bezár
 

irodalom

2011. 10. 26.
Mészöly Dezsőt november 4-én temetik
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mészöly Dezső Kossuth-díjas írót november 4-én, pénteken 14 óra 15 perckor kísérik utolsó útjára a Farkasréti temetőben - közölte az MTI-vel szerdán a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

prae.hu

Mészöly Dezső életének 94. évében rövid betegség után október 11-én hunyt el. A Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, műfordítót, a Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagját a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját halottjának tekinti.

Mészöly Dezső 1918. augusztus 27-én született Budapesten. Elemi iskoláit a szegedi piaristáknál végezte, majd Sárospatakon lett gimnazista. 1936-ban beiratkozott a Református Teológiai Akadémiára Budapesten, 1940-től három évig a Képzőművészeti Főiskola festőnövendéke is volt, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1942-ben Kolozsvárott avatták bölcsészdoktorrá, disszertációját Villonból írta.

Élete első szerződését 25 évesen a Nemzeti Színház igazgatójától az Antonius és Kleopátra című Shakespeare-darab fordítására kapta. 1946-48 között a Nemzeti Színházban segédszínészként, segédrendezőként és dramaturgként is dolgozott, ez utóbbi munkakört töltötte be 1958-ig a Madách Színházban is, közben 1951-től 1954-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia tanára volt.

1963-tól tizenöt éven keresztül dolgozott elsősorban fordítóként és dramaturgként a Magyar Televízióban, nevéhez fűződik több film - a Liliomfi, a Bánk bán vagy a Czillei és a Hunyadiak - forgatókönyve is. 1992 óta a Lyukasóra című televíziós irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője volt.

Műfordítói munkásságának gerincét Villon műveinek tolmácsolása és a róla készült tanulmányok sora adta.

Lefordította szinte a teljes életművet, mindent, amit Villonnak tulajdonítottak és azt is, amit írtak róla. De az ő fordításában játsszák ma Magyarországon a legtöbb Shakespeare-darabot, és átültette magyarra Moliére, Agatha Christie, Heine műveit, sőt egy névtelen flamand szerző mirákulumát is.

Versei Önarckép retus nélkül (1975) és Villon árnyékában (1983) címmel jelentek meg, forgatókönyveit a Lyukasóráimban adta közre 1993-ban.

1987 óta a Magyar Shakespeare Bizottság, 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1953-ban József Attila-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 2008-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Makai Máté mesél Andris Kalnozols regényéről
Írásgyakorlatok Kemény Lilivel a Nincs Fesztiválon
Az Élet és irodalom LXIX. évfolyamának 42. számáról
Három nő a karrierváltásról

Más művészeti ágakról

Taylor Swift új albuma fényes, de mélység nélküli popparádé
Beszélgetés Köles Ferenccel a közérzetéről, pályája sikereiről, kudarcairól és a színházi struktúráról
Vészits Andrea Ábris és az azúrkék patkány című kötetéről
A Tér 12 Kulturális Egyesület Leláncolt Prométheusz című előadása a Szkénén


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés