bezár
 

art&design

2009. 06. 20.
Kiállítás nyílt a veszprémi zsidóság deportálásának évfordulójára
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A veszprémi zsidóság életét és a hitközséghez kapcsolódó egykori épületeket bemutató kiállítás nyílt a Veszprém Megyei Levéltárban pénteken a helyi zsidók deportálásának 65. évfordulója alkalmából.

prae.hu

A Fejezetek a veszprémi zsidóság életéből című, augusztus 31-ig látható tárlat a Mesélő házak - mesélő emberek című kötet apropóján készült, s anyaga fényképeket, valamint tervdokumentációkat tartalmaz - mondta az intézmény igazgatója.
    
Hermann István tájékoztatása szerint a fényképeket a Veszprémi Zsidó Hitközség bocsátotta rendelkezésükre, a tervdokumentációk pedig a levéltár gyűjteményéből származnak. A kiállításon megtekinthető többek között az egykori veszprémi zsinagóga bővítési terve is - tette hozzá a megyei levéltár igazgatója.
    
A kiállítás megnyitója része volt annak a megemlékezésnek, amelyet a Veszprém Megyei Levéltár és a Veszprémi Zsidó Hitközség tartott pénteken a veszprémi zsidóság deportálásának 65. évfordulója alkalmából. A rendezvényen levetítették Bárány László Soá napja című dokumentumfilmjét, amely a Bakony és a Balaton-felvidék zsidóságának tragédiájáról szól.
    
A Veszprémi Zsidó Hitközség, valamint a Veszprémi Zsidó Örökség Alapítvány jóvoltából ezt a filmet DVD-n a város oktatási intézményei is megkapják ajándékba tanítási célokra - fűzte hozzá Hermann István.
   
 A megemlékezésen beszélgetést is rendeztek a veszprémi zsidó közösség múltjáról, többek között olyan kötetek kapcsán, melyek szintén ezt a témát dolgozzák fel.
    
Mint azt a kiállítás is bemutatja, Veszprémben két gettó is állt, az egyik a volt zsinagóga területén, a mostani Budapest út 2. szám alatt, a másik pedig a Komakút téren. Ma mindkét helyszínen emléktábla emlékezteti az utódokat a holokauszt zsidó áldozataira.
    
Az egykori veszprémi zsinagógát körülvevő épületekben, illetve a zsidó iskolában mintegy 600 főt zsúfoltak össze 1944-ben, főként gyermekeket, időseket és nőket, a munkaképes korú 18 és 50 év közötti veszprémi férfiakat már korábban munkaszolgálatra vitték. A zsúfoltság miatt maguk a zsidó polgárok kérték, hogy egy részük beköltözhessen a zsinagógába, így annak épülete is ilyen szomorú célt szolgált. Az egykori Komakút téri gettóban pedig a veszprémi, illetve a siófok-enyingi járás mintegy 28 községének zsidó lakosságát helyezték el, a laktanya 26 szobájában csaknem 470 embert zsúfoltak össze - derül ki a korabeli dokumentumokból.
    
Újságcikkekből lehet következtetni arra, hogy a két gettót 1944. június 19-én ürítették ki. A veszprémi zsidókat innen a sárvári gyűjtőtáborba vitték, majd július elején szállították őket Auschwitzba.
    
Veszprém környékről összesen 4106 zsidó ember esett áldozatául a gyilkosságoknak. Többségük a birkenaui gázkamrák egyikébe, majd a krematóriumba került. 170 veszprémi férfi elkerülte a deportálást, őket munkaszolgálatra hívták be, ott szenvedték végig az 1944-1945-ös időszakot.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az A.P. Art Galéria Echoes című tárlatáról
Az OFF-Biennále Traces of Life című kiállítása
art&design

Megnyitóbeszéd Vigh Levente Léptek nyomán című kiállításához
Megnyitóbeszéd Augusztinyi Fruzsina kiállításához

Más művészeti ágakról

Fodor Veronika kalandkönyvéről
Avagy mit ihletett Kafka férge, Cortázar axolotlja és Langelaan legye
Richard Wagner Lohengrinje új köntösben a 150. Müncheni Operafesztiválon
Fedezd fel Csontváry Kosztka Tivadar művészetét!


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés