A magyar-román határ mellett lévő község több épülete őrzi az író emlékét: 2011-ben újították fel azt a település központjában álló házat, amelyben Móricz Zsigmond a gyermekkorát töltötte, 2012-ben pedig református emlékparkot létesítettek, amelyben az író zsoltárait hallhatják és olvashatják a látogatók.
    

Az ünnepségen Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat területi és vidékfejlesztési bizottságának elnöke elmondta: Móricz Zsigmond munkássága olyan tükröt állít mindannyiunk elé, amelyben képesek leszünk felfedezni azokat az értékeket, amelyek mentén érdemes élni az életet.
    

"Móricz számára fontos volt a család, a nemzet, a hűség, a becsületesség és a szív" - fogalmazott a bizottsági elnök.
    

A megyei és a települési önkormányzat, valamint a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület által szervezett eseményen Szabó Károly polgármester elmondta: Móricznál szebben még senki sem tudta megfogalmazni, milyen ez a szilvafák által teljesen körbevett kis falu. "Itt kezdte az életét, itt született 1879. június 29-én, édesanyja itt ringatta bölcsőjét, itt tette meg első lépéseit, és innen kapott útravalót az életbe, a falu iránt érzett szeretete mindig hazahozta őt" - mondta a polgármester.
    

Felidézte: amikor a Móricz-család vállalkozása tönkrement, az akkor még kisgyermek Móricznak is el kellett hagynia Tiszacsécsét, a "nagy tágasságot, a színes és csillogó végtelent jelentő" tájat. A csécsieket örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy itt élhetnek az író Tündérszigetén, ami mára sokat fejlődött, de ma is örök diófák és szilvafák szegélyezik - fogalmazott Szabó Károly.
    

Hamar Péter irodalomtörténész előadásában arról beszélt: az irodalmi művek fennmaradásának titka az azokban rejlő aktualitás és időszerűség, vagyis az, hogy a mindenkori olvasó lelke megrezdül-e az olvasottak hatására. Móricz leírt sorai szilárd időszerűséget tükröznek, művei a mai olvasók számára is érvényes választ adnak az embereket folyamatosan foglalkoztató kérdésekre, a kétkedőket és a bizonytalankodókat azonban nem árt erről meggyőzni - jelezte Hamar Péter.
    

"A Móricz-művek magukért beszélnek, néhány közülük mai is frissebbnek tűnik, mint egyik-másik ma favorizált élő magyar próza" - tette hozzá a szakember.
    

Az eseményen felolvasták az író Hét krajcár című novelláját, majd a jelenlévők elhelyezték a koszorúkat az emlékház előtt álló Móricz-szobornál.