Az indiai lótuszok (Nelumbo nucifera) a botanikus kert büszkeségei, Közép-Európa legnagyobb állománya található az arborétum egyik tavában. A zöld levelek és a több száz, hatalmas rózsaszín virág szinte beborítják a vízfelületet, de már láthatók a később beérő makkokat tartalmazó zuhanyrózsa- vagy darázsfészek-formájú terméscsoportok is.
    

A színpompás virágokat a látogatók - kedvező időjárás esetén - egészen szeptember elejéig megcsodálhatják.
    

Az állomány csaknem egyidős a botanikus kerttel, az első növények az alapítás után néhány esztendővel, 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából kerültek Szegedre.
    

A legenda szerint a Buddhának életet adó növény őshazája Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol szinte minden részét hasznosítják. A virágok a templomokat díszítik, a víz alatt, az iszapban található szárakat rántva fogyasztják, a fiatal hajtásokból és levelekből salátát vagy kompótot készítenek, termését pirítva, kandírozva fogyasztják, a nagyobb leveleket pedig csomagolásra használják.
    

Az SZTE Füvészkertjében az indiai lótusz csúcsvirágzásához igazítva kilencedik alkalommal szervezik meg a Lótusz Napokat. Szombaton és vasárnap a 17,5 hektáros park növényritkaságai között barangolók számára zenével, tánccal, ízekkel és illatokkal idézik meg a kelet varázsát.
    

Tartanak tradicionális indiai táncbemutatót, hangfürdőt, meditációs koncertet és az érdeklődők a "lótusztúrán" ismerhetik meg Ázsia növényvilágát. Jóga- és harcművészeti bemutatókkal, masszázzsal, henna- és arcfestéssel, kézműves vásárral is várják a látogatókat.
    

A keleti kultúra lelki feszültségoldó módszereiről is rendeznek előadásokat, ezen a hétvégén bárki megtapasztalhatja ezek jótékony hatását. A vendégek bepillantást nyerhetnek a koreai és kínai teázási szokásokba és elsajátíthatják az origami alapjait is.