irodalom
2024. 09. 13.
Augusztus 31. és szeptember 1. között rendezték meg a zenei és művészeti feminista fesztivált, a Ladyfest Budapestet, amelynek célja a közösségépítés és a női szolidaritás tereinek építése. A fesztivál részét képező irodalmi beszélgetéseknek a Gólya Presszó adott otthont, a résztvevők a Szépírók Társasága tagjai voltak, a programokat Ferencz Mónika költő és műfordító moderálta. Kőrösi Kata beszámolóját olvashatják a fesztivál első napjáról.
2024. 08. 30.
Az inorganikusság, a halál nyughatatlan, folyamatosan mozgó dinamizmus, ahogy a levegő buborék is táncol, mozog a víz felszínén. A megszűnés, a deterritorializáció dinamizálja az egész juhászi lírai univerzumot. - Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közöl, ennek második részét olvashatják.
2024. 08. 24.
Mit jelentett a múltban és mit jelent ma a szabadság fogalma? Hogyan közvetíthető tettekben, tárgyakban és terekben, hogyan alakíthatják át az új technológiák a szabadsághoz való viszonyunkat? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a tizenkettedik European Remembrance Symposium ‘Commemorating and narrating freedom’című rendezvényén. Bódi Lóránt beszámolója.
2024. 08. 15.
Milosevits Péter író, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1952-ben Budakalászon született, és hetvenedik életévében, 2021-ben, Szentendrén halt meg. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Szláv Filológiai Tanszékén dolgozott. Irodalomtörténeti publikációi csakúgy, mint szépirodalmi művei magyar és szerb nyelven jelentek meg. Tudományos munkái mellett a próza és líra műfajaiban is alkotott. Dramaturgiai munkáit a Magyarországi Szerb Színházban mutatták be. Fordításában jelent meg Szerbiában Rejtő Jenő két legismertebb regénye. Munkássága Magyarországon kívül is nagy hatású - Gaján Éva tanulmányát olvashatják.
2024. 08. 07.
"Ahogy azt Juhász verseiben is megfigyelhetjük, a dolgok is lehetnek átszellemültek, változékonyak, dinamikusak, rezgőek, vibrálóak, életvidámak, reszketőek, drámaiak, remegőek, rezonálóak, aktívak" - Horváth Márk Juhász Ferencről készülő monográfiájából négy részt közöl, ennek első részét olvashatják.
2024. 08. 05.
Április 19-én két idősebb barátom ajánlása alapján belekezdtem a Nem olvasásába. Közülük az egyik irodalomtudós, a másik pedig párhuzamot vélt felfedezni a Nem és a tavaly megjelent Keringő című regényem között. Megrendeltem tehát a könyvet, a megérkezése előtt elolvastam a Jelenkorban megjelent előzetest, ami nem izgatott fel különösebben.
2024. 08. 01.
A regény alapján úgy látszik, hogy az elbeszélő Kemény Lili nem meggyőződésből nihilista, hanem mert Kemény Lili nem is létezik - önmaga felszámolása vagy fel nem építettsége rántja magával az egész hóbelevancot. A főszereplőnek nincsen személyisége, egyénisége, önállósága, mindig másokhoz képest határozza meg magát, másokat utánoz, másokra támaszkodik az élete minden területén. - Borsai Szandra kritikája.
2024. 07. 06.
Borsik Miklós költő, legutóbbi kötete Futárlíra címmel jelent meg a Jelenkor Kiadónál. 2024-ben Hazai Attila Irodalmi Díjat kapott. Átoknaptár (2020) című debütáló kötetével felkerült a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj 10-es listájára. Köteteiről, írásról és álmokról is kérdezte őt Tóth Marcsi.
2024. 07. 04.
Lapis József kritikust, irodalomtörténészt, könyvtárost, az Alföld, az Alföld Online és a Prae folyóirat szerkesztőjét első, Beszédtöredékek a halálról című, 2024 tavaszán a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány gondozásában megjelent verseskötetéről Moklovsky Réka kérdezte.
2024. 07. 02.
Havas Juli második, Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című, tavasszal megjelent regényének bemutatóját június 17-én tartották a Kis Présházban. A kötetről a szerzőt Horváth Florencia költő, kulturális újságíró kérdezte.
