Temetéséről később intézkednek. Keres Emilt a Radnóti Színház saját halottjának tekinti - olvasható a közleményben.

A színház honlapján így emlékeznek az 1925-ben született színészről: "búcsúzunk Emil bácsitól, akinek hórihorgas alakja, okos szeme, kedves mosolya kitörölhetetlenül él bennünk tovább".

Azt írták, Keres Emil utolsó szerepe Schnitzler Anatol és a nők című darabjában az öreg, hűséges inas, Franz volt; a játékában megbújó óvó szeretet, lényeglátó bölcsesség, mely őt magát is jellemezte, nagyon fog nekünk hiányozni.

Keres Emil a Magyar Néphadsereg Színházában kezdte pályáját, majd 1951-1954-ben a Nemzeti Színház tagja volt. 1954-56-ban a szolnoki Szigligeti, 1961-től a Jókai, majd a Thália Színház művésze. 1973-1985 között a Radnóti Színpad igazgatója és színésze, ugyanekkor a Színházművészek Szövetsége előadóművész tagozatának elnöke volt. 1985 óta a Radnóti Színház társulatának tagja. Népszerű, kiváló versmondó is.

1951-ben és 1963-ban Jászai Mari-díjjal, 1965-ben Kossuth-díjjal, 1974-ben érdemes, 1985-ben kiváló művész címmel tüntették ki.

Főbb színpadi szerepei: Horatio (Shakespeare: Hamlet), Petruchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Raszkolnyikov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Josef K. (Kafka: A per), Szűcs úr (Szakonyi: Adáshiba). A többi között az alábbi filmekben szerepelt: Húsz óra, Az aranykesztyű lovagjai, Próféta voltál, szívem, Szemüvegesek, Hekus lettem, Kojak Budapesten, A hecc, Konyec - Az utolsó csekk a pohárban.