"A Da Vinci kiállítás egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell körbeutaznunk a világot a valaha élt legnagyobb géniusz életművének megismeréséhez" - hangsúlyozta Bruce Peterson, az utazótárlatot létrehozó Grande Exhibition alapítója és vezetője a csütörtöki sajtótájékoztatón.
    
Mint mondta, a mostani a valaha volt legnagyobb, legösszetettebb Da Vincivel kapcsolatos kiállítás; körbejárva a termeket a szemünk előtt kelnek életre a zseni gondolatai, ötletei, munkái és művészete.
    
A kiállítás ötletgazdája felidézte, hogy Da Vinci feljegyzései becslések szerint 24 ezer oldalt tettek ki, amiből mintegy hatezer oldalnyi maradt fent. A tárlat megalkotói ezek alapján reprodukálták az általa tervezett különféle szerkezeteket, gépeket.
    
A tárlaton 65, nagyrészt életnagyságú és megérinthető, kipróbálható gép kapott helyet, ezeket kézművesek a XV. századi itáliai technikát követve, az akkoriban elterjedt anyagokat felhasználva alkottak meg. A tematikusan elrendezett szerkezetek  között található "függőleges repülőgép", sárkányrepülő, tengeralattjáró, "talpak vízen járáshoz", könnyűbúvár felszerelés, óramű, mechanikus dobgép, valamint egy cseles "tükörszoba" is.
    
A gépek mellett reprodukció formában Leonardo leghíresebb festményei, többek között az Utolsó vacsora, az Önarckép, a Hermelines nő és a Sziklás Madonna is látható, kiállították precíz, minden részletre kiterjedő anatómiai rajzait, valamint a művész kalandos életútját is megismerhetjük.
    
A kiállítás Mona Lisa titkába is beavatja a látogatókat: a világ egyik leghíresebb festményét Pascal Cotte francia mérnök vizsgálta éveken keresztül saját találmányával, az úgynevezett multi-színkép kamerával.
    
A mérnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kamerája a teljes fényspektrumot átfogja az ultraibolyától az infravörösig, ezzel egyrészt hihetetlenül nagy (22 ezer gigabájtos) felbontást, másrészt egyfajta szkennelési eljárást tesz lehetővé, amely anélkül képes "lehámozni a rétegeket" a festményről, hogy megérintené azt.
    
Pascal Cotte a Mona Lisa 25 titkát fedezte fel, ezekkel az eredeti festményt kiállító párizsi Louvre múzeumnak is meglepetést tudott okozni. A mérnök többek között Leonardo egyedi festészeti technikájáról, az általa használt alapanyagokról talált eddig ismeretlen információkat, és - mint elhangzott - azt is bebizonyította, hogy a híres mosoly sem olyannak indult, amilyennek a világ ma ismeri.