon egyaránt intenzív estének lehettek részesei azok, akik február 24-én a közönség soraiban ültek a Horváth Florencia költő, a prae.hu főszerkesztő-helyettese és Karádi Gergő, a Sorbonne Sexual énekese által megálmodott Valójában senki újabb előadásán a Három Hollóban. Az irodalom, zene és színház találkozásából létrejött előadást ezúttal egy, Deák Dóra műsorvezető által moderált beszélgetés követte, amelyen nemcsak az alkotók, hanem keresztes zoltán pszichiáter és az underdogimages frissen megjelent fotóalbum szerzője is részt vett.
Újító vagy hagyományos?
Újító vagy hagyományos?
Tandori Dezső (1938-2019) első verseskötetét, az 1968-ban megjelent Töredék Hamletnek címűt a modern magyar irodalom egyik jelentős fordulataként, „paradigmaváltásaként” szokás tárgyalni, és ami a versek „tartalmi szintjét”, a filozofikusságot, a gondolatiságot valamint fogalmiságot illeti, egyáltalán nem alaptalanul. Viszont úgy érzem, hogy az irodalomtörténeti köztudatban mintha nem eléggé lenne benne az a tény, hogy a Töredék Hamletnek versformái alapjában véve hagyományosak, szinte klasszikusak. Mivel úgy tudom, hogy a Töredék... verseit ebből a szempontból még nem feltétlenül vizsgálták, úgy éreztem, mindenképpen érdemes rá sort kerítenem. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának újabb írását olvashatják.
Visszamenni Firenzébe
Visszamenni Firenzébe
Krasznahorkai László Firenzében járt március első hétvégéjén, a TESTO (come si diventa un libro) című évente megrendezett irodalmi esemény keretén belül hívták meg a városba, mivel elkészült Megy a világ (Avanti va il mondo) című kötetének olasz fordítása.
„A vers akarjon írni engem”
„A vers akarjon írni engem”
A Megváltás vég nélkül című kötetről Imreh András kérdezte a szerzőt, február 18-án, a Három Hóllóban. A beszélgetés során előkerült a költészethez fűződő viszony, a verstan, valamint korábbi kötetekről és a fordításról is szó esett. Az est kellemes hangulatban telt, komoly szakmai mélységekbe merültek a szereplők, de végig követhető és izgalmas maradt a beszélgetés.
Jókai is szerette volna az American Horror Story-t
Jókai is szerette volna az American Horror Story-t
A Fővárosi Nagycirkusz Artista Café sorozatának februári alkalma a cirkusz és Jókai köré szerveződött. A február 20-i eseményen Almássy Balázs irodalmár, Balogh Tibor színházi író és dramaturg, Perczel Olivér társadalomtörténész, Szonday Szandra cirkusztörténész és Fekete Péter főigazgató beszélgetését és előadását hallhattuk Pál Dániel Levente vezetésével. Az este tematikája a Jókai bicentenáriumhoz kapcsolódva a 19. századi cirkuszi világot járta körül.
25   26   27   28   29   30   31   32   33 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés