Kovács Sándorné polgármester az MTI-nek elmondta, már összeállt a február 21-i tikverőzésen felvonuló maskarák csapata, a résztvevők elkészítették, felújították a ruhákat és az álarcokat.

Húshagyó kedden a jellegzetes maszkot és színes szalagokból összetákolt gúnyát viselő, valamint a babos kendős, kosarat cipelő tojásszedő lánynak öltözött fiatalok 15 fős menete, élén a ruhájában tekintélyes mennyiségű szalmát cipelő "szóma-törökkel", hangos kiáltozással járja végig a község utcáit.

Bezörgetnek a portákra, "üdvözlésképpen" korommal kenik be a fehérnépek arcát, majd berontanak a baromfiudvarokba, s ha a háziasszony nem volt elég friss, az aznapi tojástermés bánja a maskarások látogatását.

Mindezért "jutalomként" sonkaszeletekkel, kolbásszal rakják meg a tojásszedő "lányok" kosarát, s frissen sütött farsangi fánkkal, kávéval, üdítővel, néhol borral vendégelik meg a tikverőzőket.

A farsangi fánk kijár a faluba érkező vendégeknek is. A mohai háziasszonyok már keddre virradó éjszaka megkezdik a tészta készítését, sütését, s 1500 darab süteménnyel várják a mulatságra érkezőket.

A programra már eddig számos iskola, óvoda, turistacsoport jelentkezett be az ország különböző vidékéről.

A mohai tikverőzés különlegessége a kormozás. Azt, hogy honnan ered a szokás, "tudományosan" nem sikerült megállapítani. A feltételezések szerint hajdan egy tréfás kedvű legény akarta fokozni a jókedvet azzal, hogy kormos kézzel megcirógatta a lányokat. Az ötlet akkora sikert aratott, hogy elmaradhatatlan részévé vált a mulatságnak.

A kormozás alól senki nem tud kibújni, még a falun áthaladó, s a maskarások által megállított autók utasainak is kijut belőle.