Az egyik tanulmány a fenntartható építészethez ad útmutatót, a másik a fenntartható bérlakásépítéssel foglalkozik.
    

Az úgynevezett fenntartható házak, lakások az eddig épültekhez képest sokkal kevesebb energiát fogyasztanak és a megújuló energiaforrásokat is hasznosítják. Ilyen például az az épület, amelynek meleg vizet előállító napkollektora vagy elektromos energiát termelő napeleme van.
    

Ertsey Attila elmondta, hogy 2021 után az unióban már csak közel nulla energiaigényű házakat lehet építeni. Ezt veszi át a magyar szabályozás is, amelyben várhatóan 40-50 kilowattóra lesz négyzetméterenként és szezononként a fűtési igény.
    

Összehasonlításul: a fenntartható épület másik változata, a passzív ház fűtési igénye 15 kilowattóra négyzetméterenként egy szezonban, míg a meglévő lakásokban akár 200 kilowattóra is lehet a fajlagos fűtési igény.
    

Magyarországon a múlt évben egy átlagos családi ház bruttó építési költsége négyzetméterenként valamennyivel 300 ezer forint felett volt. Ebből az árból már passzív házat is lehet építeni - mondta Ertsey Attila.
    

A fenntartható bérlakásra példaként az angyalföldi 100 lakásos passzív bérházat említette az építész. Ebben egy négyzetméter megépítése bruttó 286 ezer forintba került. A bérleti díj - a lakások 40, 50 és 60 négyzetméteresek - havi ezer forint négyzetméterenként. A fűtési költségre még nincs gyakorlati adat, de legrosszabb esetben is egyötöde lesz egy hagyományos bérházénak.
    

A távolabbi jövőről szólva az építész kifejtette, hogy a fenntartható családi ház a telken belül termeli meg a működtetéséhez szükséges összes energiát, sőt abból még az elektromos autót is fel lehet tölteni. A telken pedig előállítható lesz a család által igényelt élelmiszerek nagy része is.